Milyen egyetemi szakokon tanulnak inkább férfiak és melyikeken a nők?

A műszaki képzésen tanulók csaknem háromnegyede férfi, mégis jóval több nővel lehet találkozni az építészmérnöki vagy a környezetmérnöki képzéseken. Azonban van egy képzési terület, ahol még ennél is nagyobb arányban tanulnak férfiak. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai alapján megnéztük, hogy milyen a nemek megoszlása a különböző képzési területeken és szakokon.

  • Tornyos Kata

December 21-én elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. A 2024. szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig jelentkezhettek, amit az E-felvételin keresztül tudtok megtenni.

A gazdaságtudományok képzési területen az elmúlt évekhez képest nőtt a férfiak aránya, de még így is a diákok majdnem 62 százaléka nő. Turizmus-vendéglátáson kimagaslóan nagyok a különbségek: a hallgatók csupán negyede férfi. A gazdálkodási és menedzsmenten a legkiegyenlítettebbek az arányok, majdnem fele-fele, viszont alkalmazott közgazdaságtanon a nők vannak kevesebben.

Teljesen más a helyzet a műszaki képzési területen: a hallgatók csaknem háromnegyede (74,09%) férfi. Viszont az építészmérnöki, molekuláris bionika mérnöki, környezetmérnöki, könnyűipari mérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki és a biomérnöki alapszakokat több nő választja.

Önbizalomhiány miatt kevesebb lány választja a műszaki továbbtanulást

Annak ellenére, hogy a lányok átlagosan jobb eredményeket érnek el a reál tárgyakból, a matematikai önbizalom a 11. osztályos fiúkban erősebb – derült ki abból az 1392 fős kutatásból, amelyet Becsei Lilla, a SOTE PhD hallgatója készített.

A kutatás eredményei szerint a STEM pályák mind a fiúknál, mind a lányoknál hátrébb sorolódnak a továbbtanulási lehetőségeik számbavételekor. Utóbbiaknál még jobban is, mint az a megszerzett tudásuk, érdeklődésük alapján indokolt lenne.

Meglepőek az adatok a jogi képzési területen, ugyanis általánosságban lényegesen több lány dönt úgy, hogy ebbe az irányba tanul tovább, a végzett hallgatók 83,56 százaléka nő. Azt fontos kiemelni, hogy a képzési terület legnépszerűbb szakja a jogász, ami egy osztatlan képzés, így ezeket az adatokat nézve már teljesen más eredményeket látni: a diákok 42 százaléka férfi, és 58 százalékuk nő.

Még inkább férfiak által dominált az informatika képzési terület: a DPR adatai alapján a 2020-2021-es tanévben végzettek 83 százaléka volt férfi. A legtöbb nő a gazdaságinformatikus szakot választja, de itt is kevesebb mint egyharmadát teszik ki a végzett hallgatóknak. Mérnökinformatikusnak viszont lényegesen kevesebben mennek a nők: a diákok közel kilencven százaléka férfi.

Felmérés: a pályakezdő nők 70 ezerrel kevesebbet kérnek, mint a férfiak

A válaszadók átlag fizetési igénye egészen pontosan nettó 378 600 Ft volt, ez 57 ezer forinttal magasabb, mint 2022-ben. A kitöltők legnagyobb arányban a 301 000 - 325 000 forintos bérsávot jelölték meg, mint ideális pályakezdő fizetést.

A férfiak átlagosan több, mint 70 ezerrel többet kérnek az állásinterjún. Így a fiatal férfiak 423 800 és a nők 351 800 forintos fizetési igényei között 20 százalék a szakadék. Ez az arány az előző évben szintén 20 százalék volt, 2021-es adatok alapján pedig 15.

76 százalékuk nő azoknak, akik valemelyik bölcsésztudományi karon szereztek diplomát. A legnagyobb különbségek a pedagógia és újlatin nyelvek és kultúrák szakokon vannak, nagyjából a hallgatók negyede férfi. A régész szak sokkal kiegyenlítettebb, történelmet pedig lényegesen kevesebb nő tanul – itt az arányuk mindössze 33 százalék.

A nemek megoszlása a társadalomtudományoknál is viszonylag aránytalan: az itt diplomázottak 34 százaléka férfi, míg 66 százaléka nő. Szinte az összes szakon hasonlóak az arányok, kivéve a politikatudományoknál, ugyanis ott a végzettek 60 százaléka férfi, szocálpedagógia szakon pedig a diplomások 90 százaléka nő.

Szintén meglepően magas a nők aránya az orvos- és egészségtudomány képzési területen: a végzettek 90 százaléka nő, viszont az osztatlan képzéseket nézve  – ide tartozik az általános orvos, a fogorvos, és a gyógyszerész – már több férfi dönt mellettük, itt a végzettek 64 százaléka nő.

Mi a Diplomás Pályakövetési Rendszer?

Négy különböző végzett évfolyam tanulmányi és munkaerőpiaci adatait vizsgálja az adatbázis minden olyan képzésen, amelyen az adott tanévben legalább tizenöten sikeresen végeztek. A 2023-es kutatás alapját a 2014/15 és a 2020/21 tanévek között abszolutóriumot szerzett hallgatók képezik.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.