A fiatalok szerint havonta ennyiből már nagyon jól meg lehet élni

Havi fejenként 280 ezer forintból már nagyon jól meg lehet élni a 25 év alattiak szerint - derült ki a KSH legfrissebb adataiból.

Kurucz-Gáspár Tünde

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a korábbi évekhez hasonlóan, hogy egy bizonyos életszínvonalhoz havonta mekkora jövedelemre van szükség.

A 25 év alattiak véleménye szerint 2023-ban havonta fejenként a megélhetéshez:

nagyon szűkösen: 87,3 ezer forint
szűkösen: 111,6 ezer forint
átlagosan: 152,7 ezer forint
jó szinten : 204,4 ezer forint
nagyon jó szinten: 280,1 ezer forint

kellett a megélhetéshez.

Ha az adatokat összevetjük az előző évvel, akkor láthatjuk, hogy a 2022-höz képest mintegy 37 százalékponttal emelkedett a fiatalok körében a nagyon magas életszínvonalhoz szükséges havi bevétel. (Ez a tavalyi magas infláció tükrében nem is meglepő.)

Érdemes azt is megjegyezni, hogy általánosságban véve minél idősebb korcsoportba tartozott valaki, annál nagyobb összeget határozott meg, amely szerinte havonta fejenként elég az adott életszínvonalhoz. Ezalól egyetlen kivétel volt: a nagyon jó megélhetési szinthez az 55-64 év közöttiek körében 431,1 ezer forintra volt szükség, míg a 65 év felettiek esetében már valamivel kevesebb, 412, 1 ezer forint is elegendőnek bizonyult.

A legmagasabb iskolai végzettség is meghatározta, hogy egy adott életszínvonalhoz kinek mennyire lenne szüksége. Az alapfokú iskolával rendelkezők szerint a szűkös megélhetéshez havi 86,3 ezer forint kell, míg a nagyon magas szintűhöz elég 274,6 ezer forint. A diplomások körében a nagyon szűkös minimumhoz azonban havi 126,4 ezer forintra van szükség fejenként, míg a legmagasabb életszínvonalhoz 452,6 ezer forint/fő/hó összeg lenne elég.

Hozzászólások

PhD-val bruttó 500 ezer a versenyszféra-szint? Újabb oktatók beszéltek arról, mennyi a fizetésük a győri egyetemen

Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.

Felsőoktatás

Az elmúlt évtizedekben radikálisan átalakult, mit jelent „jó szülőnek” lenni

Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.

Közoktatás

Központi írásbeli 2026: mutatjuk, hány pontot szerzett a legtöbb nyolcadikos magyarból és matekból

A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.

Közoktatás

Balatoni Katalin kiáll a kompetenciamérés mellett: „Az iskola ennek mentén akár innovációkat is be tud vezetni”

A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.

Közoktatás

Jocó bácsi: Szerintem ez egy elidegenítő, tantestületeket egymásnak ugrasztó rendszer

A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.

Közoktatás

„Márciusban lesz még egy kis pénzosztogatás, hogy a választáskor arra emlékezzenek, kitől is kapták a béremelést”

Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.

Közoktatás

Egyre többen dolgoznak képesítés nélküli pedagógusként az oktatásban

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.

Középkori lovagi szertartásokon bántalmazta diákjait egy történelemtanár

Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.

Közoktatás

Ha vonzóbb képet mutat, többen választják – videókban mutatják be pedagóguspálya szépségeit

A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.