Európa élvonalába tartozik Magyarország a friss diplomások foglalkoztatottságát tekintve

90 százalék fölött van Magyarországon a friss diplomások foglalkoztatottsági rátája.

  • Székács Linda

Többek között Németországot, Svájcot, Ausztriát és Svédországot is megelőzi Magyarország abban a statisztikában, amelyet az Eurostat állított össze a friss diplomások foglalkoztatási rátájáról - írja az EuroNews.

Az összegyűjtött adatok szerint az EU-ban a friss felsőfokú végzettségűek átlagosan 84,9%-a dolgozott 2024-ben. Ez a szám azokat a 20 és 34 év közötti személyeket foglalja magában, akik az elmúlt három évben fejezték be tanulmányaikat és jelenleg nem vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben, hanem dolgoznak.

Az országokat két kategóriában hasonlították össze; az egyikben aszerint listázzák őket, hogy milyen arányban dolgoztak a friss diplomások az elmúét „három vagy kevesebb”, a másikban pedig az elmúlt „egy-három évben.”

Magyarország az 1-3 év kategóriában 93 százalékos foglalkoztatási rátával a negyedik helyen szerepel. Mindössze

  • Bulgária (95,4%),
  • Észtország (92,2%),
  • Hollandia (93,7%)

előzi meg.

A másik kategóriában pedig (3 év vagy kevesebb) Magyarország Lengyelországgal osztozva 90,5 százalékos aránnyal a nyolcadik helyre került. Ebben az esetben

  • Bulgária (93,7),
  • Észtország (93,6),
  • Hollandia (92,7)
  • Norvégia (92,3)
  • Izland (92)
  • Németország (91,9)

előzi meg magasabb foglalkoztatottsági rátával. A 90 százalék fölötti aránnyal Magyarország viszont még mindig az élvonalba tartozik és olyan országokat utasít a háta mögé, mint például Franciaország és Olaszország, ahol a friss diplomások mintegy egyötöde nem dolgozik

A helyzet egyébként Törökországban a legrosszabb. A friss diplomások foglalkoztatási rátája itt mindkét kategóriában mindössze 63-66 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy körülbelül egyharmaduk munkanélküli.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.