Felmérés: a pályakezdő nők 70 ezerrel kevesebbet kérnek, mint a férfiak

A nemek közötti bérszakadék ezek szerint már a pálya elején és már az állásinterjún kimutathatóan jelentős. A pályakezdő fiatalok preferenciáit vizsgálták, a fizetés mellett az elismert teljesítmény és a fejlődési lehetőségek is fontosak. A többség multiknál dolgozna, az állami szektort jelölték meg a legkevesebben. A válaszadók mintegy fele külföldi munkában és saját vállalkozásban is gondolkodik.

  • Tarnay Kristóf

A pályakezdők átlagos nettó bérigénye mintegy 379 ezer forint, ami 17 százalékos növekedés a tavalyi adatokhoz képest, míg a nemek közötti továbbra is 20 százalék a szakadék bérigényben

– ez derült ki a Zyntern.com friss pályakezdő-kutatásából, ahol a magyarországi 16-28 éves korosztály munkaerőpiaci preferenciáit vizsgálták. Nem meglepő módon a többségnél a munkahelyválasztásnál a fizetés az első szempont, ám ehhez hasonlóan fontos a megkérdezett fiatalok számára a teljesítményük elismerése, a jó csapat és a stabilitás, illetve a fejlődési- és karrierlehetőségek.

Zyntern.com

A felsorolt szempontok közül egyébként a home office és a társadalmi felelősségvállalás, inkább a lista vége felé helyezkedik, bár a szempontok mindegyikénél a megadott 6-os skálán 4 körüli érték volt a legalacsonyabb válaszadói pontszám. A felmérésen az jött ki, hogy a nők általában fontosabbnak értékelték egy munkahelynél a megbízhatóságot, sokszínűséget és a vállalat társadalmi felelősség vállalását, mint a férfiak. Ezzel szemben a férfiaknak lényegesebb a kiemelkedő és friss technológiákkal való munkavégzés. A fővárosi kitöltők pedig magasabbra értékelték a vállalat nemzetközi hátterét, az otthoni munkavégzést és a versenyképes fizetést, míg a vidéki válaszadóknak fontosabb a cég társadalmi felelősségvállalása és hírneve.

Súlyos szakadék már a bérigényekben is

A válaszadók átlag fizetési igénye egészen pontosan nettó 378 600 Ft volt, ez 57 ezer forinttal magasabb, mint 2022-ben. A kitöltők legnagyobb arányban a 301 000 - 325 000 forintos bérsávot jelölték meg, mint ideális pályakezdő fizetést.

Zyntern.com

Ami meglepő, hogy mekkora a nemek közötti különbség, a férfiak átlagosan több, mint 70 ezerrel többet kérnek az állásinterjún.

Így a fiatal férfiak 423 800 és a nők 351 800 forintos fizetési igényei között 20 százalék a szakadék.

Ez az arány az előző évben szintén 20 százalék volt, 2021-es adatok alapján pedig 15.

A fővárosi és vidéki kitöltők átlag nettó fizetési igénye nem mutat ekkora különbséget. A budapestiek átlagos 381 ezres bérigényéhez képest csupán 7000 forinttal marad el a vidékiek 374 ezer forintos elvárása. Szakterületi bontásban nézve, a legmagasabb átlagos fizetési igényeket az mérnök (440 000 Ft), az IT/Technológia (430 000 Ft), valamint az államtudomány (383 000 Ft) területeken várnák a válaszadók. Ezzel szemben a legalacsonyabb igényei az agrár (335 000 Ft) és a bölcsészettudomány (329 000 Ft) területen tanuló és dolgozó fiataloknak voltak. Érdekesség, hogy a gimnazisták nettó bérigénye (334 000 Ft) magasabb, mint a bölcsész szakterületet képviselő kitöltőké.

Multinál dolgozna a fiatalok többsége

A különböző munkáltatói típusok közül a pályakezdők számára a legvonzóbbak a nemzetközi nagyvállalatok, a kitöltők 71 százaléka dolgozna itt, de a kis- és középvállalatokat is több, mint felük, 55 százalék jelölte meg, ahogyan a hazai nagyvállalatokat is 52 százalék írta be.

Az állami szektorban azonban a fiatalok alig 15 százaléka dolgozna.

A kutatás közlemény szerint a multik népszerűségét az is indokolja, hogy a kutatásban részt vevő fiatalok közel fele, 47 százaléka tervez az elkövetkezendő 5 évben külföldön munkát vállalni. Érdekesség továbbá, hogy míg az idősebb korosztály vállalkozási kedve csökkent a tavalyi évhez képest, a 16-19 éves kitöltők több mint fele saját vállalkozásban gondolkozik hosszú távon.

Amikor legfeljebb öt cégnevet kellett megadni legvonzóbb munkahelyként, a legnépszerűbb a Robert Bosch Kft., a Magyar Telekom Nyrt. és az OTP Bank Nyrt. lett. Az élvonaban helyett kapott még a Richter Gedeon Nyrt., a MOL Nyrt., az Audi Hungaria Zrt., a KPMG Hungary, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., az Egis Gyógyszergyár Nyrt, a Samsung Zrt., a Google Hungary Kft., a Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft., a Nestlé Hungária Kft., a Vodafone Magyarország Zrt. és a Mercedes-Benz Hungária Kft.

A többség közvetlenül az adott vállalat honlapján, karrieroldalakon és ismerősökön keresztül tájékozódik munkakeresés során. A közösségi médiát kevesebben használják, leszámítva az üzleti célú LinkedInt, emellett gyakran látogatott még a felmérés szerint a Profession.hu és saját oldaluk, a Zyntern is.

(Kiemelt kép: Túry Gergely)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.