Hetedik éve visszatérő ígéret a budapesti Diákváros megépítése, miközben a kollégiumi férőhelyek iránti igény folyamatosan nő. A kormány jelenlegi kommunikációja szerint „már nem Fudan Egyetem, hanem Diákváros-fókusz van”, de mégis eltelt úgy egy kormányzati ciklus, hogy a kivitelezés nem indult el.
Az elmúlt egy-két évben ismét előtérbe került a Diákváros ügye: a kormányzati kommunikációban újra hangsúlyos elemként jelenik meg, hogy most „Diákváros-fókusz” van. A projekt az elmúlt években többször is újraindult, majd megtorpant – az ígéretek és egyeztetések hullámai váltották egymást, miközben a hallgatói lakhatási válság folyamatosan mélyült.
A legkézzelfoghatóbb friss lépés 2025 tavaszán történt: az állam kisajátította a beruházáshoz szükséges területek egy részét – Ferencváros 22 ingatlanját, valamint a főváros egy területrészét. A kerület tájékoztatása szerint azonban az eddigi egyeztetéseken csak vázlatszintű, a korábbi elképzelésekhez képest „lecsupaszított” terveket mutattak be.
Az egyetemisták lakhatási válsága egyértelmű a kormányzat számára is, Hankó Balázs azt nyilatkozta, hogy a fővásorban a legsürgetőbb a helyzet: 17 ezer kollégiumi férőhelyre 57 ezer jelentkező jut. Ez nagyjából 3,3-szoros túljelentkezés. Ez azt jelenti, hogy még akkor is jelentős hiány maradna a rendszerben, ha a Diákváros a tervezett, mintegy 12 ezer férőhelyes kapacitással megépülne: nagyságrendileg 30 ezer hallgató továbbra sem jutna kollégiumi helyhez Budapesten.
Budai Marcell is kiemelte: „A fővárosban alsó hangon hiányzik tízezer kollégiumi férőhely, ezt másképpen nem lehet megoldani, csak a Diákvárossal.”
Hozzátette:
Lehet ezt még húzni, halasztani, csak ez előbb-utóbb egy olyan felsőoktatási, lakhatási válságot fog okozni, ami magára a felsőoktatása fogja rátenni a pecsétjét.
Budai szerint egyelőre nem gyakori jelenség, hogy valaki kizárólag a lakhatási nehézségek miatt ne tudná elkezdeni az egyetemi tanulmányait, viszont ez sokak számára áldozattal jár.
Sok hallgató ma úgy tudja finanszírozni a fővárosi tanulást, hogy intenzív diákmunkát vállal, gyakran a tanulmányai rovására. Mások diákhitelből egészítik ki a megélhetésüket, ami rövid távon megoldást jelenthet, hosszabb távon azonban társadalmi kérdéseket vet fel: mennyire fenntartható, ha egyre többen hitelből tudják csak elkezdeni vagy befejezni az egyetemet?
A probléma súlyát az adja, hogy ez az egyensúly könnyen felborulhat. Ha a hallgatói létszám nem csökken érdemben, miközben a kollégiumi infrastruktúra az amortizáció miatt folyamatosan szűkül vagy romlik, akkor néhány éven belül már valós kérdés lehet, hogy egy vidéki fiatal egyáltalán el tud-e indulni Budapestre tanulni.
Vagyis ma még nem a lakhatás zárja ki tömegesen a diákokat a felsőoktatásból – de a trendek alapján könnyen eljöhet az a pont, amikor ez már nem egyéni megoldóképességen, hanem rendszerszintű kapacitáshiányon múlik.
Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
A kormány részéről gyakran elhangzik, hogy egyeztetések zajlanak. Hankó Balázs legutóbbi ATV-s nyilatkozatában is és az Óbudai Egyetemen tartott hallgatói fórumon is beszélt a Diákváros projektről. Hangsúlyozta, hogy a „tervezés diákok bevonásával elindult.” Ennek a részleteiről kerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Budai Marcell arról számolt be, hogy az elmúlt hónapokban több körös egyeztetés indult a HÖOK és a KIM között, „workshop-sorozatszerű” formátumban, ahol a hallgatói és városszervezési szempontokat beszélték át.
