Egy jogvédő szervezet szerint tömeges megfigyelés, a magyar kormány szerint gyermekvédelem

Magyarország is támogatja az Európai Unióban újra napirendre került a „Chat Control” szabályozást, amely a gyerekek online védelmét célozná. Szakértők és jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet gyakorlatilag a magánüzenetek ellenőrzését írná elő, ami a titkosított kommunikáció végét és a polgárok széleskörű megfigyelését jelentheti.

A HVG írt arról, hogy augusztusban egy Alborgban élő dán programozó elindította a Fight Chat Control nevű kampányt, amely a szabályozás ellen tiltakozik. A honlap lehetővé teszi, hogy polgárok e-mailt küldjenek nemzeti kormányoknak, európai parlamenti képviselőknek és uniós döntéshozóknak. „A kampány több mint 20 ezer levelet generált, és e-mailfiókok telítéséhez vezetett az EP-ben” – számolt be a digitális jogvédő forrás. A tiltakozások másik szervezőplatformja, a stopchatcontrol.eu, mely az európai civil szervezeteket tömöríti.

Gyermekvédelem vagy megfigyelés?

A javaslat hivatalos célja a gyerekek online bántalmazásának visszaszorítása. A tervezet azonban kliensoldali szkennelést ír elő, vagyis a szolgáltatók a felhasználók eszközén ellenőriznék a privát üzeneteket még titkosítás előtt. Az EDRi szerint

ez tömeges megfigyelés tankönyvi esete; a dán kompromisszum nem ad érdemi választ a titkosítás és a magánélet sérelmére”.

A Signal alapítói egyenesen „kártevőként viselkedő kormányzati szoftvernek” nevezték a kliensoldali ellenőrzést.

Német vétó lassíthatja a folyamatot

Németország legutóbb egyértelművé tette, hogy nem támogatja a javaslatot.

A jogalap nélküli chatkontroll alkotmányos jogállamban tabu. Nem adhatjuk fel a magánkommunikáció sérthetetlenségét

mondta Dr. Stefanie Hubig igazságügyi miniszter. A német vétó blokkoló kisebbséget hozott létre az Európai Tanácsban, mivel Németország népessége elegendő a minősített többség eléréséhez.

A tervezetet Magyarország mellett Dánia, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Portugália és Málta támogatja. Ellenzői közé tartozik Ausztria, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lengyelország és Németország. Belgium, Olaszország, Görögország, Lettország és Svédország még nem döntött. A sorsdöntő szavazásra október 14-én kerül sor a bel- és igazságügyi tanács ülésén.

A vita lényegében a szólásszabadság és a magántitok jövőjéről szól

Központi kérdés, hogy a digitális tér biztonságát rendőri felügyelettel vagy jogállami garanciákkal biztosítjuk-e. A francia példát idézve a végponttól végpontig titkosított kommunikációt érintő szabályozás kockázatait a digitális jogvédők kiemelik: „A dán szöveg nem kínál megoldást a tömeges megfigyeléssel és a titkosítással kapcsolatos valódi aggályokra” – mondta az EDRi.

 

 

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

Hiába tanul egész évben számítógéppel, papíron kell felvételiznie az SNI-s diákoknak – a pedagógus szerint át kellene alakítani a rendszert

A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.