A 11-15 évesek közül minden hatodik számolt be arról, hogy már volt cyberbullying áldozata, és körülbelül minden nyolcadik ismerte el, hogy zaklatott már másokat az interneten.
Az Európai Bizottság kedden átfogó akciótervet mutatott be a cyberbullying visszaszorítására, hogy erősebb védelmi rendszert építsen ki a gyerekek és fiatalok mentális egészségének megóvására az online térben.
Uniós szintű bejelentő és segítségkérő applikációt vezetnének be, összehangolt tagállami fellépésre számítanak és nagyobb hangsúlyt helyeznének a megelőzésre és digitális tudatosság erősítésére.
Az akcióterv egyik legfontosabb eleme egy egyszerűen használható, EU-szintű alkalmazás, amelyen keresztül a diákok bejelenthetik az online zaklatást, és közvetlenül kapcsolatba léphetnek egy nemzeti segélyvonallal.
Az app nemcsak a segítségkérést teszi egyszerűbbé, hanem lehetővé teszi a bizonyítékok – például képernyőfotók, üzenetek – biztonságos tárolását és továbbítását is.
A Bizottság egy mintarendszert dolgoz ki, amelyet a tagállamok saját nyelvükre és intézményeikre szabhatnak.
Egységesebb uniós fellépést is vizionálnak a különböző közösségi platformokkal szemben. A cél az, hogy minden uniós diák azonos szintű védelemben részesüljön, függetlenül attól, melyik országban él. A tagállamoknak ezért átfogó nemzeti terveket kell kidolgozniuk, és közös definíció alapján kell adatokat gyűjteniük a cyberbullyingról.
A Bizottság több már létező uniós jogszabályt is szigorúbban alkalmazna vagy felülvizsgálna és elérjék, hogy
az online platformok hatékonyabban szűrjék a káros tartalmakat,
a videómegosztók határozottabban lépjenek fel a zaklató tartalmakkal szemben,
az Artificial Intelligence Act szabályait alkalmazzák, különösen a manipuláló vagy megtévesztő (például deepfake) tartalmak jelölésére,
tiltsák azokat a mesterséges intelligencián alapuló rendszereket, amelyek káros módon manipulálják a felhasználókat – beleértve a gyerekeket is.
Az akcióterv nemcsak a problémakezelésről, hanem a megelőzésről is szól. A Bizottság felülvizsgálja a pedagógusok számára készült digitális kompetencia-útmutatókat, hogy azok nagyobb hangsúlyt fektessenek az online zaklatás megelőzésére.
Bővülnek az iskoláknak szóló képzések és segédanyagok is a Safer Internet Centre-hálózaton és a Better Internet for Kids platformon keresztül. 2025-ben már mintegy 48 millió európai használta ezeket az erőforrásokat.
Magyarország is támogatja az Európai Unióban újra napirendre került a „Chat Control” szabályozást, amely a gyerekek online védelmét célozná. Szakértők és jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet gyakorlatilag a magánüzenetek ellenőrzését írná elő, ami a titkosított kommunikáció végét és a polgárok széleskörű megfigyelését jelentheti.
A Bizottság továbbra is támogatja a Safer Internet Day kezdeményezést, amelyet 2004-ben indítottak az EU-ban, és ma már mintegy 160 országban rendeznek meg. A cél: biztonságosabb és tudatosabb internethasználat világszerte.
Következő lépésként a Bizottság a tagállamokkal, az iparági szereplőkkel, civil szervezetekkel és magukkal a fiatalokkal együttműködve valósítja meg az intézkedéseket. Készül többek között egy adatvédelmet tiszteletben tartó uniós életkor-ellenőrzési megoldás tesztelése, a Digital Fairness Act és szakértői testület alakul a gyermekek online védelméről, valamint egy vizsgálat a közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásáról.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
