„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

A kutatás szerint az ösztöndíjak alapját képező hallgatói normatíva összege 2020 óta változatlanul 166 600 forint évente, amely jelenleg minimum 8330 forintos havi tanulmányi ösztöndíjat tesz lehetővé. A HÖOK szerint ez az összeg „aligha bír valódi ösztönző erővel” a hallgatói teljesítmény szempontjából.

HÖOK: a hallgatók közel fele fizetett munkavállalás nélkül nem engedhetné meg magának, hogy tanuljon

A szociális ösztöndíjak sem jelentenek komoly segítséget: ezek összege a legtöbb esetben 20-30 ezer forint között mozog. A szervezet szerint emiatt sok hallgató számára a munkavállalás már nem választás, hanem a megélhetés egyik alapfeltétele.

A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatása alapján a hallgatók 55,6 százaléka dolgozott az egyetem mellett a vizsgált szemeszterben. A munkát vállalók 72,1 százaléka rendszeresen dolgozik, több mint felük – egészen pontosan 53,3 százalékuk – pedig heti 20 óránál is többet tölt munkával.

A kutatás szerint a munkavállalás elsődleges oka a megélhetés biztosítása. A hallgatók több mint fele azért dolgozik, hogy finanszírozni tudja mindennapi kiadásait és folytathassa tanulmányait.

A HÖOK szerint az ösztöndíjak reálértéke az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. A tanulmány emlékeztet arra, hogy a 2000-es évek elején a hallgatói normatíva 91 ezer forint volt, ami inflációval korrigálva ma már közel 300 ezer forintnak felelne meg. Ehhez képest a jelenlegi támogatási rendszer jóval kisebb segítséget jelent a hallgatóknak.

A megélhetési nehézségek mögött a dráguló lakhatás is fontos tényező. A HÖOK saját felmérése szerint az egyetemvárosokban az átlagos albérletárak mára megközelítették a havi 200 ezer forintot, miközben a kollégiumi férőhelyek száma továbbra sem elegendő.

A szervezet szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon fenntarthatatlan, ezért az ösztöndíjak és hallgatói normatívák átfogó reformjára lenne szükség.

Szinte megszűnik az egyetemi élet, akár heti 40 órát dolgoznak a nappali szakos hallgatók

A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.