Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
Eduline: Hogyan változott az elmúlt években az egyetemre bekerülő diákok fizikatudása?
Dr. Tevesz Gábor: Romlik, és sajnos folyamatosan. Folyamatosan mérjük belépéskor a felkészültséget, minden frissen felvett hallgatónk még az első félév megkezdése előtt részt vesz egy minden következmény nélkül megírandó fizika felmérőn (a jó eredményt elérő hallgatók kedvezményeket kapnak a fizika tantárgyak teljesítésénél az első félévben). A felmérő egy középszintű érettségi nehézségű anyag, fizika szaktanáraink a felmérőt ennél rendszeresen könnyebbnek ítélik. Hát az eredmények… jóindulattal stagnálnak, a reálisabb értékelés az, hogy inkább lassan csökkennek.
Ön szerint mi állhat ennek a hátterében?
T.G.: Rendszeresen beszélgetünk a diákjainkkal ennek okáról. Először is annak ellenére, hogy műszaki területre jelentkeztek (villamosmérnök, gépészmérnök, mérnökinformatikus), a diákok túlnyomó többsége tizedik osztályban tanult utoljára fizikát, és sok esetben akkor sem szaktanár tartotta.
Másodszor a középiskolák nagyon erősen a felvételi pontszám maximalizálását tűzik ki célul a diákoknak, ebbe a nehezebb tantárgyak (matematika, fizika) fakultációja és emelt szintű érettségije nem fér bele. Ez rögtön magyarázza is az átlagos, vagy az átlagnál valamivel gyengébb alaptudást. A pályaorientációs napokon az egyetemi előadásokon folyamatosan azt hangsúlyozzuk: „be fogtok jutni, elég lesz a pontszámotok”. Nem a bejutás a nehéz, hanem utána a bennmaradás, a magas pontszámmal felvett hallgatók jelentős számban hagyják el a műszaki képzéseket a sikertelen tantárgyteljesítések miatt: az alapok gyengék.
Harmadszor pedig az emelt szintű érettségik felvállalása nem a felvételi pontszám növeléséhez kell, az sem baj, ha néhány ponttal kevesebb a felvételi pontszám. Az alaposabb, mélyebb tudás az egyetemen fogja meghálálni a befektetést.
Vannak-e kifejezetten olyan területek fizikából, ahol hiányosak a diákok ismeretei?
T.G.: A fizika „nehéz” tantárgynak számít, kevesen vállalják fakultációként. Ennek megfelelően az ismeretek erősen hiányosak. Rendkívül kevés idő jut a példákra, gyakorlatra, ennek megfelelően az absztrakció nagyon alacsony szintű, sok esetben a sikeres válasz azon múlik, hogy a diák látott-e, oldott-e meg hasonló feladatot.
Hogyan lehetne ezen változtatni?
T.G.: 10. osztály után (fakultációválasztás előtt) kevés diák tudja megmondani, mi is szeretne lenni. A tudatos pályaválasztás nagyon nehéz kérdés, mi mindig azt kérjük a középiskoláktól egy-egy pályaválasztási tanácsadó nap előtt: engedjék be a 9-10. osztályosokat is.
A 12-es diák esetében már késő ezekről beszélni: eldőlt milyen tárgyakat választott fakultációra, milyen szintű érettségire jelentkezett – őket csak meg tudjuk erősíteni vagy el tudjuk bizonytalanítani a döntésükben, de a helyzet (a tudás) sokat már nem fog változni.
Azok a diákok, akik bekerülnek műszaki képzésekre, miket nézzenek át még a nyáron, hogy zökkenőmentesen kezdődjön számukra az első szemeszter?
T.G.: Minden felvett diákunk (és szüleik) a felvétel másnapján értesítést kapnak a félév elindulása előtti teendőkről (gólyatábor, felkészülés, szülői fórum, regisztrációs hét). Segítünk konkrét példák, feladatsorok közzétételével, de az erősen korlátozott, hogy ebbe az érettségiben erősen elfáradt, a felvételi drukkban erősen stresszelt diáknak mennyi fér bele – azt szoktuk mondani: pihenje ki magát alaposan, ne fáradtan érkezzen hozzánk szeptemberben.
A fizika felmérő után pedig automatikusan felajánljuk a diákoknak a fizika felzárkóztató kurzusokat (Bevezető fizika). Ezeken a diákok alapvetően nem új ismereteket tanulnak, hanem gyakorolnak, gyakorolnak, gyakorolnak… egyetemi szaktanárok irányítása mellett, akiket folyamatosan kérdezni lehet, akik megmutatják a hibákat, a tévedéseket. De a tantárgy nem kötelező – a diák eltökéltsége is kell hozzá.
Ha valaki csak jövőre érettségizik fizikából és műszaki területre készül, annak mit tanácsol?
T.G.: Mi például minden évben novemberben előkészítő tanfolyamot indítunk a felvételire készülő diákoknak. Fizika tanárok tartják sok-sok órában, jelenléti és online formában is (vidéki diákoknak) minden heti házi feladatokkal, a másfél félév alatt felmérő tesztekkel. Ennyi idő alatt valóban át lehet tekinteni a tananyagot, aki vállalja a heti 4 óra jelenlétet (fizikailag vagy online), sikeres teszteredmény esetén nem elhanyagolható mennyiségű felvételi pontot is adunk érte az intézményi pontok között. Az érettségire is felkészít – ha vállalja valaki a fizika érettségit. De ez kicsit olyan kérdés, mintha az úszóolimpiára készülő fiataltól azt kérdeznénk: vállalod-e, hogy minden nap el kell menni az uszodába felkészülni? Mert ha nem, kevés az esélyed.
Arról nem beszélve, hogy a legjobban felkészültek mehetnek a tehetséggondozó tankörökbe (IMSc), akik gyengébb alapokat hoznak, segíteni fognak a tanárok és a felzárkóztató kurzusok. Egyet viszont csak a diákok tudnak hozni: akaratot, elszántságot, motivációt.
És még egy utolsó gondolat: folyamatosan érkeznek a hírek az új Nemzeti Alaptanterv szükségességéről és terveiről. Érdemes lenne legalább megkérdezni a felsőoktatási intézményeket is…
A 2026-os fizikaérettségivel részletesen az alábbi cikkekben foglalkoztunk
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
