Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
A Tanítanék Mozgalom aktivistái, Béla Bernadett és Tóth Bence által jegyzett cikk szerint szeptember 30-a szimbolikus dátum az oktatási mozgalom történetében. Ezen a napon bocsátották el 2022-ben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát, akik korábban polgári engedetlenségi akciókban vettek részt.
A szerzők szerint az esemény fordulópontot jelentett az oktatási tiltakozások történetében. Úgy fogalmaznak, hogy az elbocsátásokkal a döntéshozók „így próbálták elejét venni a tiltakozásoknak”, a lépés azonban végül sokakat további kiállásra ösztönzött.
A mozgalom ezért azt javasolja, hogy a jövőben ez a nap ne csak az elbocsátott pedagógusokról, hanem általában a polgári ellenállásról és az állampolgári kiállásról szóljon.
A szerzők felidézik, hogy a sztrájkok, polgári engedetlenségi akciók, tüntetések és élőláncok idején pedagógusok ezrei csatlakoztak a tiltakozásokhoz, miközben diákok, szülők és más támogató civilek is részt vettek az akciókban. A mozgalom értékelése szerint a demonstrációk hatására az oktatás helyzete hosszú idő után ismét a közbeszéd egyik központi témájává vált. Az írásban azt állítják, hogy
Az oktatási mozgalom 2023 őszéig, a státusztörvény bevezetéséig kitartott, és ezzel a rendszerváltás óta a legnagyobb hatású mozgalommá vált. A megmozdulások hatására egy csapásra egyértelműen megváltozott a kormányzati kommunikáció és a közvélemény is, emellett pedig jól látható mértékű béremelést is sikerült kiharcolni.
A kezdeményezés egyik fontos eleme azoknak az embereknek az elismerése, akik személyes kockázatot vállaltak a tiltakozások során. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy több pedagógust elbocsátottak, sokan pedig a később bevezetett státusztörvény miatt hagyták el az állami oktatást. Szerintük számos pedagógusnak kellett munkahelyi konfliktusokat vállalnia, miközben a tiltakozásokban részt vevő diákokat is érhették különböző nyomásgyakorlási kísérletek.
„Emberek állása és családjaik megélhetése vált bizonytalanná, vagy mentális és fizikális egészségük ment tönkre” – írják. Hozzáteszik, hogy szerintük ezek az emberek mindmáig nem kapták meg azt az erkölcsi elismerést, amelyet kiállásuk indokolna.
Az emléknap egyik célja éppen az lenne, hogy megkezdődhessen a gyógyulási folyamat, és méltó módon emlékezzenek meg az érintettekről.
A Tanítanék Mozgalom hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés nem kizárólag az oktatási tiltakozások résztvevőinek állítana emléket. Több hazai és nemzetközi példát is felsorol a polgári ellenállás történetéből. A szerzők Mahatma Gandhi, Nelson Mandela és Martin Luther King munkásságára hivatkoznak, akik szerintük azt mutatják, hogy a békés ellenállásnak hosszú hagyománya van világszerte.
Magyarországról többek között Deák Ferenc passzív ellenállását, a Duna Kör tevékenységét, a Hallgatói Hálózat és az SZFE tiltakozásait, valamint az elmúlt évek különböző demonstrációit említik olyan példaként, amelyek szerintük a civil kiállás hagyományához kapcsolódnak.
A szerzők szerint a javasolt emléknap lehetőséget teremtene arra, hogy minden olyan emberről megemlékezzenek, aki demokratikus és békés eszközökkel állt ki az elvei mellett.
A cikkben szó esik arról is, hogy 2023 óta minden évben megemlékezést tartanak a Kölcsey Gimnáziumnál az elbocsátott tanárok tiszteletére. A Tanítanék Mozgalom most azt szeretné elérni, hogy a dátum országos jelentőségű emléknappá váljon. A szerzők szerint a polgári ellenállás történetének és szereplőinek megőrzése nemcsak a múlt feldolgozása miatt fontos, hanem azért is, mert „a demokrácia alapköve az állampolgárok ellenállása az önkénnyel szemben”.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyeztetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
