Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
Eduline: Hogyan változott az elmúlt években az egyetemre bekerülő diákok fizikatudása?
Dr. Tevesz Gábor: Romlik, és sajnos folyamatosan. Folyamatosan mérjük belépéskor a felkészültséget, minden frissen felvett hallgatónk még az első félév megkezdése előtt részt vesz egy minden következmény nélkül megírandó fizika felmérőn (a jó eredményt elérő hallgatók kedvezményeket kapnak a fizika tantárgyak teljesítésénél az első félévben). A felmérő egy középszintű érettségi nehézségű anyag, fizika szaktanáraink a felmérőt ennél rendszeresen könnyebbnek ítélik. Hát az eredmények… jóindulattal stagnálnak, a reálisabb értékelés az, hogy inkább lassan csökkennek.
Ön szerint mi állhat ennek a hátterében?
T.G.: Rendszeresen beszélgetünk a diákjainkkal ennek okáról. Először is annak ellenére, hogy műszaki területre jelentkeztek (villamosmérnök, gépészmérnök, mérnökinformatikus), a diákok túlnyomó többsége tizedik osztályban tanult utoljára fizikát, és sok esetben akkor sem szaktanár tartotta.
Másodszor a középiskolák nagyon erősen a felvételi pontszám maximalizálását tűzik ki célul a diákoknak, ebbe a nehezebb tantárgyak (matematika, fizika) fakultációja és emelt szintű érettségije nem fér bele. Ez rögtön magyarázza is az átlagos, vagy az átlagnál valamivel gyengébb alaptudást. A pályaorientációs napokon az egyetemi előadásokon folyamatosan azt hangsúlyozzuk: „be fogtok jutni, elég lesz a pontszámotok”. Nem a bejutás a nehéz, hanem utána a bennmaradás, a magas pontszámmal felvett hallgatók jelentős számban hagyják el a műszaki képzéseket a sikertelen tantárgyteljesítések miatt: az alapok gyengék.
Harmadszor pedig az emelt szintű érettségik felvállalása nem a felvételi pontszám növeléséhez kell, az sem baj, ha néhány ponttal kevesebb a felvételi pontszám. Az alaposabb, mélyebb tudás az egyetemen fogja meghálálni a befektetést.
Vannak-e kifejezetten olyan területek fizikából, ahol hiányosak a diákok ismeretei?
T.G.: A fizika „nehéz” tantárgynak számít, kevesen vállalják fakultációként. Ennek megfelelően az ismeretek erősen hiányosak. Rendkívül kevés idő jut a példákra, gyakorlatra, ennek megfelelően az absztrakció nagyon alacsony szintű, sok esetben a sikeres válasz azon múlik, hogy a diák látott-e, oldott-e meg hasonló feladatot.
Hogyan lehetne ezen változtatni?
T.G.: 10. osztály után (fakultációválasztás előtt) kevés diák tudja megmondani, mi is szeretne lenni. A tudatos pályaválasztás nagyon nehéz kérdés, mi mindig azt kérjük a középiskoláktól egy-egy pályaválasztási tanácsadó nap előtt: engedjék be a 9-10. osztályosokat is.
A 12-es diák esetében már késő ezekről beszélni: eldőlt milyen tárgyakat választott fakultációra, milyen szintű érettségire jelentkezett – őket csak meg tudjuk erősíteni vagy el tudjuk bizonytalanítani a döntésükben, de a helyzet (a tudás) sokat már nem fog változni.
Azok a diákok, akik bekerülnek műszaki képzésekre, miket nézzenek át még a nyáron, hogy zökkenőmentesen kezdődjön számukra az első szemeszter?
T.G.: Minden felvett diákunk (és szüleik) a felvétel másnapján értesítést kapnak a félév elindulása előtti teendőkről (gólyatábor, felkészülés, szülői fórum, regisztrációs hét). Segítünk konkrét példák, feladatsorok közzétételével, de az erősen korlátozott, hogy ebbe az érettségiben erősen elfáradt, a felvételi drukkban erősen stresszelt diáknak mennyi fér bele – azt szoktuk mondani: pihenje ki magát alaposan, ne fáradtan érkezzen hozzánk szeptemberben.
A fizika felmérő után pedig automatikusan felajánljuk a diákoknak a fizika felzárkóztató kurzusokat (Bevezető fizika). Ezeken a diákok alapvetően nem új ismereteket tanulnak, hanem gyakorolnak, gyakorolnak, gyakorolnak… egyetemi szaktanárok irányítása mellett, akiket folyamatosan kérdezni lehet, akik megmutatják a hibákat, a tévedéseket. De a tantárgy nem kötelező – a diák eltökéltsége is kell hozzá.
Ha valaki csak jövőre érettségizik fizikából és műszaki területre készül, annak mit tanácsol?
T.G.: Mi például minden évben novemberben előkészítő tanfolyamot indítunk a felvételire készülő diákoknak. Fizika tanárok tartják sok-sok órában, jelenléti és online formában is (vidéki diákoknak) minden heti házi feladatokkal, a másfél félév alatt felmérő tesztekkel. Ennyi idő alatt valóban át lehet tekinteni a tananyagot, aki vállalja a heti 4 óra jelenlétet (fizikailag vagy online), sikeres teszteredmény esetén nem elhanyagolható mennyiségű felvételi pontot is adunk érte az intézményi pontok között. Az érettségire is felkészít – ha vállalja valaki a fizika érettségit. De ez kicsit olyan kérdés, mintha az úszóolimpiára készülő fiataltól azt kérdeznénk: vállalod-e, hogy minden nap el kell menni az uszodába felkészülni? Mert ha nem, kevés az esélyed.
Arról nem beszélve, hogy a legjobban felkészültek mehetnek a tehetséggondozó tankörökbe (IMSc), akik gyengébb alapokat hoznak, segíteni fognak a tanárok és a felzárkóztató kurzusok. Egyet viszont csak a diákok tudnak hozni: akaratot, elszántságot, motivációt.
És még egy utolsó gondolat: folyamatosan érkeznek a hírek az új Nemzeti Alaptanterv szükségességéről és terveiről. Érdemes lenne legalább megkérdezni a felsőoktatási intézményeket is…
A 2026-os fizikaérettségivel részletesen az alábbi cikkekben foglalkoztunk
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
