Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
A május 4-én kelt dokumentumot a HÖK mellett 252 hallgató támogatja, írja a Színház Online. A hallgatók szerint ideje lezárni azt az időszakot, amikor az egyetem sorsáról „a hallgatók feje felett” születtek döntések. A levélben azt kérik az új kormánytól, hogy vonják be őket az SZFE jövőjét érintő folyamatokba, állítsák helyre az egyetemi autonómiát, valamint számolják fel az alapítványi fenntartói rendszert és a kuratóriumot.
A dokumentumban hangsúlyozzák: az SZFE nemcsak oktatási intézmény, hanem művészeti műhely is, ahol a hallgatók saját alkotásaikkal vállalnak nyilvános szakmai és személyes kockázatot. Így fogalmaznak:
Azért is fontos, hogy az SZFE hallgatósága érdemi döntéseket hozhasson az egyetemi élet kapcsán, mivel az egyetem azon túl, hogy oktatási intézményként működik, művészeti profilja is van, ahol a diákok állítanak elő művészeti produktumokat, ők vállalják a nyilvános művészi munka személyes és szakmai kockázatát.
Kritikát fogalmaztak meg a kuratóriummal és a Szenátus működésével kapcsolatban is. A hallgatók azt írják, sem a diákoknak, sem a Hallgatói Önkormányzatnak nincs érdemi rálátása a kuratórium munkájára, amelyet szerintük „a transzparencia és a kommunikáció teljes hiánya” jellemez. A Szenátus pedig elveszítette korábbi jelentőségét. A hallgatók szerint a HÖK delegáltjainak érvei nem jelennek meg valódi vitákban, a döntések pedig rendszerint egyhangú szavazással születnek meg.
A nyílt levél kitér az oktatói állomány átalakítására és a képzési férőhelyek kérdésére is. A hallgatók azt kérik, hogy az oktatói értékeléseknél vegyék figyelembe a diákok visszajelzéseit is. Hozzáteszik:
Szeretnénk, ha az újabb osztályok elindításánál nem csak az egyetemi kvótát, hanem az elhelyezkedés reális lehetőségeit is figyelembe vennék. Kérjük a képzési férőhelyek felülvizsgálatát.
Külön pontban említik az állandó játszóhely hiányát. A hallgatók szerint az Ódry Színpad elvesztése óta az egyetem öt éve nem rendelkezik saját játszóhellyel, ami szerintük egy előadóművészeti egyetem esetében nem kényelmi, hanem alapvető szakmai kérdés.
Nyitóképünk illusztráció, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanévnyitójáról 2024-ben.
Az egyetem közlése szerint szabályzatsértő módon került ki egy hallgatói gyűlést hirdető plakát április 22-én, ezért azt eltávolították. Az intézmény visszautasítja a retorziókra vonatkozó állításokat, és hangsúlyozza: a hallgatók véleménynyilvánítási szabadsága biztosított.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
