A „zsenialitás” férfi privilégium? - új kutatás készült a lányok hátrányáról a tudományban

„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”

Bár a nők teljesítménye a tudományos pályán nem különbözik a férfiakétól, mégis, a „zsenialitás” képzete erősen hozzájuk kötődik, és ez komoly hátrányt jelent a lányoknak már egészen fiatal kortól – fejti ki Nyúl Boglárka, az ELTE PPK adjunktusa és kutatótársai új tanulmányában - számolt be róla az egyetem.

A STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) ma is jóval több férfi dolgozik, mint nő. Bár számos magyarázat született erre, a legújabb kutatások szerint a nők különösen azokban a szakmákban maradnak alulreprezentáltak, amelyekhez a közvélekedés szerint „veleszületett zsenialitás” szükséges.

„A zsenialitás veleszületett kiemelkedő intellektust jelent, és ezt a vonást hajlamosabbak vagyunk férfiakhoz kötni, mint nőkhöz.”

A kutatások szerint már hatéves gyerekek is így gondolkodnak, és ez a sztereotípia később is erősen befolyásolja a lányok pályaválasztását.

A fiúk a műszaki, a lányok pedig az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, pedig a tanulmányi eredményeik mást mutatnak

Nyúl Boglárka, Inna Ksenofontov, Alexandra Fleischmann és Rotem Kahalon új tanulmányukban négy olyan kísérletről számolnak be, ahol a zsenialitást, mint nemi normaszegést vizsgálták, összesen 920 résztvevővel.

Ezek rávilágítanak arra, ha egy nőről állítják, hogy kiemelkedően tehetséges, a résztvevők hajlamosabbak férfiasnak ítélni őt. A zseniális nők emiatt gyakran kevésbé szimpatikusnak tűnnek kollégáik számára, mint az azonos képességű férfiak, és emiatt kevesebb előrelépési lehetőséget is kapnak.

„A kutatók szerint a zsenialitásról alkotott sztereotípiáink nemcsak a nők iránti burkolt előítéleteket erősítik, hanem negatív hatással vannak a lányok karrierdöntéseire és a tudományos területen való elköteleződésükre is.”

– olvasható a tanulmányban.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a „zsenialitás” fogalmát újra kell értelmezni, hogy az ne nemhez kötődjön. Ehhez fontos, hogy a tankönyvekben, filmekben és médiában minél több magas intellektusú nő jelenjen meg példaképként - nem csodabogárként, hanem elérhető, követhető mintaként.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.