A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A kutatás szerint az ösztöndíjak alapját képező hallgatói normatíva összege 2020 óta változatlanul 166 600 forint évente, amely jelenleg minimum 8330 forintos havi tanulmányi ösztöndíjat tesz lehetővé. A HÖOK szerint ez az összeg „aligha bír valódi ösztönző erővel” a hallgatói teljesítmény szempontjából.
HÖOK: a hallgatók közel fele fizetett munkavállalás nélkül nem engedhetné meg magának, hogy tanuljon
A szociális ösztöndíjak sem jelentenek komoly segítséget: ezek összege a legtöbb esetben 20-30 ezer forint között mozog. A szervezet szerint emiatt sok hallgató számára a munkavállalás már nem választás, hanem a megélhetés egyik alapfeltétele.
A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatása alapján a hallgatók 55,6 százaléka dolgozott az egyetem mellett a vizsgált szemeszterben. A munkát vállalók 72,1 százaléka rendszeresen dolgozik, több mint felük – egészen pontosan 53,3 százalékuk – pedig heti 20 óránál is többet tölt munkával.
A kutatás szerint a munkavállalás elsődleges oka a megélhetés biztosítása. A hallgatók több mint fele azért dolgozik, hogy finanszírozni tudja mindennapi kiadásait és folytathassa tanulmányait.
A HÖOK szerint az ösztöndíjak reálértéke az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. A tanulmány emlékeztet arra, hogy a 2000-es évek elején a hallgatói normatíva 91 ezer forint volt, ami inflációval korrigálva ma már közel 300 ezer forintnak felelne meg. Ehhez képest a jelenlegi támogatási rendszer jóval kisebb segítséget jelent a hallgatóknak.
A megélhetési nehézségek mögött a dráguló lakhatás is fontos tényező. A HÖOK saját felmérése szerint az egyetemvárosokban az átlagos albérletárak mára megközelítették a havi 200 ezer forintot, miközben a kollégiumi férőhelyek száma továbbra sem elegendő.
A szervezet szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon fenntarthatatlan, ezért az ösztöndíjak és hallgatói normatívák átfogó reformjára lenne szükség.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
