Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
December 21-én elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. A 2024. szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig jelentkezhettek, amit az E-felvételin keresztül tudtok megtenni.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A gazdaságtudományok képzési területen az elmúlt évekhez képest nőtt a férfiak aránya, de még így is a diákok majdnem 62 százaléka nő. Turizmus-vendéglátáson kimagaslóan nagyok a különbségek: a hallgatók csupán negyede férfi. A gazdálkodási és menedzsmenten a legkiegyenlítettebbek az arányok, majdnem fele-fele, viszont alkalmazott közgazdaságtanon a nők vannak kevesebben.
Teljesen más a helyzet a műszaki képzési területen: a hallgatók csaknem háromnegyede (74,09%) férfi. Viszont az építészmérnöki, molekuláris bionika mérnöki, környezetmérnöki, könnyűipari mérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki és a biomérnöki alapszakokat több nő választja.
| Önbizalomhiány miatt kevesebb lány választja a műszaki továbbtanulást |
Annak ellenére, hogy a lányok átlagosan jobb eredményeket érnek el a reál tárgyakból, a matematikai önbizalom a 11. osztályos fiúkban erősebb – derült ki abból az 1392 fős kutatásból, amelyet Becsei Lilla, a SOTE PhD hallgatója készített. A kutatás eredményei szerint a STEM pályák mind a fiúknál, mind a lányoknál hátrébb sorolódnak a továbbtanulási lehetőségeik számbavételekor. Utóbbiaknál még jobban is, mint az a megszerzett tudásuk, érdeklődésük alapján indokolt lenne. |
Meglepőek az adatok a jogi képzési területen, ugyanis általánosságban lényegesen több lány dönt úgy, hogy ebbe az irányba tanul tovább, a végzett hallgatók 83,56 százaléka nő. Azt fontos kiemelni, hogy a képzési terület legnépszerűbb szakja a jogász, ami egy osztatlan képzés, így ezeket az adatokat nézve már teljesen más eredményeket látni: a diákok 42 százaléka férfi, és 58 százalékuk nő.
Még inkább férfiak által dominált az informatika képzési terület: a DPR adatai alapján a 2020-2021-es tanévben végzettek 83 százaléka volt férfi. A legtöbb nő a gazdaságinformatikus szakot választja, de itt is kevesebb mint egyharmadát teszik ki a végzett hallgatóknak. Mérnökinformatikusnak viszont lényegesen kevesebben mennek a nők: a diákok közel kilencven százaléka férfi.
| Felmérés: a pályakezdő nők 70 ezerrel kevesebbet kérnek, mint a férfiak |
A válaszadók átlag fizetési igénye egészen pontosan nettó 378 600 Ft volt, ez 57 ezer forinttal magasabb, mint 2022-ben. A kitöltők legnagyobb arányban a 301 000 - 325 000 forintos bérsávot jelölték meg, mint ideális pályakezdő fizetést. A férfiak átlagosan több, mint 70 ezerrel többet kérnek az állásinterjún. Így a fiatal férfiak 423 800 és a nők 351 800 forintos fizetési igényei között 20 százalék a szakadék. Ez az arány az előző évben szintén 20 százalék volt, 2021-es adatok alapján pedig 15. |
76 százalékuk nő azoknak, akik valemelyik bölcsésztudományi karon szereztek diplomát. A legnagyobb különbségek a pedagógia és újlatin nyelvek és kultúrák szakokon vannak, nagyjából a hallgatók negyede férfi. A régész szak sokkal kiegyenlítettebb, történelmet pedig lényegesen kevesebb nő tanul – itt az arányuk mindössze 33 százalék.
A nemek megoszlása a társadalomtudományoknál is viszonylag aránytalan: az itt diplomázottak 34 százaléka férfi, míg 66 százaléka nő. Szinte az összes szakon hasonlóak az arányok, kivéve a politikatudományoknál, ugyanis ott a végzettek 60 százaléka férfi, szocálpedagógia szakon pedig a diplomások 90 százaléka nő.
Szintén meglepően magas a nők aránya az orvos- és egészségtudomány képzési területen: a végzettek 90 százaléka nő, viszont az osztatlan képzéseket nézve – ide tartozik az általános orvos, a fogorvos, és a gyógyszerész – már több férfi dönt mellettük, itt a végzettek 64 százaléka nő.
Mi a Diplomás Pályakövetési Rendszer?
Négy különböző végzett évfolyam tanulmányi és munkaerőpiaci adatait vizsgálja az adatbázis minden olyan képzésen, amelyen az adott tanévben legalább tizenöten sikeresen végeztek. A 2023-es kutatás alapját a 2014/15 és a 2020/21 tanévek között abszolutóriumot szerzett hallgatók képezik.
