A 12-16 éves korosztály közel 30 százalékát érte online bántalmazás az elmúlt egy évben

A felmérésben megkérdezett közel 2000 magyar diáknak a 29 százaléka jelezte, hogy érte őt az elmúlt egy év során az online bántalmazás valamelyik formája.

A 12–16 évesek 29 százaléka tapasztalt valamilyen formájú online zaklatást az elmúlt évben – írja a Pénzcentrum az NMHH friss felmérése alapján. A fiatalok többnyire sértő megjegyzésekkel, gúnyolódással, csoportokból való kizárással és rosszindulatú pletykák terjesztésével szembesülnek a digitális térben. Az esetek egyharmada iskolaidőn kívül történik.

A kutatás szerint a cyberbullying az esetek nagy részében csak néhány napig tart, de a megkérdezettek 25 százaléka arról számolt be, hogy a bántalmazás hetekig, hónapokig, sőt néhány esetben akár évekig is elhúzódott. Ez az arány magasabb, mint amit korábbi nemzetközi adatok mutattak: a 2022-es HBSC-felmérésben a 13 éves magyar lányok 26, a fiúk 20 százaléka érintett. Ezekkel az adatokkal Magyarország akkor az ötödik helyre került a vizsgált országok között.

A jelenség a lányokat most is nagyobb arányban érinti – hívják fel a figyelmet az NMHH szakértői. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy az online bántalmazás ritkán kötődik közvetlenül az iskolai környezethez: az esetek mindössze 22 százaléka történik iskolában, ugyanakkor jelentős részük iskolaidő után zajlik.

"NEM OKÉ" címmel indult országos kampány az iskolai zaklatás ellen

A kutatásból az is kiderült, hogy tízből hat érintett fiatal nem tesz semmit, amikor online bántalmazást él át. Akik mégis segítséget kérnek, leggyakrabban szüleikhez, osztályfőnökükhöz vagy barátaikhoz fordulnak. Az NMHH szerint ezért kiemelten fontos, hogy a szülők, a pedagógusok, az iskolai dolgozók és minden, gyermekekkel foglalkozó szakember megfelelő tudással rendelkezzen a cyberbullying felismeréséről és kezeléséről.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.