Egy jogvédő szervezet szerint tömeges megfigyelés, a magyar kormány szerint gyermekvédelem

Magyarország is támogatja az Európai Unióban újra napirendre került a „Chat Control” szabályozást, amely a gyerekek online védelmét célozná. Szakértők és jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet gyakorlatilag a magánüzenetek ellenőrzését írná elő, ami a titkosított kommunikáció végét és a polgárok széleskörű megfigyelését jelentheti.

A HVG írt arról, hogy augusztusban egy Alborgban élő dán programozó elindította a Fight Chat Control nevű kampányt, amely a szabályozás ellen tiltakozik. A honlap lehetővé teszi, hogy polgárok e-mailt küldjenek nemzeti kormányoknak, európai parlamenti képviselőknek és uniós döntéshozóknak. „A kampány több mint 20 ezer levelet generált, és e-mailfiókok telítéséhez vezetett az EP-ben” – számolt be a digitális jogvédő forrás. A tiltakozások másik szervezőplatformja, a stopchatcontrol.eu, mely az európai civil szervezeteket tömöríti.

Gyermekvédelem vagy megfigyelés?

A javaslat hivatalos célja a gyerekek online bántalmazásának visszaszorítása. A tervezet azonban kliensoldali szkennelést ír elő, vagyis a szolgáltatók a felhasználók eszközén ellenőriznék a privát üzeneteket még titkosítás előtt. Az EDRi szerint

ez tömeges megfigyelés tankönyvi esete; a dán kompromisszum nem ad érdemi választ a titkosítás és a magánélet sérelmére”.

A Signal alapítói egyenesen „kártevőként viselkedő kormányzati szoftvernek” nevezték a kliensoldali ellenőrzést.

Német vétó lassíthatja a folyamatot

Németország legutóbb egyértelművé tette, hogy nem támogatja a javaslatot.

A jogalap nélküli chatkontroll alkotmányos jogállamban tabu. Nem adhatjuk fel a magánkommunikáció sérthetetlenségét

mondta Dr. Stefanie Hubig igazságügyi miniszter. A német vétó blokkoló kisebbséget hozott létre az Európai Tanácsban, mivel Németország népessége elegendő a minősített többség eléréséhez.

A tervezetet Magyarország mellett Dánia, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Portugália és Málta támogatja. Ellenzői közé tartozik Ausztria, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lengyelország és Németország. Belgium, Olaszország, Görögország, Lettország és Svédország még nem döntött. A sorsdöntő szavazásra október 14-én kerül sor a bel- és igazságügyi tanács ülésén.

A vita lényegében a szólásszabadság és a magántitok jövőjéről szól

Központi kérdés, hogy a digitális tér biztonságát rendőri felügyelettel vagy jogállami garanciákkal biztosítjuk-e. A francia példát idézve a végponttól végpontig titkosított kommunikációt érintő szabályozás kockázatait a digitális jogvédők kiemelik: „A dán szöveg nem kínál megoldást a tömeges megfigyeléssel és a titkosítással kapcsolatos valódi aggályokra” – mondta az EDRi.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.