A mérnöki, a programozói és az orvosi munka is a legnépszerűbbek között van a megkérdezett egyetemisták körében.
A felsőoktatási tanulmányok befejezését követően az egyetemisták 49 százaléka multinacionális vállalatnál, 44 százaléka pedig hazai nagyvállalatnál látja a szakmai előmenetelét – derült ki Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál legújabb online kérdőíves kutatásából, amelyben pályaképről és jövőbeni karriertervekről kérdezték meg a STEM, azaz a tudományos-technológiai képzésben résztvevő egyetemistákat.
A felmérésben több mint kétszáz alapképzésben résztvevő informatikai (28%), műszaki (42%) valamint természettudományi (30%) területen tanuló hallgató vett részt. A kitöltők többsége (55%) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük megyeszékhelyen (28%), közel ötödük (17%) pedig más városban tanul.
Milyen munkát választanának?
A kérdőívben megkérdezettek között a mérnök, a programozó és az orvos szakmák voltak a legnépszerűbbek. A műszaki területen tanulók körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek a legreálisabb foglalkozásoknak. Ebbe beletartozik: a villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök és a tervezőmérnök munkakör. Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de vannak, akik az adat, az AI és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozásokat választanák.
A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat (gyógyszerész, gyógyszerkutató) jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket. Ugyanakkor többen olyan munkát választanának, ami a szakmájukhoz nem feltétlenül kötődik a legszorosabban, ilyen például a marketing.
Hol dolgoznának a legszívesebben?
A kitöltők közel fele (49%) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál helyezkedne el, ezenkívül sokan mennének hazai nagyvállalatokhoz (44%), vagy hazai kis- és középvállalkozásokhoz is (39%) dolgozni. Továbbá a hallgatók negyede (24%) nyitott lenne önálló vállalkozást indítani, és a válaszadók csupán 4 százalékának nem számít a jelentkezésnél, hogy for-profit vagy non-profit a munkaadó.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
