Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
Eduline: Hogyan változott az elmúlt években az egyetemre bekerülő diákok fizikatudása?
Dr. Tevesz Gábor: Romlik, és sajnos folyamatosan. Folyamatosan mérjük belépéskor a felkészültséget, minden frissen felvett hallgatónk még az első félév megkezdése előtt részt vesz egy minden következmény nélkül megírandó fizika felmérőn (a jó eredményt elérő hallgatók kedvezményeket kapnak a fizika tantárgyak teljesítésénél az első félévben). A felmérő egy középszintű érettségi nehézségű anyag, fizika szaktanáraink a felmérőt ennél rendszeresen könnyebbnek ítélik. Hát az eredmények… jóindulattal stagnálnak, a reálisabb értékelés az, hogy inkább lassan csökkennek.
Ön szerint mi állhat ennek a hátterében?
T.G.: Rendszeresen beszélgetünk a diákjainkkal ennek okáról. Először is annak ellenére, hogy műszaki területre jelentkeztek (villamosmérnök, gépészmérnök, mérnökinformatikus), a diákok túlnyomó többsége tizedik osztályban tanult utoljára fizikát, és sok esetben akkor sem szaktanár tartotta.
Másodszor a középiskolák nagyon erősen a felvételi pontszám maximalizálását tűzik ki célul a diákoknak, ebbe a nehezebb tantárgyak (matematika, fizika) fakultációja és emelt szintű érettségije nem fér bele. Ez rögtön magyarázza is az átlagos, vagy az átlagnál valamivel gyengébb alaptudást. A pályaorientációs napokon az egyetemi előadásokon folyamatosan azt hangsúlyozzuk: „be fogtok jutni, elég lesz a pontszámotok”. Nem a bejutás a nehéz, hanem utána a bennmaradás, a magas pontszámmal felvett hallgatók jelentős számban hagyják el a műszaki képzéseket a sikertelen tantárgyteljesítések miatt: az alapok gyengék.
Harmadszor pedig az emelt szintű érettségik felvállalása nem a felvételi pontszám növeléséhez kell, az sem baj, ha néhány ponttal kevesebb a felvételi pontszám. Az alaposabb, mélyebb tudás az egyetemen fogja meghálálni a befektetést.
Vannak-e kifejezetten olyan területek fizikából, ahol hiányosak a diákok ismeretei?
T.G.: A fizika „nehéz” tantárgynak számít, kevesen vállalják fakultációként. Ennek megfelelően az ismeretek erősen hiányosak. Rendkívül kevés idő jut a példákra, gyakorlatra, ennek megfelelően az absztrakció nagyon alacsony szintű, sok esetben a sikeres válasz azon múlik, hogy a diák látott-e, oldott-e meg hasonló feladatot.
Hogyan lehetne ezen változtatni?
T.G.: 10. osztály után (fakultációválasztás előtt) kevés diák tudja megmondani, mi is szeretne lenni. A tudatos pályaválasztás nagyon nehéz kérdés, mi mindig azt kérjük a középiskoláktól egy-egy pályaválasztási tanácsadó nap előtt: engedjék be a 9-10. osztályosokat is.
A 12-es diák esetében már késő ezekről beszélni: eldőlt milyen tárgyakat választott fakultációra, milyen szintű érettségire jelentkezett – őket csak meg tudjuk erősíteni vagy el tudjuk bizonytalanítani a döntésükben, de a helyzet (a tudás) sokat már nem fog változni.
Azok a diákok, akik bekerülnek műszaki képzésekre, miket nézzenek át még a nyáron, hogy zökkenőmentesen kezdődjön számukra az első szemeszter?
T.G.: Minden felvett diákunk (és szüleik) a felvétel másnapján értesítést kapnak a félév elindulása előtti teendőkről (gólyatábor, felkészülés, szülői fórum, regisztrációs hét). Segítünk konkrét példák, feladatsorok közzétételével, de az erősen korlátozott, hogy ebbe az érettségiben erősen elfáradt, a felvételi drukkban erősen stresszelt diáknak mennyi fér bele – azt szoktuk mondani: pihenje ki magát alaposan, ne fáradtan érkezzen hozzánk szeptemberben.
A fizika felmérő után pedig automatikusan felajánljuk a diákoknak a fizika felzárkóztató kurzusokat (Bevezető fizika). Ezeken a diákok alapvetően nem új ismereteket tanulnak, hanem gyakorolnak, gyakorolnak, gyakorolnak… egyetemi szaktanárok irányítása mellett, akiket folyamatosan kérdezni lehet, akik megmutatják a hibákat, a tévedéseket. De a tantárgy nem kötelező – a diák eltökéltsége is kell hozzá.
Ha valaki csak jövőre érettségizik fizikából és műszaki területre készül, annak mit tanácsol?
T.G.: Mi például minden évben novemberben előkészítő tanfolyamot indítunk a felvételire készülő diákoknak. Fizika tanárok tartják sok-sok órában, jelenléti és online formában is (vidéki diákoknak) minden heti házi feladatokkal, a másfél félév alatt felmérő tesztekkel. Ennyi idő alatt valóban át lehet tekinteni a tananyagot, aki vállalja a heti 4 óra jelenlétet (fizikailag vagy online), sikeres teszteredmény esetén nem elhanyagolható mennyiségű felvételi pontot is adunk érte az intézményi pontok között. Az érettségire is felkészít – ha vállalja valaki a fizika érettségit. De ez kicsit olyan kérdés, mintha az úszóolimpiára készülő fiataltól azt kérdeznénk: vállalod-e, hogy minden nap el kell menni az uszodába felkészülni? Mert ha nem, kevés az esélyed.
Arról nem beszélve, hogy a legjobban felkészültek mehetnek a tehetséggondozó tankörökbe (IMSc), akik gyengébb alapokat hoznak, segíteni fognak a tanárok és a felzárkóztató kurzusok. Egyet viszont csak a diákok tudnak hozni: akaratot, elszántságot, motivációt.
És még egy utolsó gondolat: folyamatosan érkeznek a hírek az új Nemzeti Alaptanterv szükségességéről és terveiről. Érdemes lenne legalább megkérdezni a felsőoktatási intézményeket is…
A 2026-os fizikaérettségivel részletesen az alábbi cikkekben foglalkoztunk
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Idén duplájára nőtt az Apáczai ösztöndíjprogram keretösszege. A hátrányos helyzetű diákoknak szóló program célja, hogy javítsa a tanulók továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Nyílt levelet küldött Molnár János országgyűlési képviselőnek a PSZ, melyben arra voltak kíváncsi, mikor és hogyan jön a beígért béremelés.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Az okostelefonokat, laptopokat a korábbi évekhez hasonlóan reggel le kell adni.
