A felmérésben megkérdezett közel 2000 magyar diáknak a 29 százaléka jelezte, hogy érte őt az elmúlt egy év során az online bántalmazás valamelyik formája.
A 12–16 évesek 29 százaléka tapasztalt valamilyen formájú online zaklatást az elmúlt évben – írja a Pénzcentrum az NMHH friss felmérése alapján. A fiatalok többnyire sértő megjegyzésekkel, gúnyolódással, csoportokból való kizárással és rosszindulatú pletykák terjesztésével szembesülnek a digitális térben. Az esetek egyharmada iskolaidőn kívül történik.
A kutatás szerint a cyberbullying az esetek nagy részében csak néhány napig tart, de a megkérdezettek 25 százaléka arról számolt be, hogy a bántalmazás hetekig, hónapokig, sőt néhány esetben akár évekig is elhúzódott. Ez az arány magasabb, mint amit korábbi nemzetközi adatok mutattak: a 2022-es HBSC-felmérésben a 13 éves magyar lányok 26, a fiúk 20 százaléka érintett. Ezekkel az adatokkal Magyarország akkor az ötödik helyre került a vizsgált országok között.
A jelenség a lányokat most is nagyobb arányban érinti – hívják fel a figyelmet az NMHH szakértői. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy az online bántalmazás ritkán kötődik közvetlenül az iskolai környezethez: az esetek mindössze 22 százaléka történik iskolában, ugyanakkor jelentős részük iskolaidő után zajlik.
"NEM OKÉ" címmel indult országos kampány az iskolai zaklatás ellen
A kutatásból az is kiderült, hogy tízből hat érintett fiatal nem tesz semmit, amikor online bántalmazást él át. Akik mégis segítséget kérnek, leggyakrabban szüleikhez, osztályfőnökükhöz vagy barátaikhoz fordulnak. Az NMHH szerint ezért kiemelten fontos, hogy a szülők, a pedagógusok, az iskolai dolgozók és minden, gyermekekkel foglalkozó szakember megfelelő tudással rendelkezzen a cyberbullying felismeréséről és kezeléséről.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
