Minden 25. gyerek a deepfake áldozata lehet

Nyugtalanító eredménnyel zárult három világszervezet közös kutatása: vannak olyan országok, ahol minden 25. gyerekről készült már manipulált fénykép. A szakember szerint feltehetően ez Magyarországon sincs másképp.

Közös kutatást folytatott az UNICEF, az Interpol és az ECPAT International. Tizenegy országban: Örményország, Brazília, Kolumbia, a Dominikai Köztársaság, Jordánia, Mexikó, Montenegró, Marokkó, Észak-Macedónia, Szerbia és Tunézia tanulmányozták a mesterséges intelligencia alapú bántalmazást – írja a Népszava.

A kutatás kimondja, hogy egyre több a teljesen valósághűnek tűnő, mesterséges intelligencia (MI) által létrehozott, vagy módosított szexualizált kép és felvétel az interneten, és egyre több az olyan eset, amikor gyerekekről készítenek ilyet.

A vizsgált országokban az elmúlt egy évben 1,2 millió gyerek számolt be arról, hogy a róla készült képeket ilyen módon szexuális tartalommá alakították át.

"Egy telefonerdővel néznek szembe az anyák napi ünnepségen, de a csoportképen nem lehetnek"– sérülhetnek a gyerekek jogai az oviban, iskolában

A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.

Nagy-Balás Borbála, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa a Visszhang kérdésére elmondta: jelenleg nincs olyan hazai kutatás, amely pontos képet adna arról, Magyarországon hány gyereket érint a probléma. A helyzet felmérését az is nehezíti, hogy az érintettek gyakran szégyellik a történteket, és nem minden esetben mernek beszélni arról, ha deepfake tartalom készül róluk.

Hogyan használják valójában a diákok az AI-t?

Mivel kifejezetten magyar adatok nem állnak rendelkezésre, irányadónak a nemzetközi UNICEF-felmérés tekinthető. Ennek alapján feltételezhető, hogy idehaza is hasonló arányok érvényesülnek: 25 gyerekből legalább egy érintett lehet, és a fiatalok kétharmada tart attól, hogy deepfake zaklatás áldozatává válik, vagy mesterséges intelligenciával manipulált kép készül róla.

A szakember felhívta a figyelmet az UNICEF Digitális szülőség elnevezésű oldalára is, amelyen a felnőttek megbízható és gyakorlati információkat találnak a témában. Hangsúlyozta: elengedhetetlen foglalkozni a kérdéssel, hiszen a mesterséges intelligencián alapuló technológiák mára a mindennapok részévé váltak, a gyerekek pedig születésüktől kezdve ebben a digitális környezetben nőnek fel.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.