A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A kutatás szerint az ösztöndíjak alapját képező hallgatói normatíva összege 2020 óta változatlanul 166 600 forint évente, amely jelenleg minimum 8330 forintos havi tanulmányi ösztöndíjat tesz lehetővé. A HÖOK szerint ez az összeg „aligha bír valódi ösztönző erővel” a hallgatói teljesítmény szempontjából.
HÖOK: a hallgatók közel fele fizetett munkavállalás nélkül nem engedhetné meg magának, hogy tanuljon
A szociális ösztöndíjak sem jelentenek komoly segítséget: ezek összege a legtöbb esetben 20-30 ezer forint között mozog. A szervezet szerint emiatt sok hallgató számára a munkavállalás már nem választás, hanem a megélhetés egyik alapfeltétele.
A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatása alapján a hallgatók 55,6 százaléka dolgozott az egyetem mellett a vizsgált szemeszterben. A munkát vállalók 72,1 százaléka rendszeresen dolgozik, több mint felük – egészen pontosan 53,3 százalékuk – pedig heti 20 óránál is többet tölt munkával.
A kutatás szerint a munkavállalás elsődleges oka a megélhetés biztosítása. A hallgatók több mint fele azért dolgozik, hogy finanszírozni tudja mindennapi kiadásait és folytathassa tanulmányait.
A HÖOK szerint az ösztöndíjak reálértéke az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. A tanulmány emlékeztet arra, hogy a 2000-es évek elején a hallgatói normatíva 91 ezer forint volt, ami inflációval korrigálva ma már közel 300 ezer forintnak felelne meg. Ehhez képest a jelenlegi támogatási rendszer jóval kisebb segítséget jelent a hallgatóknak.
A megélhetési nehézségek mögött a dráguló lakhatás is fontos tényező. A HÖOK saját felmérése szerint az egyetemvárosokban az átlagos albérletárak mára megközelítették a havi 200 ezer forintot, miközben a kollégiumi férőhelyek száma továbbra sem elegendő.
A szervezet szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon fenntarthatatlan, ezért az ösztöndíjak és hallgatói normatívák átfogó reformjára lenne szükség.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
