A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A kutatás szerint az ösztöndíjak alapját képező hallgatói normatíva összege 2020 óta változatlanul 166 600 forint évente, amely jelenleg minimum 8330 forintos havi tanulmányi ösztöndíjat tesz lehetővé. A HÖOK szerint ez az összeg „aligha bír valódi ösztönző erővel” a hallgatói teljesítmény szempontjából.
HÖOK: a hallgatók közel fele fizetett munkavállalás nélkül nem engedhetné meg magának, hogy tanuljon
A szociális ösztöndíjak sem jelentenek komoly segítséget: ezek összege a legtöbb esetben 20-30 ezer forint között mozog. A szervezet szerint emiatt sok hallgató számára a munkavállalás már nem választás, hanem a megélhetés egyik alapfeltétele.
A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatása alapján a hallgatók 55,6 százaléka dolgozott az egyetem mellett a vizsgált szemeszterben. A munkát vállalók 72,1 százaléka rendszeresen dolgozik, több mint felük – egészen pontosan 53,3 százalékuk – pedig heti 20 óránál is többet tölt munkával.
A kutatás szerint a munkavállalás elsődleges oka a megélhetés biztosítása. A hallgatók több mint fele azért dolgozik, hogy finanszírozni tudja mindennapi kiadásait és folytathassa tanulmányait.
A HÖOK szerint az ösztöndíjak reálértéke az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. A tanulmány emlékeztet arra, hogy a 2000-es évek elején a hallgatói normatíva 91 ezer forint volt, ami inflációval korrigálva ma már közel 300 ezer forintnak felelne meg. Ehhez képest a jelenlegi támogatási rendszer jóval kisebb segítséget jelent a hallgatóknak.
A megélhetési nehézségek mögött a dráguló lakhatás is fontos tényező. A HÖOK saját felmérése szerint az egyetemvárosokban az átlagos albérletárak mára megközelítették a havi 200 ezer forintot, miközben a kollégiumi férőhelyek száma továbbra sem elegendő.
A szervezet szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon fenntarthatatlan, ezért az ösztöndíjak és hallgatói normatívák átfogó reformjára lenne szükség.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
