Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
A május 4-én kelt dokumentumot a HÖK mellett 252 hallgató támogatja, írja a Színház Online. A hallgatók szerint ideje lezárni azt az időszakot, amikor az egyetem sorsáról „a hallgatók feje felett” születtek döntések. A levélben azt kérik az új kormánytól, hogy vonják be őket az SZFE jövőjét érintő folyamatokba, állítsák helyre az egyetemi autonómiát, valamint számolják fel az alapítványi fenntartói rendszert és a kuratóriumot.
A dokumentumban hangsúlyozzák: az SZFE nemcsak oktatási intézmény, hanem művészeti műhely is, ahol a hallgatók saját alkotásaikkal vállalnak nyilvános szakmai és személyes kockázatot. Így fogalmaznak:
Azért is fontos, hogy az SZFE hallgatósága érdemi döntéseket hozhasson az egyetemi élet kapcsán, mivel az egyetem azon túl, hogy oktatási intézményként működik, művészeti profilja is van, ahol a diákok állítanak elő művészeti produktumokat, ők vállalják a nyilvános művészi munka személyes és szakmai kockázatát.
Kritikát fogalmaztak meg a kuratóriummal és a Szenátus működésével kapcsolatban is. A hallgatók azt írják, sem a diákoknak, sem a Hallgatói Önkormányzatnak nincs érdemi rálátása a kuratórium munkájára, amelyet szerintük „a transzparencia és a kommunikáció teljes hiánya” jellemez. A Szenátus pedig elveszítette korábbi jelentőségét. A hallgatók szerint a HÖK delegáltjainak érvei nem jelennek meg valódi vitákban, a döntések pedig rendszerint egyhangú szavazással születnek meg.
A nyílt levél kitér az oktatói állomány átalakítására és a képzési férőhelyek kérdésére is. A hallgatók azt kérik, hogy az oktatói értékeléseknél vegyék figyelembe a diákok visszajelzéseit is. Hozzáteszik:
Szeretnénk, ha az újabb osztályok elindításánál nem csak az egyetemi kvótát, hanem az elhelyezkedés reális lehetőségeit is figyelembe vennék. Kérjük a képzési férőhelyek felülvizsgálatát.
Külön pontban említik az állandó játszóhely hiányát. A hallgatók szerint az Ódry Színpad elvesztése óta az egyetem öt éve nem rendelkezik saját játszóhellyel, ami szerintük egy előadóművészeti egyetem esetében nem kényelmi, hanem alapvető szakmai kérdés.
Nyitóképünk illusztráció, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanévnyitójáról 2024-ben.
Az egyetem közlése szerint szabályzatsértő módon került ki egy hallgatói gyűlést hirdető plakát április 22-én, ezért azt eltávolították. Az intézmény visszautasítja a retorziókra vonatkozó állításokat, és hangsúlyozza: a hallgatók véleménynyilvánítási szabadsága biztosított.
Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
