Dezinformáció, gyűlöletkeltés és 136 milliárdos befektetés – komoly kérdéseket kapott Hankó az Óbudai Egyetem hallgatóitól

A közel másfél órás fórumon ma az Óbudai Egyetem hallgatói tehették fel a kérdéseiket a kulturális és innovációs miniszternek.

„Ha nekem diplomát kell szereznem, akkor meg kell védenem benne minden állítást. Ezzel szemben a kormány részéről egyáltalán nem látszik, hogy alátámasztanák az állításukat - ha pedig igen, akkor azokról rendre kiderül, hogy félinformációk vagy éppenséggel nem is valós információk.”

Kérdezte egy egyetemista Hankó Balázstól, aki ismét megtartotta a „Kérdezd a Minisztert!” című fórumát, ezúttal az Óbudai Egyetemen. A hallgatók számos témában szerettek volna választ kapni a minisztertől, ám a legsarkalatosabb kérdésekben gyakran kitérő válaszokat kaptak.

Egy hallgató például a jelenlegi kampányhelyzet kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a dezinformáció, a mesterséges intelligencia használata és a vitakultúra helyzete ma válságos Magyarországon.

„Szerintem, ha egy fiatal külföldre akar menni, az nem az ösztöndíjtól vagy az egyetem támogatásától függ, hanem attól, mennyire érzi itthon jól magát” – mondta.

A hallgató arra kérdezett Hankó Balázs kulturális miniszternél, hogy mit lehet tenni a gyűlöletkeltés, a hamis információk és az alaptalan vádak ellen, amelyek politikusokat vagy magánszemélyeket érintenek.

Szolnok sem tűri a háborús kormányplakátokat: „Ne ültessen el senki rettegést a gyerekeink szívében!”

A miniszter ennek kapcsán először arra kérdezett rá, hogy ott a fórumon tényszerűen beszélt-e. A hallgató válasza szerint igen, de tisztázta: általánosságban, és nem egy zárt körű beszélgetés kapcsán mondta el a problémát. Erre Hankó a következő választ adta:

„Engem is nagyon bánt az a kulturálatlanság, ami a viták során kialakult. Sosem tettem, és sosem teszek ilyet” – hangsúlyozta.

Amikor a hallgató kiemelte, hogy Hankó a kultúráért felelős, a miniszter válasza az volt, hogy „a kultúráért nem én felelek, hanem mindannyian közösen.” Hozzátette, hogy a helyzet sajnos hasonlóan nehéz, mint külföldön.

Évtizedekre lekötött milliárdok

Egyik másik hallgató pedig az egyetem korábbi kérdéseket felvető befektetéséről kérdezett:

„Hogyan történhetett meg, hogy az egyetem alapítványa 136 milliárdot fektetett a 4IG-ba, ezzel hozzájárulva a Vodafone felvásárlásához? Mi indokolta, hogy ez a befektetés évi 3 százalékos hozammal csak a 2040-es évekre térüljön meg?”

Hankó szerint ez az egyetemet fenntartó alapítványra vonatkozó kérdés. Tekintve, hogy ezekkel a forrásokkal ők rendelkeznek, ezért tőlük kell megkérdezni.

A hallgató nem hagyta annyiban a témát, mivel úgy gondolta, a miniszter is formálhatna véleményt, hiszen az ügyben korábban nagy szerepet játszott Varga Mihály, aki akkor egyszerre volt pénzügyminiszter és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Hankó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az adott forrásbiztosításnak mindig közfeladathoz és közcélhoz kell kötődnie. Amennyiben ennek betartása megtörtént, a kérdések tisztázódnak.”

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság összeférhetetlenségi szabályai miatt az illetékes miniszterek és államtitkárok már lemondtak a kuratóriumokban betöltött pozícióikról.

Szeretnétek naprakészek lenni az oktatásban?
Érettségi-felvételi hírek, egyetemi iránytű vagy hét a legfontosabb oktatási hírei érdekelnek? Vagy szakmabeliként kíváncsi vagy a legfrissebb jogszabályi változásokra? Iratkozzatok fel az Eduline ingyenes hírleveleire ezen a linken.
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.