Megkérdezték Hankót, mit lehetne tenni a diákok mentális egészsége érdekében: járjanak színházba
Most technikumi diákoknak volt lehetősége a kulturális és innovációs minisztertől kérdezni.
A közel másfél órás fórumon ma az Óbudai Egyetem hallgatói tehették fel a kérdéseiket a kulturális és innovációs miniszternek.
„Ha nekem diplomát kell szereznem, akkor meg kell védenem benne minden állítást. Ezzel szemben a kormány részéről egyáltalán nem látszik, hogy alátámasztanák az állításukat - ha pedig igen, akkor azokról rendre kiderül, hogy félinformációk vagy éppenséggel nem is valós információk.”
Kérdezte egy egyetemista Hankó Balázstól, aki ismét megtartotta a „Kérdezd a Minisztert!” című fórumát, ezúttal az Óbudai Egyetemen. A hallgatók számos témában szerettek volna választ kapni a minisztertől, ám a legsarkalatosabb kérdésekben gyakran kitérő válaszokat kaptak.
Egy hallgató például a jelenlegi kampányhelyzet kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a dezinformáció, a mesterséges intelligencia használata és a vitakultúra helyzete ma válságos Magyarországon.
„Szerintem, ha egy fiatal külföldre akar menni, az nem az ösztöndíjtól vagy az egyetem támogatásától függ, hanem attól, mennyire érzi itthon jól magát” – mondta.
A hallgató arra kérdezett Hankó Balázs kulturális miniszternél, hogy mit lehet tenni a gyűlöletkeltés, a hamis információk és az alaptalan vádak ellen, amelyek politikusokat vagy magánszemélyeket érintenek.
A miniszter ennek kapcsán először arra kérdezett rá, hogy ott a fórumon tényszerűen beszélt-e. A hallgató válasza szerint igen, de tisztázta: általánosságban, és nem egy zárt körű beszélgetés kapcsán mondta el a problémát. Erre Hankó a következő választ adta:
„Engem is nagyon bánt az a kulturálatlanság, ami a viták során kialakult. Sosem tettem, és sosem teszek ilyet” – hangsúlyozta.
Amikor a hallgató kiemelte, hogy Hankó a kultúráért felelős, a miniszter válasza az volt, hogy „a kultúráért nem én felelek, hanem mindannyian közösen.” Hozzátette, hogy a helyzet sajnos hasonlóan nehéz, mint külföldön.
Egyik másik hallgató pedig az egyetem korábbi kérdéseket felvető befektetéséről kérdezett:
„Hogyan történhetett meg, hogy az egyetem alapítványa 136 milliárdot fektetett a 4IG-ba, ezzel hozzájárulva a Vodafone felvásárlásához? Mi indokolta, hogy ez a befektetés évi 3 százalékos hozammal csak a 2040-es évekre térüljön meg?”
Hankó szerint ez az egyetemet fenntartó alapítványra vonatkozó kérdés. Tekintve, hogy ezekkel a forrásokkal ők rendelkeznek, ezért tőlük kell megkérdezni.
A hallgató nem hagyta annyiban a témát, mivel úgy gondolta, a miniszter is formálhatna véleményt, hiszen az ügyben korábban nagy szerepet játszott Varga Mihály, aki akkor egyszerre volt pénzügyminiszter és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Hankó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az adott forrásbiztosításnak mindig közfeladathoz és közcélhoz kell kötődnie. Amennyiben ennek betartása megtörtént, a kérdések tisztázódnak.”
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság összeférhetetlenségi szabályai miatt az illetékes miniszterek és államtitkárok már lemondtak a kuratóriumokban betöltött pozícióikról.
Most technikumi diákoknak volt lehetősége a kulturális és innovációs minisztertől kérdezni.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.