Európa élvonalába tartozik Magyarország a friss diplomások foglalkoztatottságát tekintve

90 százalék fölött van Magyarországon a friss diplomások foglalkoztatottsági rátája.

  • Székács Linda

Többek között Németországot, Svájcot, Ausztriát és Svédországot is megelőzi Magyarország abban a statisztikában, amelyet az Eurostat állított össze a friss diplomások foglalkoztatási rátájáról - írja az EuroNews.

Az összegyűjtött adatok szerint az EU-ban a friss felsőfokú végzettségűek átlagosan 84,9%-a dolgozott 2024-ben. Ez a szám azokat a 20 és 34 év közötti személyeket foglalja magában, akik az elmúlt három évben fejezték be tanulmányaikat és jelenleg nem vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben, hanem dolgoznak.

Az országokat két kategóriában hasonlították össze; az egyikben aszerint listázzák őket, hogy milyen arányban dolgoztak a friss diplomások az elmúét „három vagy kevesebb”, a másikban pedig az elmúlt „egy-három évben.”

Magyarország az 1-3 év kategóriában 93 százalékos foglalkoztatási rátával a negyedik helyen szerepel. Mindössze

  • Bulgária (95,4%),
  • Észtország (92,2%),
  • Hollandia (93,7%)

előzi meg.

A másik kategóriában pedig (3 év vagy kevesebb) Magyarország Lengyelországgal osztozva 90,5 százalékos aránnyal a nyolcadik helyre került. Ebben az esetben

  • Bulgária (93,7),
  • Észtország (93,6),
  • Hollandia (92,7)
  • Norvégia (92,3)
  • Izland (92)
  • Németország (91,9)

előzi meg magasabb foglalkoztatottsági rátával. A 90 százalék fölötti aránnyal Magyarország viszont még mindig az élvonalba tartozik és olyan országokat utasít a háta mögé, mint például Franciaország és Olaszország, ahol a friss diplomások mintegy egyötöde nem dolgozik

A helyzet egyébként Törökországban a legrosszabb. A friss diplomások foglalkoztatási rátája itt mindkét kategóriában mindössze 63-66 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy körülbelül egyharmaduk munkanélküli.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.