Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány „A gyerek is látja” című információs oldalt indított, ami a kampányidőszakban felmerülő gyerekjogi kérdésekre igyekszik választ adni a szülőknek, kampányszervezőknek, politikusoknak és újságíróknak. Mint ismert, néhány nappal ezelőtt hatalmas port kavart a Fidesz mesterséges intelligenciával készült videója, amelyben egy kisgyerek kérdezgeti a síró édesanyját, hogy az édesapja, akit kivittek a frontra, mikor megy haza. Az apát a videóban tarkón lövik.
„Mihez van jogom?” – a gyerekek jogairól szóló online képzést indított a Hintalovon
Mindezek apropóján kérdeztük a Hintalovon szakértőjét, Stáhly Katalint, aki az alapítvány pszichológusa és gyerekjogi szakértője.
„Téves azt gondolni, hogy ha egy MI által szerkesztett gyerekről van szó, akkor azzal nincsen semmi baj. Attól, hogy egy figura mesterségesen generált, még ugyanazt a hatást váltja ki, és ugyanúgy a gyerek tárgyiasítását és használatát jeleníti meg. Ha egy kép vagy videó valóságot sugall, de mégsem az, az egyértelműen megtévesztő kommunikáció és manipuláció. Ráadásul ezek a tartalmak mindenkire, így a gyerekekre is erősen hatnak, növelik a szorongásukat, félelmüket. A kampány üzenete tehát nagyon erősen éri el a gyerekeket is, erre is tekintettel kellene lenni” – mondta Stáhly.
Mint mondta, a gyerekek politikai kampányokba bevonásának több formája is lehet: kampányidőszakban előfordulhat, hogy a politikusok több olyan eseményen vesznek részt, ahol gyerekek is vannak, ezekről az eseményekről felvételek készülnek, amelyekből később kampányanyagot készítenek, és úgy használják fel ezeket a tartalmakat, hogy ahhoz se a szülő, se a gyerek nem adta hozzájárulását.
Sokszor előfordul, hogy ezeken az eseményeken a gyerekeknek semmilyen szerepük nincs, kizárólag az állami tisztviselő népszerűségének, hitelességének növelésére, az érzelmek erősítésére „használják” őket.
Stáhly megjegyezte, hogy van, hogy a gyerekek maguk fogalmaznak meg politikai üzeneteket. Ebben az esetben fontos elkülöníteni, hogy a gyerek a saját gondolatait mondja el, vagy egy felnőtt által előkészített szöveget.
Míg az előbbi helyzetben él a véleménynyilvánítás szabadságával – amelyhez joga van –, addig a második helyzetben manipuláció tárgyává és politikai üzenethordozóvá válik
– érzékeltette a különbséget a szakértő.
A gyerekjogi szakértő arról is beszélt, hogy a felnőtték valamennyire tudják kontrollálni a hírek követését, de a gyerekek sokkal kevésbé. A kampány megjelenik az utcákon a plakátokon, az online térben s politikai hirdetésekben és a mindennapi beszélgetésekben is, és akkor is hat, ha nem figyelünk direkt oda, pláne azért, mert sok esetben félelemkeltő és fenyegető üzeneteket tartalmaznak.
A legnagyobb probléma és tét, hogy van-e közös megegyezés arról, hogy a gyerekeket semmire nem használjuk fel, kampányidőszakban sem. Ha ebben nincs közös egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok a gyerekek felhasználásában
– jelentette ki Stáhly.
Stáhly Katalin senkit nem áltat: a kampányidőszak érzelmi felfokozottsága a gyerekekre is erősen hathat, akkor is, ha kisebb, és még nem is érti pontosan, mi történik körülötte. Ha egy tartalom félelmet kelt, erős érzelmeket, indulatokat gerjeszt, akkor a gyerek biztonságérzete is sérülhet. Fontos, hogy nem biztos, hogy azonnal jelentkezik a hatása, nem biztos, hogy a gyerek rögtön jelzi, hogy fél. Lehet, hogy ingerlékenyebb, visszahúzódóbb, szorongóbb lesz, akár tartósan is.
A gyerekek hétköznapi helyzetekben szoktak beszélni arról, mi történik velük, és még azok a gyerekek is elejtenek néha megjegyzéseket a napjukról, akik amúgy nem olyan bőbeszédűek otthon. A szülőknek érdemes ezekhez a mindennapi helyzetekhez kapcsolódóan beszélni a választásokról is, például ha arról mesél, hogy milyen plakátot látott, vagy arról, hogy milyen politikus TikTok-videóját mutatta az egyik barátja.
„Úgy érdemes beszélni a választásokról, hogy a gyerek életkorához, kérdéseihez és érzelmi biztonságához igazodsz – nem mindent egyszerre, és nem kész álláspontokat átadva” – mondta.
Stáhly Katalint arról is megkérdeztük, hogy van-e olyan helyzet, amikor rendben van gyereket bevonni kampányba: „Ez csak abban az esetben elfogadható, ha előre átgondolt, a gyerek pontosan tudja, hogy miben vesz rész és miért, éreztetik vele, hogy bármikor mondhat nemet, nem csak a fotó, vagy videó elkészítésekor, hanem annak közzétételekor is. Egy nagyobb gyerek van, hogy maga is szeretne a szülője mellett szerepelni. Mindezek mellett azt is fontos közösen átgondolni, hogy az online tér nem felejt. Biztos, hogy 10 év múlva is örülne majd ennek a felvételnek?” – vázolta a szakértő, majd arra is kitért, mi van abban az esetben, ha a politikus saját gyerekeiről vagy unokáiról van szó.
„Ha egy felnőtt közszereplő, politikus lesz, az az ő saját döntése. Fontos kiemelni, hogy az ő gyereke nem választja a közszereplői létet. Ha egy családi fotót készítenek róluk, majd az kikerül az online térbe, kaphat politikai kontextust, amibe a gyerekek így akaratuktól, döntésüktől függetlenül kerülnek bele. Minden közszereplőre érvényes, hogy sokkal tudatosabban kell figyelniük a gyerekük magánéletének tiszteletben tartására, mert rajtuk keresztül a gyerekeik is sokkal kiszolgáltatottabbak” – zárta a szakértő.
Rendeletmódosítással és kedvezménnyel próbálja visszaszorítani Újbuda önkormányzata a kerület közterületein megjelenő politikai hirdetéseket, különösen az oktatási intézmények és játszóterek környékén.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagbér viszont közel 550 ezer forint.
A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
