Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
A Tanítanék Mozgalom aktivistái, Béla Bernadett és Tóth Bence által jegyzett cikk szerint szeptember 30-a szimbolikus dátum az oktatási mozgalom történetében. Ezen a napon bocsátották el 2022-ben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát, akik korábban polgári engedetlenségi akciókban vettek részt.
A szerzők szerint az esemény fordulópontot jelentett az oktatási tiltakozások történetében. Úgy fogalmaznak, hogy az elbocsátásokkal a döntéshozók „így próbálták elejét venni a tiltakozásoknak”, a lépés azonban végül sokakat további kiállásra ösztönzött.
A mozgalom ezért azt javasolja, hogy a jövőben ez a nap ne csak az elbocsátott pedagógusokról, hanem általában a polgári ellenállásról és az állampolgári kiállásról szóljon.
A szerzők felidézik, hogy a sztrájkok, polgári engedetlenségi akciók, tüntetések és élőláncok idején pedagógusok ezrei csatlakoztak a tiltakozásokhoz, miközben diákok, szülők és más támogató civilek is részt vettek az akciókban. A mozgalom értékelése szerint a demonstrációk hatására az oktatás helyzete hosszú idő után ismét a közbeszéd egyik központi témájává vált. Az írásban azt állítják, hogy
Az oktatási mozgalom 2023 őszéig, a státusztörvény bevezetéséig kitartott, és ezzel a rendszerváltás óta a legnagyobb hatású mozgalommá vált. A megmozdulások hatására egy csapásra egyértelműen megváltozott a kormányzati kommunikáció és a közvélemény is, emellett pedig jól látható mértékű béremelést is sikerült kiharcolni.
A kezdeményezés egyik fontos eleme azoknak az embereknek az elismerése, akik személyes kockázatot vállaltak a tiltakozások során. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy több pedagógust elbocsátottak, sokan pedig a később bevezetett státusztörvény miatt hagyták el az állami oktatást. Szerintük számos pedagógusnak kellett munkahelyi konfliktusokat vállalnia, miközben a tiltakozásokban részt vevő diákokat is érhették különböző nyomásgyakorlási kísérletek.
„Emberek állása és családjaik megélhetése vált bizonytalanná, vagy mentális és fizikális egészségük ment tönkre” – írják. Hozzáteszik, hogy szerintük ezek az emberek mindmáig nem kapták meg azt az erkölcsi elismerést, amelyet kiállásuk indokolna.
Az emléknap egyik célja éppen az lenne, hogy megkezdődhessen a gyógyulási folyamat, és méltó módon emlékezzenek meg az érintettekről.
A Tanítanék Mozgalom hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés nem kizárólag az oktatási tiltakozások résztvevőinek állítana emléket. Több hazai és nemzetközi példát is felsorol a polgári ellenállás történetéből. A szerzők Mahatma Gandhi, Nelson Mandela és Martin Luther King munkásságára hivatkoznak, akik szerintük azt mutatják, hogy a békés ellenállásnak hosszú hagyománya van világszerte.
Magyarországról többek között Deák Ferenc passzív ellenállását, a Duna Kör tevékenységét, a Hallgatói Hálózat és az SZFE tiltakozásait, valamint az elmúlt évek különböző demonstrációit említik olyan példaként, amelyek szerintük a civil kiállás hagyományához kapcsolódnak.
A szerzők szerint a javasolt emléknap lehetőséget teremtene arra, hogy minden olyan emberről megemlékezzenek, aki demokratikus és békés eszközökkel állt ki az elvei mellett.
A cikkben szó esik arról is, hogy 2023 óta minden évben megemlékezést tartanak a Kölcsey Gimnáziumnál az elbocsátott tanárok tiszteletére. A Tanítanék Mozgalom most azt szeretné elérni, hogy a dátum országos jelentőségű emléknappá váljon. A szerzők szerint a polgári ellenállás történetének és szereplőinek megőrzése nemcsak a múlt feldolgozása miatt fontos, hanem azért is, mert „a demokrácia alapköve az állampolgárok ellenállása az önkénnyel szemben”.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyeztetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
