Ezek a legrosszabbul fizető szakmák a 30 év alattiaknál

Nem éri el a bruttó átlagbér a havi 300 ezret - ennyit lehet keresni a legrosszabbul fizető szakmákkal 30 év alatt. Mutatjuk a listát.

A KSH adatai szerint a listázott 461 foglalkozás közül a 30 év alattiak körében az alábbiakkal lehetett a legkevesebbet keresni bruttóban 2023-ban.

  1. Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 216 687 Ft
  2. Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású  245 797 Ft
  3. Kubikos 262 280 Ft
  4. Hivatalsegéd, kézbesítő 265 550 Ft
  5. Cipész, cipőkészítő -javító 268 340 Ft
  6. Egyéb takarító és kisegítő 271 931 Ft
  7. Vegyes profilú gazdálkodó 283 726 Ft
  8. Kézi mosó, vasaló 287 978 Ft
  9. Intézményi takarító és kisegítő 291 470 Ft
  10. Hordár, csomagkihordó 293 910 Ft

A lista elején a gyakorlatilag sehova máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás és szállítás áll. Ha valaki 30 év alatt ilyen területen dolgozik, akkor nettóban (ha 25 év feletti és nincsen gyereke) 144 ezer forintot keres, amiből maximum akkor lehet kijönni, ha a 30 év alatti még a szüleivel lakik, nem kell beszállnia a rezsibe és csak néha vásárol be.

Az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású fiatalok sem gazdálkodhatnak sokkal többől, ha nem jogosultak valamilyen adókedvezményre, akkor az átlagos havi jövedelmük nettóban csupán 163 ezer forint. A képzeletbeli lista harmadik helyén álló kubikosok pedig nettó 174 ezer forintot vihetnek haza.

A fiatalok körében legjobban fizető szakmákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.