A hallgatók mindennapjait ma egyre inkább alakítják a gazdasági és társadalmi változások: a megélhetési költségek alakulása, a tanulmányok melletti munkavállalás növekvő szerepe, a technológiai átalakulás vagy éppen az intézményi környezet változásai.
A HÖOK összegyűjtötte a magyar egyetemisták véleményeit, melyek alapján elkészítettek egy háromkötetes szakmai javaslatcsomagot és elemzést, amely a hallgatói hangot felerősítve mutatja be a felsőoktatás jelenét és a jövőre vonatkozó megoldási javaslatokat.
Az elemzés három, egymással szorosan összefüggő területet vizsgál részletesen:
- Az oktatás minőségét: képes-e a felsőoktatás lépést tartani a gyors technológiai változásokkal, és valóban piacképes tudást nyújt-e a hallgatóknak.
- A hallgatók megélhetési helyzetét, amely egyre inkább meghatározza az egyetemi teljesítményt és a lemorzsolódás kockázatát.
- A hallgatói élményt, amely ma már messze túlmutat a tanulmányi adminisztráción, és magában foglalja a mentális támogatást és az intézményi szolgáltatások színvonalát is.
HÖOK: az egyetemisták 88 százalékának tanulmányait hátráltatta már a lelki állapota
Megélhetési nehézségek
A kutatás egyik megállapítása, hogy a hallgatók közel fele elégedetlen jelenlegi anyagi helyzetével. Sokan közepesnél rosszabbra értékelik megélhetési körülményeiket, ami egyértelmű jelzés a rendszer feszültségeire.
HÖOK - Hallgatói megélhetés
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
A bizonytalanságot jól mutatja a váratlan kiadásokkal kapcsolatos adat is: a hallgatók 70%-a nem tudna önerőből fedezni egy hirtelen felmerülő, 100 ezer forintos kiadást. Csupán 30% lenne képes ezt saját forrásból megoldani. Az alapképzésben tanulók körében a helyzet még súlyosabb, ahol ez az arány 73%.
HÖOK - Hallgatói megélhetés
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
Romló tendencia, növekvő inflációs nyomás
A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) 2023-as gyorsjelentése szintén alátámasztja a romló tendenciát. Míg 2021-ben a hallgatók 28,8%-a érezte bizonytalannak anyagi helyzetét, addig 2023-ra ez az arány 37,3%-ra emelkedett. A közel 10 százalékpontos romlás szorosan összefügg a magas inflációval, amely különösen a mindennapi megélhetési költségeket érintette érzékenyen.
Munka és tanulás: egyre nehezebb egyensúly
Az anyagi nehézségekre a hallgatók többsége munkavállalással reagál. A vizsgált időszakban több mint felük, 55,6% dolgozott tanulmányai mellett. Közülük sokan nem csupán alkalmi jelleggel: 72,1% rendszeresen vállal munkát, és több mint felük heti 20 óránál is többet dolgozik.
Ez a tendencia erősödött az elmúlt években: míg 2021-ben a dolgozó hallgatók 46,1%-a végzett ilyen intenzitású munkát, mára ez az arány jelentősen megnőtt. A munkavállalás fő motivációja az esetek több mint felében a megélhetés biztosítása, ami azt jelenti, hogy a teljes hallgatói populáció közel egyharmada nem tudna dolgozás nélkül tanulni.
Az EUROSTUDENT 8 felmérése szerint a magyar hallgatók több mint 60%-a végez valamilyen munkát tanulmányai mellett. Különösen magas ez az arány az esti és levelező képzésekben, ahol a hallgatók csaknem 90%-a jelen van a munkaerőpiacon. Ez részben a képzési forma sajátosságaiból fakad, hiszen sokan már meglévő munka mellett, továbbképzésként vesznek részt ezekben a programokban.
A HÖOK teljes tanulmányát itt tudjátok elolvasni.
„Pénzeső a felsőoktatásban”: van olyan egyetem, ahol több ezerrel nőhet az ösztöndíjas hallgatók száma
A tavaszi félévtől 50, később akár 84 százalékkal emelkednek a tanulmányi ösztöndíjak az egyetemeken, amely a kormány bejelentése alapján már a 2026-os tavaszi félévtől érezhető lesz. Megkérdeztük az egyetemeket, hogy intézményenként náluk mennyivel növekednek az ösztöndíjak.
