Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai alapján azt vizsgáltuk meg, hogyan alakult a 2022/23-as tanévben végzett bölcsészek helyzete néhány évvel a diplomaszerzés után. Az adatokból kiderül, milyen jövedelmet értek el 2025-ben, mennyi idő alatt találták meg első munkahelyüket, és hogyan látják saját képzésük munkaerőpiaci hasznosíthatóságát.

A DPR felmérése szerint a bölcsészettudományi alapvégzettséggel rendelkezők bruttó átlagjövedelme 453 ezer forint volt 2025-ben. Az első munkába állásig átlagosan mindössze 1,77 hónap telt el, ami viszonylag gyors elhelyezkedést jelez.

Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már az egyetem alatt

Bruttó átlagjövedelmek képzésenként:

  • anglisztika: 464 173 forint
  • germanisztika: 519 837 forint
  • keleti nyelvek és kultúrák: 481 484 forint
  • közösségszervezés: 420 708 forint
  • magyar: 402 667 forint
  • pedagógia: 377 628 forint
  • pszichológia: 467 869 forint
  • szabad bölcsészet: 440 873 forint
  • szlavisztika: 420 088 forint
  • történelem: 420 012 forint
  • újlatin nyelvek és kultúrák: 484 689 forint

A DPR adatai arra is rávilágítanak, hogy a bölcsészhallgatók körében kiemelkedően magas a továbbtanulási hajlandóság. Az alapdiploma megszerzését követően a hallgatók 47 százaléka azonos képzési területen folytatja tanulmányait, míg 12,7 százalék más területen tanul tovább. A végzettek 40 százaléka nem kezd újabb képzést.

Megalázóan kevés, mennyit lehet keresni a legrosszabbul fizető alapszakos diplomákkal

A rendszer egy másik, 2024-ben készült felmérése a még aktív bölcsészhallgatók véleményét vizsgálta. A válaszok alapján mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy jelenlegi képzése nagyon jól felkészíti őt a hazai munkaerőpiacra. A hallgatók 35 százaléka szerint a képzés inkább felkészít, míg 34 százalék inkább nem tartja megfelelőnek ebből a szempontból. További 21 százalék úgy véli, hogy tanulmányai egyáltalán nem készítik fel a munkaerőpiaci elvárásokra.

Mindezek ellenére a képzések iránti elköteleződés erős maradt: a megkérdezettek 37 százaléka biztosan újra ugyanazt a szakot választaná, 42 százalék pedig valószínűleg ismét bölcsész képzés mellett döntene. Mindössze 5,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan más szakot választana, ha újrakezdhetné egyetemi tanulmányait.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István