Ennyit ér ma egy társadalomtudományi diploma

A legjobban a nemzetközi tanulmányokon végzett pályakezdő diplomások járnak.

  • Eduline

Átlagosan bruttó 475 ezer forintos fizetésre számíthatnak azok a friss diplomások, akik társadalomtudományi alapszakon szereztek végzettséget – derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb felméréséből. Az adatok a 2022/2023-as tanévben abszolutóriumot szerzett, pályakezdő diplomások munkaerőpiaci helyzetét mutatják be.

A felmérés szerint a társadalomtudományi képzések közül a nemzetközi tanulmányok bizonyult a legjobban fizető szaknak: az itt végzettek átlagosan bruttó 534 ezer forintot keresnek havonta. Szintén az élmezőnybe tartozik a politikatudomány, ahol az átlagjövedelem meghaladja az 500 ezer forintot.

A részletes adatok alapján az egyes szakokon végzettek átlagos bruttó havi bére így alakul:

  • informatikus könyvtáros: 454 829 forint
  • kommunikáció- és médiatudományok: 439 334 forint
  • nemzetközi tanulmányok: 534 432 forint
  • politikatudományok: 500 226 forint
  • szociális munka: 472 955 forint
  • szociálpedagógia: 460 428 forint
  • szociológia: 468 583 forint

A fizetések mellett az elhelyezkedés gyorsasága is kedvező képet mutat. A DPR adatai szerint egy társadalomtudományi alapszakos diploma birtokában átlagosan 1,44 hónap alatt találnak munkát a pályakezdők.

A leggyorsabban a szociális munka szakos végzettek helyezkednek el: náluk mindössze 1,17 hónap telik el a diploma megszerzése és az első munkába állás között.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.