Átfogó, háromkötetes javaslatcsomagot tett közzé a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amelynek célja, hogy valós képet adjon a magyar felsőoktatás helyzetéről, és irányt mutasson a szükséges változtatásokhoz. A dokumentum nemcsak az oktatás minőségét és a hallgatói élményt vizsgálja, hanem részletesen foglalkozik a diákok megélhetési helyzetével is – különös tekintettel a munkavállalás szerepére.
A javaslatcsomagban bemutatott korábbi kutatások alapján azt látni, hogy a hallgatói munka ma már nem kivétel, hanem alapvető része az egyetemisták mindennapjainak: Az EUROSTUDENT 8 felmérés szerint tízből négy hallgató folyamatosan dolgozik a félév során, ami komoly kihívást jelenthet a tanulmányok előrehaladásában.
Nem mindegy azonban, milyen munkát végeznek a diákok. A kérdés kulcsa, hogy a munkavégzés mennyiben járul hozzá a szakmai fejlődéshez. A DPR Frissdiplomás 2024-es kutatás szerint minden negyedik hallgató teljesen a szakterületétől független munkát végez tanulmányai alatt. A különbségek az eltérő szakterületeken is jelentősek: míg informatikai képzéseken ez az arány alacsony, addig például a természettudományi területen a hallgatók több mint felét érinti.
A HÖOK szerint komoly probléma, hogy a munkavállalás sok esetben nem tudatos karrierépítési döntés, hanem kényszer. A megélhetési nyomás miatt a diákok gyakran olyan állásokat vállalnak, amelyek nem kapcsolódnak a tanulmányaikhoz, így nem segítik a munkaerőpiaci felkészülést sem. Ez ráadásul a tanulmányi eredményekre is negatív hatással lehet.
Szinte megszűnik az egyetemi élet, akár heti 40 órát dolgoznak a nappali szakos hallgatók
A számok ezt is alátámasztják: a hallgatók közel negyede úgy érzi, hogy a munka és a tanulás összeegyeztetése komoly nehézségekbe ütközik, miközben csak minden ötödik diák mondja azt, hogy ezen a téren nincsenek problémái.
A legfontosabb motiváció pedig nem a tapasztalatszerzés. A válaszok alapján a diákok többsége elsősorban anyagi okokból dolgozik:
A megkérdezettek 64,7%-a számára teljes mértékben vagy jellemzően meghatározó, hogy a megélhetési költségeik fedezéséért dolgoznak. Még ennél is magasabb, 69,4% azok aránya, akik azért kénytelenek munkát vállalni, hogy az alapvető szükségleteiken túl olyan dolgokat is megengedhessenek maguknak, amelyeket a jövedelmük nélkül nem tudnának finanszírozni.
Különösen aggasztó adat, hogy a hallgatók közel fele (47,22) állítja, hogy fizetett munka nélkül nem tudná folytatni tanulmányait. Ez azt jelenti, hogy sokak számára a munkavállalás nem választás, hanem a felsőoktatásban maradás feltétele.
Bár a diákok több mint fele fontosnak tartja a munkatapasztalat megszerzését is, az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hangsúly az anyagi biztonságon van. A munka tehát a legtöbb hallgató számára nem csupán a karrierépítés eszköze, hanem a diploma megszerzésének egyik alapfeltétele is.
„PhD-hallgatóknak havi 140 ezer forintért kell kutatni, oktatni, és egy főállásnyi időt tanszéken tölteni”
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
