Az oktatás nem tesz eleget azért, hogy felkeltse a lányok érdeklődését a műszaki területek iránt - derült ki egy nemrég készült reprezentatív felmérésből.
A 11. osztályos diáklányok számára induló tehetségprogram mellett, amiről az alábbi cikkünkben írtunk, reprezentatív kutatás készült a nők pályaválasztását befolyásoló tényezőkről.
A CETIN Hungary által készített reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a nőket a pályaválasztásban. Ennek keretében megvizsgálták az ismerősök, a család, az iskola és a kortárs csoportok hatását, illetve a belső motivációkat.
A véleménykutatásban összesen 1258 fő vett részt. Az eredmény országosan reprezentatív, a résztvevők pedig a 16-59 éves korosztályból származtak.
A nők STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) pályaválasztását érintő kérdések kapcsán kiderült, hogy a válaszadók 27%-a szerint az oktatás nem szentel elég figyelmet arra, hogy felkeltsék a lányok érdeklődését a különböző műszaki-technológiai területek iránt. Ennek a problémának a súlyosságát a nők 32 százaléka, a férfi válaszadók viszont csak 22 százaléka érzi erősebbnek.
Ennél az aránynál több férfi (27%) gondolja viszont azt, hogy a karrierút már a gyerekkorban eldől. Ezt az alapján feltételezik, hogy a lányok kevesebbet játszanak olyan játékokkal, „kütyükkel”, amik jobban megkedveltetnék velük a műszaki dolgokat.
A női válaszadók (19%) szerint a női példakép hiánya is erősen befolyásolhatja a karrierutat. Ezenkívül 22% úgy gondolja, hogy a kevés önbizalommal rendelkező lányok ezeken a szakterületeken nem képesek sikeresek lenni.
Míg a válaszadó férfiak 48%-a nem gondolt soha arra, hogy műszaki területen helyezkedjen el, addig a nők aránya ennél lényegesen magasabb, összesen 69 százalék. A pályaválasztás a megkérdezettek több mint a felénél (57%) már általános iskola felső tagozatban vagy a középiskolában eldől. Itt nem találtak lényeges eltérést a nemek között. A kutatásban megkérdezettek nagyobb része egyébként nem kategorizálja nemek szerint a műszaki pályákat. A válaszadók 59%-a nem tartja férfiasnak a műszaki-technológiai pályát.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
