Érettségi 2026: itt vannak a fizika emelt szintű szóbeli vizsga témakörei

Mutatjuk a tételcímeket.

Az Oktatási Hivatal közzétette a 2026. május-júniusi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagait, melyben tárgyanként ismertetik a legfontosabb információkat, melyeket az érettségizőknek tudnia kell.

2026-os emelt szintű érettségi témakörök

Az emelt szintű szóbeli fizika érettségi vizsga B feladatának kérdései az érettségi vizsgakövetelményben megadott témaköröknek felelnek meg – tájékoztat róla az Oktatási Hivatal, A vizsgázók felkészülését segítve közzétették a szóbeli érettségi elméleti részének (B feladat) tematikáját, jelölve, hogy a követelményrendszer melyik témaköréhez tartozó tartalomról van szó, illetve az adott témakörhöz hány tétel kapcsolódik.

A hivatal felhívja a figyelmet: „Szó sincs azonban arról, hogy egy feleletben az egy tételen belüli összes altémát kérnénk.”

A fizika emelt szintű szóbeli vizsga témaköreit itt tudjátok megnézni:

 

1504 Fizika Emelt Szobeli Temakorok 2026maj by eduline.hu

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.