Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai alapján azt vizsgáltuk meg, hogyan alakult a 2022/23-as tanévben végzett bölcsészek helyzete néhány évvel a diplomaszerzés után. Az adatokból kiderül, milyen jövedelmet értek el 2025-ben, mennyi idő alatt találták meg első munkahelyüket, és hogyan látják saját képzésük munkaerőpiaci hasznosíthatóságát.

A DPR felmérése szerint a bölcsészettudományi alapvégzettséggel rendelkezők bruttó átlagjövedelme 453 ezer forint volt 2025-ben. Az első munkába állásig átlagosan mindössze 1,77 hónap telt el, ami viszonylag gyors elhelyezkedést jelez.

Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már az egyetem alatt

Bruttó átlagjövedelmek képzésenként:

  • anglisztika: 464 173 forint
  • germanisztika: 519 837 forint
  • keleti nyelvek és kultúrák: 481 484 forint
  • közösségszervezés: 420 708 forint
  • magyar: 402 667 forint
  • pedagógia: 377 628 forint
  • pszichológia: 467 869 forint
  • szabad bölcsészet: 440 873 forint
  • szlavisztika: 420 088 forint
  • történelem: 420 012 forint
  • újlatin nyelvek és kultúrák: 484 689 forint

A DPR adatai arra is rávilágítanak, hogy a bölcsészhallgatók körében kiemelkedően magas a továbbtanulási hajlandóság. Az alapdiploma megszerzését követően a hallgatók 47 százaléka azonos képzési területen folytatja tanulmányait, míg 12,7 százalék más területen tanul tovább. A végzettek 40 százaléka nem kezd újabb képzést.

Megalázóan kevés, mennyit lehet keresni a legrosszabbul fizető alapszakos diplomákkal

A rendszer egy másik, 2024-ben készült felmérése a még aktív bölcsészhallgatók véleményét vizsgálta. A válaszok alapján mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy jelenlegi képzése nagyon jól felkészíti őt a hazai munkaerőpiacra. A hallgatók 35 százaléka szerint a képzés inkább felkészít, míg 34 százalék inkább nem tartja megfelelőnek ebből a szempontból. További 21 százalék úgy véli, hogy tanulmányai egyáltalán nem készítik fel a munkaerőpiaci elvárásokra.

Mindezek ellenére a képzések iránti elköteleződés erős maradt: a megkérdezettek 37 százaléka biztosan újra ugyanazt a szakot választaná, 42 százalék pedig valószínűleg ismét bölcsész képzés mellett döntene. Mindössze 5,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan más szakot választana, ha újrakezdhetné egyetemi tanulmányait.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.