Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Május 19-én reggel 8 órakor a fizikából közép-és emelt szinten érettségiző diákok is megkapják a feladatlapot. A vizsga középszinten 150 perces, míg emelt szinten 240 perces.
Középszinten a vizsga egy 20 kérdésből álló feleletválasztós teszttel indul, ahol mindegyik kérdésnél pontosan egy helyes választ kell megjelölni a megadott 3-4 opció közül. A második részben pedig négy összetett feladatot közül hármat kell kell a tanulóknak megoldaniuk. A vizsgakövetelmények szerint „a számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat.” Ezzel összesen 90 pontot szerezhetnek a diákok a középszintű fizikaérettségin.
Emelt szinten a feladatsor viszont 100 pontos. A vizsga egy 15 kérdésből álló, összesen 30 pontos feleletválasztós kérdéssorral kezdődik. A második, 23 pontos részben a három megadott téma közül egyet kell kifejteniük. Ennél a résznél nézik azt is, hogy mennyire jól használja az adott szakszavakat, kifejezéseket. A harmadik, 47 pontos rész pedig négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz.
A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek,összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait
- olvasható a követelményekben.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a legfőbb elvárt kompetencia az „ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával”.
Emellett kiemelt szerepet kap a grafikonok, ábrák elemzése, az alapvető számítások elvégzése, valamint a tudományos és áltudományos állítások megkülönböztetése. Emelt szinten ehhez mélyebb összefüggések átlátása és fejlettebb matematikai eszköztár alkalmazása szükséges.
A fizikaérettségin az alábbi témakörök a következő arányokban szerepelnek a feleletválasztós részben
Közép- és emelt szinten egyaránt az alábbi segédeszközöket lehet használni az írásbeli vizsga során, melyeket a vizsgázóknak kell magukkal hozniuk:
Fontos azt is kiemelni, hogy a műszaki területeke mellett az emelt szintű fizikaérettségi az orvosin is felvételi követelmény lehet, ha valaki kémia helyett választja. Az írásbelik kedden 14 órakor a mozgókép és médiaismerettel folytatódnak.
Elsősorban a nehéz számolási feladatok miatt érkeztek kritikus visszajelzések az idei emelt szintű kémiaérettségi után. A vizsgázók jelentős része úgy érezte, hogy a feladatsor megterhelő volt, és az eredményük akár a továbbtanulási terveiket is veszélybe sodorhatja.
Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
