Szolnok sem tűri a háborús kormányplakátokat: „Ne ültessen el senki rettegést a gyerekeink szívében!”

Szolnok polgármestere, Györfi Mihály a közösségi oldalán számolt be arról, hogy több gyalázkodó, politikai tartalmú plakátot is sikerült eltüntetniük.

Györfi Mihály a Facebook-oldalán közölte, hogy minden erejükkel védik a szolnokiak nyugalmát, a gyerekeik a gyerekeik lelki békéjét. Mint írta, sikerült eltüntetni a gyalázkodó, a lakosságot megosztó, valótlanságokat hirdető politikai tartalmú plakátokat a szolnoki megállóhelyek és utasvárók önkormányzati tulajdonú reklámhelyeiről.

„Miután felhívtam a figyelmet arra, hogy a sértő tartalmú plakátok miatt az önkormányzat felmondhatja az Alföldhír Szolgáltató Kft.-vel kötött bérleti szerződést, a cég arról tájékoztatott, hogy a sokak által kifogásolt 23 darab City Light hirdetést február 21-én eltávolították” – írta a polgármester.

A város vezetésének fontos az itt élő emberek lelki békéje. Ne ültessen el senki rettegést a gyerekeink szívében!

– folytatta. Kiemelte, hogy vannak olyan reklámhelyek is, amelyekhez nincs köze az önkormányzatnak, „ezért a városban még láthatók felkavaró, hazug plakátok”.

Óvoda és iskola területére is kerültek plakátok

Az Eduline is megírta, hogy felháborodott szülők jelezték, hogy a Hajdú-Bihar vármegyében található Bocskaikert óvodájának területén található óriásplakáton Magyar Pétert lejárató politikai üzenet jelent meg. Az intézmény igazgatója kérdéseinkre a helyi önkormányzat közleményét továbbította, amelyben azt írják, a hirdetőfelületen megjelenő adattartalomért ők nem tartoznak felelősséggel.

Nem sokkal később a veszprémi VSZC Jendrassik-Venesz Technikum diákjai küldtek képeket a helyi hírportálnak az iskolájuk falára kihelyezett propagandaplakátról. Az ügy egyre nagyobb tiltakozást és felháborodást váltott ki, így végül leszedték a plakátot.

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.