Dezinformáció, gyűlöletkeltés és 136 milliárdos befektetés – komoly kérdéseket kapott Hankó az Óbudai Egyetem hallgatóitól

A közel másfél órás fórumon ma az Óbudai Egyetem hallgatói tehették fel a kérdéseiket a kulturális és innovációs miniszternek.

„Ha nekem diplomát kell szereznem, akkor meg kell védenem benne minden állítást. Ezzel szemben a kormány részéről egyáltalán nem látszik, hogy alátámasztanák az állításukat - ha pedig igen, akkor azokról rendre kiderül, hogy félinformációk vagy éppenséggel nem is valós információk.”

Kérdezte egy egyetemista Hankó Balázstól, aki ismét megtartotta a „Kérdezd a Minisztert!” című fórumát, ezúttal az Óbudai Egyetemen. A hallgatók számos témában szerettek volna választ kapni a minisztertől, ám a legsarkalatosabb kérdésekben gyakran kitérő válaszokat kaptak.

Egy hallgató például a jelenlegi kampányhelyzet kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a dezinformáció, a mesterséges intelligencia használata és a vitakultúra helyzete ma válságos Magyarországon.

„Szerintem, ha egy fiatal külföldre akar menni, az nem az ösztöndíjtól vagy az egyetem támogatásától függ, hanem attól, mennyire érzi itthon jól magát” – mondta.

A hallgató arra kérdezett Hankó Balázs kulturális miniszternél, hogy mit lehet tenni a gyűlöletkeltés, a hamis információk és az alaptalan vádak ellen, amelyek politikusokat vagy magánszemélyeket érintenek.

Szolnok sem tűri a háborús kormányplakátokat: „Ne ültessen el senki rettegést a gyerekeink szívében!”

A miniszter ennek kapcsán először arra kérdezett rá, hogy ott a fórumon tényszerűen beszélt-e. A hallgató válasza szerint igen, de tisztázta: általánosságban, és nem egy zárt körű beszélgetés kapcsán mondta el a problémát. Erre Hankó a következő választ adta:

„Engem is nagyon bánt az a kulturálatlanság, ami a viták során kialakult. Sosem tettem, és sosem teszek ilyet” – hangsúlyozta.

Amikor a hallgató kiemelte, hogy Hankó a kultúráért felelős, a miniszter válasza az volt, hogy „a kultúráért nem én felelek, hanem mindannyian közösen.” Hozzátette, hogy a helyzet sajnos hasonlóan nehéz, mint külföldön.

Évtizedekre lekötött milliárdok

Egyik másik hallgató pedig az egyetem korábbi kérdéseket felvető befektetéséről kérdezett:

„Hogyan történhetett meg, hogy az egyetem alapítványa 136 milliárdot fektetett a 4IG-ba, ezzel hozzájárulva a Vodafone felvásárlásához? Mi indokolta, hogy ez a befektetés évi 3 százalékos hozammal csak a 2040-es évekre térüljön meg?”

Hankó szerint ez az egyetemet fenntartó alapítványra vonatkozó kérdés. Tekintve, hogy ezekkel a forrásokkal ők rendelkeznek, ezért tőlük kell megkérdezni.

A hallgató nem hagyta annyiban a témát, mivel úgy gondolta, a miniszter is formálhatna véleményt, hiszen az ügyben korábban nagy szerepet játszott Varga Mihály, aki akkor egyszerre volt pénzügyminiszter és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Hankó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az adott forrásbiztosításnak mindig közfeladathoz és közcélhoz kell kötődnie. Amennyiben ennek betartása megtörtént, a kérdések tisztázódnak.”

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság összeférhetetlenségi szabályai miatt az illetékes miniszterek és államtitkárok már lemondtak a kuratóriumokban betöltött pozícióikról.

Szeretnétek naprakészek lenni az oktatásban?
Érettségi-felvételi hírek, egyetemi iránytű vagy hét a legfontosabb oktatási hírei érdekelnek? Vagy szakmabeliként kíváncsi vagy a legfrissebb jogszabályi változásokra? Iratkozzatok fel az Eduline ingyenes hírleveleire ezen a linken.
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.