A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Két Budapesten tanuló, nappali szakos hallgatót kérdeztünk arról, hogyan fér meg egymás mellett egyetem, munka és magánélet.
Lili az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia alapszakos hallgatója, jelenleg harmadéves. Bár heti átlagban 10-15 órát dolgozik, a rugalmas munkarend ellenére is folyamatos egyensúlyozás az élete.
Otthonról dolgozik, ügyfelekkel tart kapcsolatot, telefonál és emailezik, órabére 2145 forint. A munkára elsősorban a megélhetése miatt van szüksége. Jelenleg ugyan kedvezőbb helyzetben van – párja családjának lakásában lakik, így csak rezsit fizet –, de korábban albérletben havi 80 ezer forintba került számára a lakhatás.
A munkát mindig az egyetemhez igazítja:
Ha sok a munka, suli előtt és után is dolgozom, hétvégén pedig behozom a lemaradást.
Ez viszont a szabadideje rovására megy: ”így az iskola és a munka mellett kevés szabadidőm jut, azt általában tanulással töltöm, hogy ne maradjak le” – mondja. A klasszikus egyetemi élmények közül sok kimarad: „Három év alatt egyetlen sportot sem tudtam felvenni, mert nem fért bele az időmbe.”
Elmondása alapján nemcsak a sport, hanem a közösségi élet is háttérbe szorul: „volt társasjáték csoport és túrák is, amikhez nagyon szerettem volna csatlakozni, de nem jutottam el rájuk.” Hozzáteszi: „jó lenne, ha a legjobb barátaimmal nem csak tanulni tudnánk összeülni, hanem kikapcsolódni is.”
Hanna a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kertészmérnök szakos hallgatója, másodéves. Az ő esetében a diákmunka már szinte teljes állás: három helyen dolgozik vendéglátásban, heti 30-40 órában.
Órabére 1700 és 2000 forint között mozog. Saját albérletben él két cicájával, ezért kollégiumba sem tud menni (mert általában a kollégiumok nem engedik háziállatok tartását). A lakhatás komoly teher: havonta 200 ezer forintot fizetnek, ebből 100 ezer forint az ő része.
„Szerintem nagyon durva” – mondja az árakról. A munkát főként délutáni és éjszakai műszakokban végzi, ami komolyan megterheli.
Sokszor éjszakáznom kell, hogy fel tudjak készülni ZH-kra, vizsgákra: emiatt jobban örülnék, ha csak egyetemmel kéne foglalkoznom.
Bár szeret dolgozni, úgy érzi, túl sok időt vesz el tőle. A közösségi élet szinte teljesen eltűnt, úgy fogalmaz, hogy ”effektíve szinte semmi” egyetemi élete nincsen, bár néha munka közben találkozik barátaival, azon kívül ritkán jut ideje időt tölteni velük.
A diákmunka ma már messze nem csak arról szól, hogy a hallgatók egy kis extra pénzt keressenek: sokak számára ez a megélhetés alapfeltétele. A friss tapasztalatok mellett ezt a adatok is alátámasztják.
A 2022-es Eurostudent felmérés szerint a magyar egyetemisták közel 60 százaléka folyamatosan dolgozik a tanulmányai mellett – legyen szó részmunkaidőről, teljes állásról vagy alkalmi munkáról. A különbségek azonban jelentősek a képzési formák között.
A részidős (levelező, esti vagy távoktatásos) hallgatók 90,2 százaléka dolgozik állandó jelleggel, míg a nappali tagozatosoknál ez az arány 27 százalék, további 19 százalékuk pedig inkább alkalmi munkákat vállal.
Képzési szintek szerint is eltér a helyzet:
Bizonyos területeken még ennél is magasabb a munkavállalás aránya: a hitéleti képzéseken például eléri a 77 százalékot, de az átlagnál többen dolgoznak a sporttudományi, államtudományi, gazdaságtudományi, pedagógusképzési és jogi képzések hallgatói is. Az alkalmi munkavállalás leginkább a művészeti és sporttudományi területeken jellemző.
Mindez jól kirajzol egy tendenciát: a diákmunka mára rendszerszintű jelenséggé vált. A hallgatók jelentős része nemcsak időnként, hanem folyamatosan dolgozik, gyakran a tanulás rovására.
Az Eurostudent 2022-es felmérése szerint a magyar egyetemi hallgatók közel 60 százaléka folyamatosan vállal munkát a tanulmányai mellett, elsősorban megélhetési okokból. A nappali tagozatosok körében inkább az alkalmi munka jellemző, míg a részidős képzésben tanulók döntő többsége állandó munkaviszonnyal rendelkezik. Mutatjuk, milyen lehetőségeik vannak az egyetem mellett dolgozni akaró hallgatóknak.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
