Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Május 19-én reggel 8 órakor a fizikából közép-és emelt szinten érettségiző diákok is megkapják a feladatlapot. A vizsga középszinten 150 perces, míg emelt szinten 240 perces.
Középszinten a vizsga egy 20 kérdésből álló feleletválasztós teszttel indul, ahol mindegyik kérdésnél pontosan egy helyes választ kell megjelölni a megadott 3-4 opció közül. A második részben pedig négy összetett feladatot közül hármat kell kell a tanulóknak megoldaniuk. A vizsgakövetelmények szerint „a számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat.” Ezzel összesen 90 pontot szerezhetnek a diákok a középszintű fizikaérettségin.
Emelt szinten a feladatsor viszont 100 pontos. A vizsga egy 15 kérdésből álló, összesen 30 pontos feleletválasztós kérdéssorral kezdődik. A második, 23 pontos részben a három megadott téma közül egyet kell kifejteniük. Ennél a résznél nézik azt is, hogy mennyire jól használja az adott szakszavakat, kifejezéseket. A harmadik, 47 pontos rész pedig négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz.
A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek,összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait
- olvasható a követelményekben.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a legfőbb elvárt kompetencia az „ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával”.
Emellett kiemelt szerepet kap a grafikonok, ábrák elemzése, az alapvető számítások elvégzése, valamint a tudományos és áltudományos állítások megkülönböztetése. Emelt szinten ehhez mélyebb összefüggések átlátása és fejlettebb matematikai eszköztár alkalmazása szükséges.
A fizikaérettségin az alábbi témakörök a következő arányokban szerepelnek a feleletválasztós részben
Közép- és emelt szinten egyaránt az alábbi segédeszközöket lehet használni az írásbeli vizsga során, melyeket a vizsgázóknak kell magukkal hozniuk:
Fontos azt is kiemelni, hogy a műszaki területeke mellett az emelt szintű fizikaérettségi az orvosin is felvételi követelmény lehet, ha valaki kémia helyett választja. Az írásbelik kedden 14 órakor a mozgókép és médiaismerettel folytatódnak.
Elsősorban a nehéz számolási feladatok miatt érkeztek kritikus visszajelzések az idei emelt szintű kémiaérettségi után. A vizsgázók jelentős része úgy érezte, hogy a feladatsor megterhelő volt, és az eredményük akár a továbbtanulási terveiket is veszélybe sodorhatja.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
