A felmérésben megkérdezett közel 2000 magyar diáknak a 29 százaléka jelezte, hogy érte őt az elmúlt egy év során az online bántalmazás valamelyik formája.
A 12–16 évesek 29 százaléka tapasztalt valamilyen formájú online zaklatást az elmúlt évben – írja a Pénzcentrum az NMHH friss felmérése alapján. A fiatalok többnyire sértő megjegyzésekkel, gúnyolódással, csoportokból való kizárással és rosszindulatú pletykák terjesztésével szembesülnek a digitális térben. Az esetek egyharmada iskolaidőn kívül történik.
A kutatás szerint a cyberbullying az esetek nagy részében csak néhány napig tart, de a megkérdezettek 25 százaléka arról számolt be, hogy a bántalmazás hetekig, hónapokig, sőt néhány esetben akár évekig is elhúzódott. Ez az arány magasabb, mint amit korábbi nemzetközi adatok mutattak: a 2022-es HBSC-felmérésben a 13 éves magyar lányok 26, a fiúk 20 százaléka érintett. Ezekkel az adatokkal Magyarország akkor az ötödik helyre került a vizsgált országok között.
A jelenség a lányokat most is nagyobb arányban érinti – hívják fel a figyelmet az NMHH szakértői. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy az online bántalmazás ritkán kötődik közvetlenül az iskolai környezethez: az esetek mindössze 22 százaléka történik iskolában, ugyanakkor jelentős részük iskolaidő után zajlik.
"NEM OKÉ" címmel indult országos kampány az iskolai zaklatás ellen
A kutatásból az is kiderült, hogy tízből hat érintett fiatal nem tesz semmit, amikor online bántalmazást él át. Akik mégis segítséget kérnek, leggyakrabban szüleikhez, osztályfőnökükhöz vagy barátaikhoz fordulnak. Az NMHH szerint ezért kiemelten fontos, hogy a szülők, a pedagógusok, az iskolai dolgozók és minden, gyermekekkel foglalkozó szakember megfelelő tudással rendelkezzen a cyberbullying felismeréséről és kezeléséről.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
