Egy újabb nyílt levél Lannert Juditnak: az SZFE-s hallgatóknak elegük lett a fejük felett hozott döntésekből

Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.

A május 4-én kelt dokumentumot a HÖK mellett 252 hallgató támogatja, írja a Színház Online. A hallgatók szerint ideje lezárni azt az időszakot, amikor az egyetem sorsáról „a hallgatók feje felett” születtek döntések. A levélben azt kérik az új kormánytól, hogy vonják be őket az SZFE jövőjét érintő folyamatokba, állítsák helyre az egyetemi autonómiát, valamint számolják fel az alapítványi fenntartói rendszert és a kuratóriumot.

A dokumentumban hangsúlyozzák: az SZFE nemcsak oktatási intézmény, hanem művészeti műhely is, ahol a hallgatók saját alkotásaikkal vállalnak nyilvános szakmai és személyes kockázatot. Így fogalmaznak:

Azért is fontos, hogy az SZFE hallgatósága érdemi döntéseket hozhasson az egyetemi élet kapcsán, mivel az egyetem azon túl, hogy oktatási intézményként működik, művészeti profilja is van, ahol a diákok állítanak elő művészeti produktumokat, ők vállalják a nyilvános művészi munka személyes és szakmai kockázatát.

Kritikát fogalmaztak meg a kuratóriummal és a Szenátus működésével kapcsolatban is. A hallgatók azt írják, sem a diákoknak, sem a Hallgatói Önkormányzatnak nincs érdemi rálátása a kuratórium munkájára, amelyet szerintük „a transzparencia és a kommunikáció teljes hiánya” jellemez. A Szenátus pedig elveszítette korábbi jelentőségét. A hallgatók szerint a HÖK delegáltjainak érvei nem jelennek meg valódi vitákban, a döntések pedig rendszerint egyhangú szavazással születnek meg.

A nyílt levél kitér az oktatói állomány átalakítására és a képzési férőhelyek kérdésére is. A hallgatók azt kérik, hogy az oktatói értékeléseknél vegyék figyelembe a diákok visszajelzéseit is. Hozzáteszik:

Szeretnénk, ha az újabb osztályok elindításánál nem csak az egyetemi kvótát, hanem az elhelyezkedés reális lehetőségeit is figyelembe vennék. Kérjük a képzési férőhelyek felülvizsgálatát.

Külön pontban említik az állandó játszóhely hiányát. A hallgatók szerint az Ódry Színpad elvesztése óta az egyetem öt éve nem rendelkezik saját játszóhellyel, ami szerintük egy előadóművészeti egyetem esetében nem kényelmi, hanem alapvető szakmai kérdés.

Nyitóképünk illusztráció, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanévnyitójáról 2024-ben.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.