Önbizalomhiány miatt kevesebb lány választja a műszaki továbbtanulást

A 11. osztályos lányok jobb matematikai érdemjegyeket szereznek, mint a fiúk, mégis sokkal kevesebben választják az STEM (science, technology, engineering and math) pályákat - derült ki egy friss kutatásból.

Annak ellenére, hogy a lányok átlagosan jobb eredményeket érnek el a reál tárgyakból, a matematikai önbizalom a 11. osztályos fiúkban erősebb – derült ki abból az 1392 fős kutatásból, amelyet Becsei Lilla, a SOTE PhD hallgatója készített.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség együttműködésével készült országos, reprezentatív kutatás a 11. osztályosok továbbtanulási terveit mérte fel, ami rámutatott arra, hogy a fiúk relatíve gyengébb matematikai osztályzataik ellenére is úgy érzik, mások jobb matekosnak tartják őket.

A kutatás eredményei szerint a STEM pályák mind a fiúknál, mind a lányoknál hátrébb sorolódnak a továbbtanulási lehetőségeik számbavételekor. Utóbbiaknál még jobban is, mint az a megszerzett tudásuk, érdeklődésük alapján indokolt lenne – fejti ki a kutatást koordináló Becsei Lilla, aki hozzátette, hogy sok más mellett az iskolatípus és a regionális különbségek is látványosan hatnak a tanulók pályaválasztási elképzeléseire.

A kapott válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a gimnáziumba járók mindössze 15 százaláka gondolkodik abban, hogy STEM területen folytassa a tanulmányait. A technikumok esetében a megkérdezettek 22 százaléka döntene a műszaki felsőoktatási képzések mellett. Geográfiailag pedig a közép-dunántúli 11. osztályos diákok körében nagyobb az érdeklődés a STEM iránt, míg a dél-alföldiek és a dél-dunántúliak esetében a legkisebb. Budapest a középmezőnyben található ebben az összevetésben.

Mint kiderült, a fiúk nagyobb önbizalmára a szülői minta is hatással van.

„A szülők közül jellemzően az apák dolgoznak STEM területen, a megkérdezett tanulók több mint 15 százalékának STEM területen dolgozik az édesapja. Míg az anyáknak mindössze 2,6 százalékát sorolhattuk STEM foglalkozási területre. A felmérés azt tárta fel, hogy a mérnök anyukák lányai szinte minimális mértékben választják a STEM-et továbbtanuláskor. A szülői minta, ezen belüli is a női minta -- a pályaismereten túl – hatással van egy lány matematikával és műszaki tudományokkal kapcsolatos viszonyára”

– magyarázza Frank Péter, az EJMSZ Kutatás munkacsoportjának vezetője.

Hiába teljesítenek jobban a lányok a műszaki- és természettudományos tantárgyakban, a többségük sokkal közelebb érzi magához az olyan területeket, amelyekben kitüntetett szerep jut az emberi kapcsolatoknak.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.