Friss kutatás: Észak-Magyarország az Európai Unió egyik leggyengébben teljesítő régiója a fiatal diplomások arányában

Míg a fővárosi régió kifejezetten jól teljesít, addig Magyarország többi területén jócskán elmarad a fiatal diplomások aránya az uniós átlagtól.

  • Székács Linda

Csak két román és egy cseh régióban él kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 év közötti fiatal, mint Észak-Magyarországon - derül ki az Európai Unió legfrissebb, diplomás fiatalok arányát vizsgáló kutatásából.

A napokban megjelent, 2022-ben végzett felmérés szerint az Európai Unióban élő fiatalok körülbelül kétötöde (42 százaléka) rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A kutatás során az országokat régiókra bontva vizsgálták, így összesen 240 területen hasonlították össze a diplomás fiatalok arányát.

Az eredmények szerint 72 régió már meghaladta az uniós célt, vagyis elérte a 45 százalékot a fiatal diplomások aránya. A legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező, vagy a felsőoktatásban részt vevő 25-34 év közötti fiatal Litvánia fővárosi régiójában él, ahol ez az arány 73,6 százalék. Többek között

  • Franciaországban,
  • Írországban,
  • Hollandiában,
  • Lengyelországban,
  • Svédországban,
  • Luxemburgban,
  • Dániában és Magyarországon pedig 60 százalék körül alakul a 25-34 év közötti diplomások száma..

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az említett országok egész területén sok diplomás élne. 17 európai régióban például csak a fiatalok mindössze egynegyedének van felsőfokú végzettsége, ebből

  • 7 román,
  • 3 magyar,
  • 2 bolgár,
  • 1 cseh,
  • 3 dél-olasz és egy
  • francia (Guyane)

gazdasági terület.

Bizonyos területeken pedig még a 25 százalékot sem éri el a diplomás 25-34 év közötti fiatalok aránya. Románia Sud-Muntenia területén például ez mindössze csak 16 százalék, Sud-Est régióban pedig 17 százalék, és sajnos az utolsók között van Észak-Magyarország is, ahol mindössze 18,2 százalék a diplomás fiatalok aránya.

Ezek egyébként többségében vidéki, elszigetelt régiók olyan munkalehetőségekkel, amik nem is kifejezetten igényelnek diplomás szakembereket, így a fiatalok szívesebben tanulnak szakmákat ahelyett, hogy egyetemre mennének.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.