Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
A találkozón részt vett a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), az Erasmus Student Network és a Doktoranduszok Országos Szövetsége is.
Lannert Judit közösségi oldalán számolt be arról, hogy a megbeszélésen a fiatalok és a hallgatók helyzetéről kezdtek közös gondolkodást. Mint írta, az egyeztetés során szó esett a diákéletről, az ösztöndíjrendszerről, a hallgatók megélhetési helyzetéről, a kollégiumi férőhelyek kérdéséről, valamint a felsőoktatás finanszírozásáról.
A miniszter szerint a cél egy olyan hallgatóközpontú felsőoktatási rendszer kialakítása, amelynek tartalmát az egyetemi és hallgatói szereplőkkel közösen határozzák meg.
A most megkezdett konzultáció célja, hogy a hallgatók tapasztalatai és szempontjai megjelenjenek a felsőoktatást érintő döntésekben
– fogalmazott Lannert Judit.
Hozzátette, hogy a résztvevők által megfogalmazott javaslatok és észrevételek fontos részét képezik a döntéselőkészítő folyamatnak. A következő időszakban ezért további egyeztetések várhatók a felsőoktatás szereplőivel.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
