Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai alapján azt vizsgáltuk meg, hogyan alakult a 2022/23-as tanévben végzett bölcsészek helyzete néhány évvel a diplomaszerzés után. Az adatokból kiderül, milyen jövedelmet értek el 2025-ben, mennyi idő alatt találták meg első munkahelyüket, és hogyan látják saját képzésük munkaerőpiaci hasznosíthatóságát.

A DPR felmérése szerint a bölcsészettudományi alapvégzettséggel rendelkezők bruttó átlagjövedelme 453 ezer forint volt 2025-ben. Az első munkába állásig átlagosan mindössze 1,77 hónap telt el, ami viszonylag gyors elhelyezkedést jelez.

Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már az egyetem alatt

Bruttó átlagjövedelmek képzésenként:

  • anglisztika: 464 173 forint
  • germanisztika: 519 837 forint
  • keleti nyelvek és kultúrák: 481 484 forint
  • közösségszervezés: 420 708 forint
  • magyar: 402 667 forint
  • pedagógia: 377 628 forint
  • pszichológia: 467 869 forint
  • szabad bölcsészet: 440 873 forint
  • szlavisztika: 420 088 forint
  • történelem: 420 012 forint
  • újlatin nyelvek és kultúrák: 484 689 forint

A DPR adatai arra is rávilágítanak, hogy a bölcsészhallgatók körében kiemelkedően magas a továbbtanulási hajlandóság. Az alapdiploma megszerzését követően a hallgatók 47 százaléka azonos képzési területen folytatja tanulmányait, míg 12,7 százalék más területen tanul tovább. A végzettek 40 százaléka nem kezd újabb képzést.

Megalázóan kevés, mennyit lehet keresni a legrosszabbul fizető alapszakos diplomákkal

A rendszer egy másik, 2024-ben készült felmérése a még aktív bölcsészhallgatók véleményét vizsgálta. A válaszok alapján mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy jelenlegi képzése nagyon jól felkészíti őt a hazai munkaerőpiacra. A hallgatók 35 százaléka szerint a képzés inkább felkészít, míg 34 százalék inkább nem tartja megfelelőnek ebből a szempontból. További 21 százalék úgy véli, hogy tanulmányai egyáltalán nem készítik fel a munkaerőpiaci elvárásokra.

Mindezek ellenére a képzések iránti elköteleződés erős maradt: a megkérdezettek 37 százaléka biztosan újra ugyanazt a szakot választaná, 42 százalék pedig valószínűleg ismét bölcsész képzés mellett döntene. Mindössze 5,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan más szakot választana, ha újrakezdhetné egyetemi tanulmányait.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.