Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Május 19-én reggel 8 órakor a fizikából közép-és emelt szinten érettségiző diákok is megkapják a feladatlapot. A vizsga középszinten 150 perces, míg emelt szinten 240 perces.
Középszinten a vizsga egy 20 kérdésből álló feleletválasztós teszttel indul, ahol mindegyik kérdésnél pontosan egy helyes választ kell megjelölni a megadott 3-4 opció közül. A második részben pedig négy összetett feladatot közül hármat kell kell a tanulóknak megoldaniuk. A vizsgakövetelmények szerint „a számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat.” Ezzel összesen 90 pontot szerezhetnek a diákok a középszintű fizikaérettségin.
Emelt szinten a feladatsor viszont 100 pontos. A vizsga egy 15 kérdésből álló, összesen 30 pontos feleletválasztós kérdéssorral kezdődik. A második, 23 pontos részben a három megadott téma közül egyet kell kifejteniük. Ennél a résznél nézik azt is, hogy mennyire jól használja az adott szakszavakat, kifejezéseket. A harmadik, 47 pontos rész pedig négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz.
A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek,összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait
- olvasható a követelményekben.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a legfőbb elvárt kompetencia az „ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával”.
Emellett kiemelt szerepet kap a grafikonok, ábrák elemzése, az alapvető számítások elvégzése, valamint a tudományos és áltudományos állítások megkülönböztetése. Emelt szinten ehhez mélyebb összefüggések átlátása és fejlettebb matematikai eszköztár alkalmazása szükséges.
A fizikaérettségin az alábbi témakörök a következő arányokban szerepelnek a feleletválasztós részben
Közép- és emelt szinten egyaránt az alábbi segédeszközöket lehet használni az írásbeli vizsga során, melyeket a vizsgázóknak kell magukkal hozniuk:
Fontos azt is kiemelni, hogy a műszaki területeke mellett az emelt szintű fizikaérettségi az orvosin is felvételi követelmény lehet, ha valaki kémia helyett választja. Az írásbelik kedden 14 órakor a mozgókép és médiaismerettel folytatódnak.
Elsősorban a nehéz számolási feladatok miatt érkeztek kritikus visszajelzések az idei emelt szintű kémiaérettségi után. A vizsgázók jelentős része úgy érezte, hogy a feladatsor megterhelő volt, és az eredményük akár a továbbtanulási terveiket is veszélybe sodorhatja.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