"Ugyanakkor a HÖOK sajtósa azt is világossá tette: a projekt olyan részei, mint finanszírozás, városfejlesztés, ütemezés – vagyis pont azok, amelyekből kiderülne, „melyik szakaszban van” – még kidolgozás alatt állnak, így számos részlet nem tisztázott. A kollégiumi díjak, a működtetés és az „új kollégium” mennyire lesz megfizethető, továbbra is nyitott kérdés.
A Diákváros egyik paradoxona pont az, amire Budai Marcell is utalt: ha megépülne, akkor
végre eljutnánk oda, hogy újra menő dolog lenne kollégistának lenni és nem csak azért mennének kollégiumba a diákok, mert nem tudják megfizetni az albérletet.
Vagyis a férőhelyek megnyitása önmagában növelheti is a keresletet – miközben a meglévő kollégiumok felújítása, állagmegőrzése nélkül a rendszer összességében nem lesz stabil. Budai kiemeli, hogy a budapesti hallgatók nem lesznek előrébb azzal, ha a lepusztult épületekből mindenki a Diákvárosba költözik át.
Jelenleg egy 12 ezertől 20 ezerig terjedő intervallumban van meghatározva az, hogy hány férőhelyes komplexum lesz a Diákváros. Ezt Hankó Balázs pontosította az Óbudai Egyetemen tartott fórumon, ott 18 ezres kapacitásról beszélt. Hozzátette, hogy három év múlva lesznek férőhelyek.
A Diákváros ügye 2019-ben kapott erős politikai lendületet: Karácsony Gergely azt nyilatkozta, hogy a Diákvárosról már 2019-ben megállapodott a kormánnyal, az atlétikai világbajnokságról is szóló egyezség részeként.
Ezzel párhuzamosan a hallgatói oldalról is régóta napirenden van a kérdés: Budai Marcell, a HÖOK sajtósa az Eduline-nak azt mondta, a Diákváros „tényleges munkája” is ekkor, 2019-ben indult, és volt hallgatói képviselet is az előkészítésben.
Budai szerint a Covid 1,5-2 évre félretolta a folyamatot, majd jött egy újabb megtorpanás: a terület kapcsán a közbeszédet a Fudan Egyetem budapesti kampusza vitte el.
2021 tavaszán kiderült, hogy a terület egy részére a kínai Fudan University budapesti kampuszát tervezik. A kormány kommunikációja szerint a Diákváros és a Fudan-kampusz együtt is megvalósulhatott volna, ám a bejelentés országos politikai vitát indított el.
2021 júniusában több tízezres tüntetést tartottak Budapesten a Fudan-projekt ellen. Az ellenzéki pártok és a főváros népszavazási kezdeményezést is indítottak az ügyben. A demonstrációk egyik központi üzenete éppen az volt, hogy a Diákváros rovására ne épüljön külföldi egyetemi kampusz.
Budai azt mondta, hogy 2022-23-ban volt újabb felfutás, majd a háború, a gazdasági helyzet és a források szűkössége miatt ismét háttérbe került a téma.
2024 novemberében, amikor a kormányzati oldal ismét a Diákváros megépüléséről beszélt, Karácsony Gergely nyilvánosan, élesen reagált: szerinte a Diákváros „már régen épülhetne”, ha a kormány nem akarta volna a területet a Fudan-projekt felé tolni. A főpolgármester a posztjában azt is felidézte, hogy a projekt érdekében népszavazást is kezdeményeztek, és 2021-ben tízezrek tüntettek az ügyben.
2025 áprilisában az állam kisajátította a Diákváros területeit: Ferencváros 22 ingatlanjáért összesen 3,5 milliárd forintot kap, a főváros egy 4800 négyzetméteres területrészére pedig kártérítést ajánlottak. Ferencváros polgármestere szerint a minisztériumi egyeztetésen vázlatszintű terveket mutattak, amelyek alapján a korábbi pályázati koncepció „lecsupaszított” verziója valósulhat meg – miközben a 12 ezer kollégiumi férőhelyet továbbra is ígérik.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
