A 11-15 évesek közül minden hatodik számolt be arról, hogy már volt cyberbullying áldozata, és körülbelül minden nyolcadik ismerte el, hogy zaklatott már másokat az interneten.
Az Európai Bizottság kedden átfogó akciótervet mutatott be a cyberbullying visszaszorítására, hogy erősebb védelmi rendszert építsen ki a gyerekek és fiatalok mentális egészségének megóvására az online térben.
Uniós szintű bejelentő és segítségkérő applikációt vezetnének be, összehangolt tagállami fellépésre számítanak és nagyobb hangsúlyt helyeznének a megelőzésre és digitális tudatosság erősítésére.
Az akcióterv egyik legfontosabb eleme egy egyszerűen használható, EU-szintű alkalmazás, amelyen keresztül a diákok bejelenthetik az online zaklatást, és közvetlenül kapcsolatba léphetnek egy nemzeti segélyvonallal.
Az app nemcsak a segítségkérést teszi egyszerűbbé, hanem lehetővé teszi a bizonyítékok – például képernyőfotók, üzenetek – biztonságos tárolását és továbbítását is.
A Bizottság egy mintarendszert dolgoz ki, amelyet a tagállamok saját nyelvükre és intézményeikre szabhatnak.
Egységesebb uniós fellépést is vizionálnak a különböző közösségi platformokkal szemben. A cél az, hogy minden uniós diák azonos szintű védelemben részesüljön, függetlenül attól, melyik országban él. A tagállamoknak ezért átfogó nemzeti terveket kell kidolgozniuk, és közös definíció alapján kell adatokat gyűjteniük a cyberbullyingról.
A Bizottság több már létező uniós jogszabályt is szigorúbban alkalmazna vagy felülvizsgálna és elérjék, hogy
az online platformok hatékonyabban szűrjék a káros tartalmakat,
a videómegosztók határozottabban lépjenek fel a zaklató tartalmakkal szemben,
az Artificial Intelligence Act szabályait alkalmazzák, különösen a manipuláló vagy megtévesztő (például deepfake) tartalmak jelölésére,
tiltsák azokat a mesterséges intelligencián alapuló rendszereket, amelyek káros módon manipulálják a felhasználókat – beleértve a gyerekeket is.
Az akcióterv nemcsak a problémakezelésről, hanem a megelőzésről is szól. A Bizottság felülvizsgálja a pedagógusok számára készült digitális kompetencia-útmutatókat, hogy azok nagyobb hangsúlyt fektessenek az online zaklatás megelőzésére.
Bővülnek az iskoláknak szóló képzések és segédanyagok is a Safer Internet Centre-hálózaton és a Better Internet for Kids platformon keresztül. 2025-ben már mintegy 48 millió európai használta ezeket az erőforrásokat.
Magyarország is támogatja az Európai Unióban újra napirendre került a „Chat Control” szabályozást, amely a gyerekek online védelmét célozná. Szakértők és jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet gyakorlatilag a magánüzenetek ellenőrzését írná elő, ami a titkosított kommunikáció végét és a polgárok széleskörű megfigyelését jelentheti.
A Bizottság továbbra is támogatja a Safer Internet Day kezdeményezést, amelyet 2004-ben indítottak az EU-ban, és ma már mintegy 160 országban rendeznek meg. A cél: biztonságosabb és tudatosabb internethasználat világszerte.
Következő lépésként a Bizottság a tagállamokkal, az iparági szereplőkkel, civil szervezetekkel és magukkal a fiatalokkal együttműködve valósítja meg az intézkedéseket. Készül többek között egy adatvédelmet tiszteletben tartó uniós életkor-ellenőrzési megoldás tesztelése, a Digital Fairness Act és szakértői testület alakul a gyermekek online védelméről, valamint egy vizsgálat a közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásáról.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
