Mint megírtuk, a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet értelmében hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettséggel kapcsolatos döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A tervek szerint a szülők és az óvodapedagógusok egyetértése esetén nem lenne szükség külön hatósági eljárásra, szakértői vizsgálatra pedig elsősorban vitás vagy szakmailag bizonytalan esetekben kerülne sor.
A változtatás a 2027/2028-as tanévben iskolába készülő gyerekeket már érintheti, a jogszabály azonban egyelőre nem végleges.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület úgy véli, a tervezet egyik fontos előrelépése, hogy az iskolakezdés időpontját ismét a gyermekek egyéni fejlettségéhez lehetne igazítani, emellett üdvözlik, hogy a döntésben nagyobb szerepet kapnának azok az óvodapedagógusok, akik napi szinten foglalkoznak a gyerekekkel, és ismerik fejlődésüket.
A szervezet ugyanakkor kifogásolja, hogy a tervezet nem határozza meg egyértelműen a korai iskolakezdés alsó életkori határát. A javasolt szabályozás alapján a szülő és az óvodapedagógus egyetértése esetén az óvodavezető engedélyezhetné a tankötelezettség hatéves kor előtti megkezdését.
A MOE ezért a minisztériumnak címzett levelében azt kezdeményezi, hogy a korai beiskolázás lehetőségét azokra a gyermekekre korlátozzák, akik legkésőbb az érintett tanév során betöltik hatodik életévüket. Az egyesület szerint ezzel egyértelműbbé válna a szabályozás, és megelőzhetők lennének az indokolatlanul korai iskolakezdésre irányuló kérelmek.
Csökkentenék az óvodák adminisztrációs terheit
A tervezet alapján az óvodáknak az iskolakezdésről szóló döntésekről legkésőbb március 31-ig írásban kellene értesíteniük a szülőket, valamint adatot szolgáltatniuk a köznevelési információs rendszerben – a MOE meglátása szerint ez indokolatlanul nagy adminisztratív terhet jelenthet, amennyiben a kötelezettség minden, életkora alapján iskolába lépő gyermekre kiterjedne. A minisztériumnak ezért azt a javaslatukat fogalmazták meg, hogy külön írásbeli döntést kizárólag az iskolakezdés halasztásáról és a korai beiskolázásról kelljen kiadni.
A szervezet emellett a tagóvoda-vezetők kiadmányozási jogkörének visszaállítását is szorgalmazza, hogy az érintett intézmények helyben intézhessék a szükséges döntések kiadását.
A szakértői vizsgálatok szabályait is módosítanák
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület rámutatott arra is, hogy a tervezetben pontosítani kellene azokat az eseteket is, amikor szakértői bizottság bevonására van szükség. Javaslatuk alapján a jogszabály egyértelműen rendelkezzen azokról a gyerekekről, akik nem jártak óvodába, mert felmentést kaptak a kötelező óvodai nevelés alól, vagy azt külföldön teljesítették.
Mint ahogyan arra levelükben kitértek, emellett azt is szükségesnek tartják, hogy a szabályozás következetesen különböztesse meg a szülő és az óvodapedagógus közötti véleménykülönbséget, valamint azokat az eseteket, amikor a felek egyetértenek ugyan, de szakmai bizonytalanság miatt további vizsgálatot tartanak indokoltnak.
A MOE a szakértői bizottságok számára biztosított határidőket is felülvizsgálná: a február 1-jei kezdeményezési határidő és a szakértői döntések március 20-i határideje közötti időszak ugyanis rendkívül szűk lehet a szükséges vizsgálatok elvégzésére.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.