Miért nem választanak műszaki pályát maguknak a nők? Egy felmérés megkereste rá a választ

Az oktatás nem tesz eleget azért, hogy felkeltse a lányok érdeklődését a műszaki területek iránt - derült ki egy nemrég készült reprezentatív felmérésből.

A 11. osztályos diáklányok számára induló tehetségprogram mellett, amiről az alábbi cikkünkben írtunk, reprezentatív kutatás készült a nők pályaválasztását befolyásoló tényezőkről.

A CETIN Hungary által készített reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a nőket a pályaválasztásban. Ennek keretében megvizsgálták az ismerősök, a család, az iskola és a kortárs csoportok hatását, illetve a belső motivációkat.

A véleménykutatásban összesen 1258 fő vett részt. Az eredmény országosan reprezentatív, a résztvevők pedig a 16-59 éves korosztályból származtak.

A nők STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) pályaválasztását érintő kérdések kapcsán kiderült, hogy a válaszadók 27%-a szerint az oktatás nem szentel elég figyelmet arra, hogy felkeltsék a lányok érdeklődését a különböző műszaki-technológiai területek iránt. Ennek a problémának a súlyosságát a nők 32 százaléka, a férfi válaszadók viszont csak 22 százaléka érzi erősebbnek.

Ennél az aránynál több férfi (27%) gondolja viszont azt, hogy a karrierút már a gyerekkorban eldől. Ezt az alapján feltételezik, hogy a lányok kevesebbet játszanak olyan játékokkal, „kütyükkel”, amik jobban megkedveltetnék velük a műszaki dolgokat.

A női válaszadók (19%) szerint a női példakép hiánya is erősen befolyásolhatja a karrierutat. Ezenkívül 22% úgy gondolja, hogy a kevés önbizalommal rendelkező lányok ezeken a szakterületeken nem képesek sikeresek lenni.

Míg a válaszadó férfiak 48%-a nem gondolt soha arra, hogy műszaki területen helyezkedjen el, addig a nők aránya ennél lényegesen magasabb, összesen 69 százalék. A pályaválasztás a megkérdezettek több mint a felénél (57%) már általános iskola felső tagozatban vagy a középiskolában eldől. Itt nem találtak lényeges eltérést a nemek között. A kutatásban megkérdezettek nagyobb része egyébként nem kategorizálja nemek szerint a műszaki pályákat. A válaszadók 59%-a nem tartja férfiasnak a műszaki-technológiai pályát.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.