Egy jogvédő szervezet szerint tömeges megfigyelés, a magyar kormány szerint gyermekvédelem

Magyarország is támogatja az Európai Unióban újra napirendre került a „Chat Control” szabályozást, amely a gyerekek online védelmét célozná. Szakértők és jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet gyakorlatilag a magánüzenetek ellenőrzését írná elő, ami a titkosított kommunikáció végét és a polgárok széleskörű megfigyelését jelentheti.

A HVG írt arról, hogy augusztusban egy Alborgban élő dán programozó elindította a Fight Chat Control nevű kampányt, amely a szabályozás ellen tiltakozik. A honlap lehetővé teszi, hogy polgárok e-mailt küldjenek nemzeti kormányoknak, európai parlamenti képviselőknek és uniós döntéshozóknak. „A kampány több mint 20 ezer levelet generált, és e-mailfiókok telítéséhez vezetett az EP-ben” – számolt be a digitális jogvédő forrás. A tiltakozások másik szervezőplatformja, a stopchatcontrol.eu, mely az európai civil szervezeteket tömöríti.

Gyermekvédelem vagy megfigyelés?

A javaslat hivatalos célja a gyerekek online bántalmazásának visszaszorítása. A tervezet azonban kliensoldali szkennelést ír elő, vagyis a szolgáltatók a felhasználók eszközén ellenőriznék a privát üzeneteket még titkosítás előtt. Az EDRi szerint

ez tömeges megfigyelés tankönyvi esete; a dán kompromisszum nem ad érdemi választ a titkosítás és a magánélet sérelmére”.

A Signal alapítói egyenesen „kártevőként viselkedő kormányzati szoftvernek” nevezték a kliensoldali ellenőrzést.

Német vétó lassíthatja a folyamatot

Németország legutóbb egyértelművé tette, hogy nem támogatja a javaslatot.

A jogalap nélküli chatkontroll alkotmányos jogállamban tabu. Nem adhatjuk fel a magánkommunikáció sérthetetlenségét

mondta Dr. Stefanie Hubig igazságügyi miniszter. A német vétó blokkoló kisebbséget hozott létre az Európai Tanácsban, mivel Németország népessége elegendő a minősített többség eléréséhez.

A tervezetet Magyarország mellett Dánia, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Portugália és Málta támogatja. Ellenzői közé tartozik Ausztria, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lengyelország és Németország. Belgium, Olaszország, Görögország, Lettország és Svédország még nem döntött. A sorsdöntő szavazásra október 14-én kerül sor a bel- és igazságügyi tanács ülésén.

A vita lényegében a szólásszabadság és a magántitok jövőjéről szól

Központi kérdés, hogy a digitális tér biztonságát rendőri felügyelettel vagy jogállami garanciákkal biztosítjuk-e. A francia példát idézve a végponttól végpontig titkosított kommunikációt érintő szabályozás kockázatait a digitális jogvédők kiemelik: „A dán szöveg nem kínál megoldást a tömeges megfigyeléssel és a titkosítással kapcsolatos valódi aggályokra” – mondta az EDRi.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.