Friss kutatás: Észak-Magyarország az Európai Unió egyik leggyengébben teljesítő régiója a fiatal diplomások arányában

Míg a fővárosi régió kifejezetten jól teljesít, addig Magyarország többi területén jócskán elmarad a fiatal diplomások aránya az uniós átlagtól.

  • Székács Linda

Csak két román és egy cseh régióban él kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 év közötti fiatal, mint Észak-Magyarországon - derül ki az Európai Unió legfrissebb, diplomás fiatalok arányát vizsgáló kutatásából.

A napokban megjelent, 2022-ben végzett felmérés szerint az Európai Unióban élő fiatalok körülbelül kétötöde (42 százaléka) rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A kutatás során az országokat régiókra bontva vizsgálták, így összesen 240 területen hasonlították össze a diplomás fiatalok arányát.

Az eredmények szerint 72 régió már meghaladta az uniós célt, vagyis elérte a 45 százalékot a fiatal diplomások aránya. A legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező, vagy a felsőoktatásban részt vevő 25-34 év közötti fiatal Litvánia fővárosi régiójában él, ahol ez az arány 73,6 százalék. Többek között

  • Franciaországban,
  • Írországban,
  • Hollandiában,
  • Lengyelországban,
  • Svédországban,
  • Luxemburgban,
  • Dániában és Magyarországon pedig 60 százalék körül alakul a 25-34 év közötti diplomások száma..

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az említett országok egész területén sok diplomás élne. 17 európai régióban például csak a fiatalok mindössze egynegyedének van felsőfokú végzettsége, ebből

  • 7 román,
  • 3 magyar,
  • 2 bolgár,
  • 1 cseh,
  • 3 dél-olasz és egy
  • francia (Guyane)

gazdasági terület.

Bizonyos területeken pedig még a 25 százalékot sem éri el a diplomás 25-34 év közötti fiatalok aránya. Románia Sud-Muntenia területén például ez mindössze csak 16 százalék, Sud-Est régióban pedig 17 százalék, és sajnos az utolsók között van Észak-Magyarország is, ahol mindössze 18,2 százalék a diplomás fiatalok aránya.

Ezek egyébként többségében vidéki, elszigetelt régiók olyan munkalehetőségekkel, amik nem is kifejezetten igényelnek diplomás szakembereket, így a fiatalok szívesebben tanulnak szakmákat ahelyett, hogy egyetemre mennének.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.