Megkérdezték Hankót, mit lehetne tenni a diákok mentális egészsége érdekében: járjanak színházba
Most technikumi diákoknak volt lehetősége a kulturális és innovációs minisztertől kérdezni.
A közel másfél órás fórumon ma az Óbudai Egyetem hallgatói tehették fel a kérdéseiket a kulturális és innovációs miniszternek.
„Ha nekem diplomát kell szereznem, akkor meg kell védenem benne minden állítást. Ezzel szemben a kormány részéről egyáltalán nem látszik, hogy alátámasztanák az állításukat - ha pedig igen, akkor azokról rendre kiderül, hogy félinformációk vagy éppenséggel nem is valós információk.”
Kérdezte egy egyetemista Hankó Balázstól, aki ismét megtartotta a „Kérdezd a Minisztert!” című fórumát, ezúttal az Óbudai Egyetemen. A hallgatók számos témában szerettek volna választ kapni a minisztertől, ám a legsarkalatosabb kérdésekben gyakran kitérő válaszokat kaptak.
Egy hallgató például a jelenlegi kampányhelyzet kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a dezinformáció, a mesterséges intelligencia használata és a vitakultúra helyzete ma válságos Magyarországon.
„Szerintem, ha egy fiatal külföldre akar menni, az nem az ösztöndíjtól vagy az egyetem támogatásától függ, hanem attól, mennyire érzi itthon jól magát” – mondta.
A hallgató arra kérdezett Hankó Balázs kulturális miniszternél, hogy mit lehet tenni a gyűlöletkeltés, a hamis információk és az alaptalan vádak ellen, amelyek politikusokat vagy magánszemélyeket érintenek.
A miniszter ennek kapcsán először arra kérdezett rá, hogy ott a fórumon tényszerűen beszélt-e. A hallgató válasza szerint igen, de tisztázta: általánosságban, és nem egy zárt körű beszélgetés kapcsán mondta el a problémát. Erre Hankó a következő választ adta:
„Engem is nagyon bánt az a kulturálatlanság, ami a viták során kialakult. Sosem tettem, és sosem teszek ilyet” – hangsúlyozta.
Amikor a hallgató kiemelte, hogy Hankó a kultúráért felelős, a miniszter válasza az volt, hogy „a kultúráért nem én felelek, hanem mindannyian közösen.” Hozzátette, hogy a helyzet sajnos hasonlóan nehéz, mint külföldön.
Egyik másik hallgató pedig az egyetem korábbi kérdéseket felvető befektetéséről kérdezett:
„Hogyan történhetett meg, hogy az egyetem alapítványa 136 milliárdot fektetett a 4IG-ba, ezzel hozzájárulva a Vodafone felvásárlásához? Mi indokolta, hogy ez a befektetés évi 3 százalékos hozammal csak a 2040-es évekre térüljön meg?”
Hankó szerint ez az egyetemet fenntartó alapítványra vonatkozó kérdés. Tekintve, hogy ezekkel a forrásokkal ők rendelkeznek, ezért tőlük kell megkérdezni.
A hallgató nem hagyta annyiban a témát, mivel úgy gondolta, a miniszter is formálhatna véleményt, hiszen az ügyben korábban nagy szerepet játszott Varga Mihály, aki akkor egyszerre volt pénzügyminiszter és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Hankó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az adott forrásbiztosításnak mindig közfeladathoz és közcélhoz kell kötődnie. Amennyiben ennek betartása megtörtént, a kérdések tisztázódnak.”
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság összeférhetetlenségi szabályai miatt az illetékes miniszterek és államtitkárok már lemondtak a kuratóriumokban betöltött pozícióikról.
Most technikumi diákoknak volt lehetősége a kulturális és innovációs minisztertől kérdezni.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.