Megkérdezték Hankót, mit lehetne tenni a diákok mentális egészsége érdekében: járjanak színházba
Most technikumi diákoknak volt lehetősége a kulturális és innovációs minisztertől kérdezni.
A közel másfél órás fórumon ma az Óbudai Egyetem hallgatói tehették fel a kérdéseiket a kulturális és innovációs miniszternek.
„Ha nekem diplomát kell szereznem, akkor meg kell védenem benne minden állítást. Ezzel szemben a kormány részéről egyáltalán nem látszik, hogy alátámasztanák az állításukat - ha pedig igen, akkor azokról rendre kiderül, hogy félinformációk vagy éppenséggel nem is valós információk.”
Kérdezte egy egyetemista Hankó Balázstól, aki ismét megtartotta a „Kérdezd a Minisztert!” című fórumát, ezúttal az Óbudai Egyetemen. A hallgatók számos témában szerettek volna választ kapni a minisztertől, ám a legsarkalatosabb kérdésekben gyakran kitérő válaszokat kaptak.
Egy hallgató például a jelenlegi kampányhelyzet kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a dezinformáció, a mesterséges intelligencia használata és a vitakultúra helyzete ma válságos Magyarországon.
„Szerintem, ha egy fiatal külföldre akar menni, az nem az ösztöndíjtól vagy az egyetem támogatásától függ, hanem attól, mennyire érzi itthon jól magát” – mondta.
A hallgató arra kérdezett Hankó Balázs kulturális miniszternél, hogy mit lehet tenni a gyűlöletkeltés, a hamis információk és az alaptalan vádak ellen, amelyek politikusokat vagy magánszemélyeket érintenek.
A miniszter ennek kapcsán először arra kérdezett rá, hogy ott a fórumon tényszerűen beszélt-e. A hallgató válasza szerint igen, de tisztázta: általánosságban, és nem egy zárt körű beszélgetés kapcsán mondta el a problémát. Erre Hankó a következő választ adta:
„Engem is nagyon bánt az a kulturálatlanság, ami a viták során kialakult. Sosem tettem, és sosem teszek ilyet” – hangsúlyozta.
Amikor a hallgató kiemelte, hogy Hankó a kultúráért felelős, a miniszter válasza az volt, hogy „a kultúráért nem én felelek, hanem mindannyian közösen.” Hozzátette, hogy a helyzet sajnos hasonlóan nehéz, mint külföldön.
Egyik másik hallgató pedig az egyetem korábbi kérdéseket felvető befektetéséről kérdezett:
„Hogyan történhetett meg, hogy az egyetem alapítványa 136 milliárdot fektetett a 4IG-ba, ezzel hozzájárulva a Vodafone felvásárlásához? Mi indokolta, hogy ez a befektetés évi 3 százalékos hozammal csak a 2040-es évekre térüljön meg?”
Hankó szerint ez az egyetemet fenntartó alapítványra vonatkozó kérdés. Tekintve, hogy ezekkel a forrásokkal ők rendelkeznek, ezért tőlük kell megkérdezni.
A hallgató nem hagyta annyiban a témát, mivel úgy gondolta, a miniszter is formálhatna véleményt, hiszen az ügyben korábban nagy szerepet játszott Varga Mihály, aki akkor egyszerre volt pénzügyminiszter és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Hankó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az adott forrásbiztosításnak mindig közfeladathoz és közcélhoz kell kötődnie. Amennyiben ennek betartása megtörtént, a kérdések tisztázódnak.”
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság összeférhetetlenségi szabályai miatt az illetékes miniszterek és államtitkárok már lemondtak a kuratóriumokban betöltött pozícióikról.
Most technikumi diákoknak volt lehetősége a kulturális és innovációs minisztertől kérdezni.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.