Átalakul a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa a november 3-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján. A testület már 2012 óta létezik, a mostani szabályozás azonban megszünteti a korábbi tagok megbízatását, és új összetételt határoz meg.
A tanács állandó tagjai között helyet kap a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős minisztérium képviselője, valamint a HÖOK, az Országos Diáktanács, a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség és a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület egy-egy delegáltja. Emellett az előírt feltételeknek megfelelő egyházak és felekezetek közösen jelölt képviselője is részt vesz a munkában.
A testületnek nem állandó tagjai is lesznek, akiket az újonnan létrehozott Ifjúsági Civil Bázison keresztül választanak ki. Képviseletet kaphatnak többek között a roma fiatalokkal, a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű fiatalokkal, a gyermekvédelemmel, a mentális egészséggel, a tehetséggondozással, a fiatal vállalkozókkal, valamint a vidéki és kistelepüléseken élő fiatalokkal foglalkozó szervezetek. A közösségi, kulturális és önkéntes ifjúsági területen működő szervezetek is bekapcsolódhatnak.
Milyen ügyekben mondhat véleményt a tanács?
A kormányhatározat szerint a tanács véleményezheti a gyermek- és ifjúságpolitikát érintő szabályozási javaslatokat, valamint a területhez kapcsolódó hazai és nemzetközi jelentéseket, beszámolókat.
Emellett közreműködhet a gyermek- és ifjúsági szolgáltatások fejlesztésének tervezésében, illetve a fiatalok élethelyzetének javítását célzó programok kidolgozásában. Saját javaslatokat is megfogalmazhat, így például jogszabály-módosításokat, kormányzati intézkedéseket vagy új ifjúsági programokat kezdeményezhet.
Fontos, hogy a tanácsnak nincs önálló döntéshozatali jogköre: javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületként segíti a kormány és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter munkáját.
A tanácsnak legalább negyedévente üléseznie kell. Az ülések nyilvánosak, az azokról készült összefoglalókat pedig a minisztérium honlapján kell közzétenni.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
