Minden 25. gyerek a deepfake áldozata lehet

Nyugtalanító eredménnyel zárult három világszervezet közös kutatása: vannak olyan országok, ahol minden 25. gyerekről készült már manipulált fénykép. A szakember szerint feltehetően ez Magyarországon sincs másképp.

Közös kutatást folytatott az UNICEF, az Interpol és az ECPAT International. Tizenegy országban: Örményország, Brazília, Kolumbia, a Dominikai Köztársaság, Jordánia, Mexikó, Montenegró, Marokkó, Észak-Macedónia, Szerbia és Tunézia tanulmányozták a mesterséges intelligencia alapú bántalmazást – írja a Népszava.

A kutatás kimondja, hogy egyre több a teljesen valósághűnek tűnő, mesterséges intelligencia (MI) által létrehozott, vagy módosított szexualizált kép és felvétel az interneten, és egyre több az olyan eset, amikor gyerekekről készítenek ilyet.

A vizsgált országokban az elmúlt egy évben 1,2 millió gyerek számolt be arról, hogy a róla készült képeket ilyen módon szexuális tartalommá alakították át.

"Egy telefonerdővel néznek szembe az anyák napi ünnepségen, de a csoportképen nem lehetnek"– sérülhetnek a gyerekek jogai az oviban, iskolában

A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.

Nagy-Balás Borbála, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa a Visszhang kérdésére elmondta: jelenleg nincs olyan hazai kutatás, amely pontos képet adna arról, Magyarországon hány gyereket érint a probléma. A helyzet felmérését az is nehezíti, hogy az érintettek gyakran szégyellik a történteket, és nem minden esetben mernek beszélni arról, ha deepfake tartalom készül róluk.

Hogyan használják valójában a diákok az AI-t?

Mivel kifejezetten magyar adatok nem állnak rendelkezésre, irányadónak a nemzetközi UNICEF-felmérés tekinthető. Ennek alapján feltételezhető, hogy idehaza is hasonló arányok érvényesülnek: 25 gyerekből legalább egy érintett lehet, és a fiatalok kétharmada tart attól, hogy deepfake zaklatás áldozatává válik, vagy mesterséges intelligenciával manipulált kép készül róla.

A szakember felhívta a figyelmet az UNICEF Digitális szülőség elnevezésű oldalára is, amelyen a felnőttek megbízható és gyakorlati információkat találnak a témában. Hangsúlyozta: elengedhetetlen foglalkozni a kérdéssel, hiszen a mesterséges intelligencián alapuló technológiák mára a mindennapok részévé váltak, a gyerekek pedig születésüktől kezdve ebben a digitális környezetben nőnek fel.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.