Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
A Tanítanék Mozgalom aktivistái, Béla Bernadett és Tóth Bence által jegyzett cikk szerint szeptember 30-a szimbolikus dátum az oktatási mozgalom történetében. Ezen a napon bocsátották el 2022-ben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát, akik korábban polgári engedetlenségi akciókban vettek részt.
A szerzők szerint az esemény fordulópontot jelentett az oktatási tiltakozások történetében. Úgy fogalmaznak, hogy az elbocsátásokkal a döntéshozók „így próbálták elejét venni a tiltakozásoknak”, a lépés azonban végül sokakat további kiállásra ösztönzött.
A mozgalom ezért azt javasolja, hogy a jövőben ez a nap ne csak az elbocsátott pedagógusokról, hanem általában a polgári ellenállásról és az állampolgári kiállásról szóljon.
A szerzők felidézik, hogy a sztrájkok, polgári engedetlenségi akciók, tüntetések és élőláncok idején pedagógusok ezrei csatlakoztak a tiltakozásokhoz, miközben diákok, szülők és más támogató civilek is részt vettek az akciókban. A mozgalom értékelése szerint a demonstrációk hatására az oktatás helyzete hosszú idő után ismét a közbeszéd egyik központi témájává vált. Az írásban azt állítják, hogy
Az oktatási mozgalom 2023 őszéig, a státusztörvény bevezetéséig kitartott, és ezzel a rendszerváltás óta a legnagyobb hatású mozgalommá vált. A megmozdulások hatására egy csapásra egyértelműen megváltozott a kormányzati kommunikáció és a közvélemény is, emellett pedig jól látható mértékű béremelést is sikerült kiharcolni.
A kezdeményezés egyik fontos eleme azoknak az embereknek az elismerése, akik személyes kockázatot vállaltak a tiltakozások során. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy több pedagógust elbocsátottak, sokan pedig a később bevezetett státusztörvény miatt hagyták el az állami oktatást. Szerintük számos pedagógusnak kellett munkahelyi konfliktusokat vállalnia, miközben a tiltakozásokban részt vevő diákokat is érhették különböző nyomásgyakorlási kísérletek.
„Emberek állása és családjaik megélhetése vált bizonytalanná, vagy mentális és fizikális egészségük ment tönkre” – írják. Hozzáteszik, hogy szerintük ezek az emberek mindmáig nem kapták meg azt az erkölcsi elismerést, amelyet kiállásuk indokolna.
Az emléknap egyik célja éppen az lenne, hogy megkezdődhessen a gyógyulási folyamat, és méltó módon emlékezzenek meg az érintettekről.
A Tanítanék Mozgalom hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés nem kizárólag az oktatási tiltakozások résztvevőinek állítana emléket. Több hazai és nemzetközi példát is felsorol a polgári ellenállás történetéből. A szerzők Mahatma Gandhi, Nelson Mandela és Martin Luther King munkásságára hivatkoznak, akik szerintük azt mutatják, hogy a békés ellenállásnak hosszú hagyománya van világszerte.
Magyarországról többek között Deák Ferenc passzív ellenállását, a Duna Kör tevékenységét, a Hallgatói Hálózat és az SZFE tiltakozásait, valamint az elmúlt évek különböző demonstrációit említik olyan példaként, amelyek szerintük a civil kiállás hagyományához kapcsolódnak.
A szerzők szerint a javasolt emléknap lehetőséget teremtene arra, hogy minden olyan emberről megemlékezzenek, aki demokratikus és békés eszközökkel állt ki az elvei mellett.
A cikkben szó esik arról is, hogy 2023 óta minden évben megemlékezést tartanak a Kölcsey Gimnáziumnál az elbocsátott tanárok tiszteletére. A Tanítanék Mozgalom most azt szeretné elérni, hogy a dátum országos jelentőségű emléknappá váljon. A szerzők szerint a polgári ellenállás történetének és szereplőinek megőrzése nemcsak a múlt feldolgozása miatt fontos, hanem azért is, mert „a demokrácia alapköve az állampolgárok ellenállása az önkénnyel szemben”.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyeztetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
