Háború, Brüsszel, szankciók, veszély. Az elmúlt években ezek a szavak tűntek fel talán a legtöbbször a politikai plakátokon, de volt már példa bombát ábrázoló óriásplakátokra is, legutóbb pedig a lángokban álló osztrák fővárost ábrázoló szórólapokat osztogattak Szombathelyen. Az elmúlt napokban ismét eldurvult a politikai kampány, de az átlagos hétköznapokba is beleásta magát a politika, és annak minden félelemkeltő, riogató eleme. Ezt megelégelve számos gyermekjogi szervezet emelte fel a hangját.
50 napig tartó választási kampány ért véget vasárnap, azaz június 9-én az önkormányzati és európai parlamenti választások lezárultával.
Az elmúlt hetekben ismét plakátok ezrei árasztották el az országot, a reklámok pedig a tévét és az internetet a választások apropóján. A jelöltek fotói mellett azonban szinte minden sarkon nagybetűs "HÁBORÚ" és "BÉKE" feliratokkal találják szembe magukat a járókelők. Ugyanakkor Magyarországon nem kell választásoknak lenni ahhoz, hogy hasonló propagandák lepjék el az országot, hiszen 2022 októberében a nemzeti konzultáció miatt árasztottak el az utcákat bombát ábrázoló plakátok.
Mióta kitört az orosz-ukrán háború, a magyar kormány ezt hozza fel érvként szinte minden intézkedésére, vagy éppen az intézkedés hiányára. A koronavírus-járvány lecsengése óta ezzel indokolják a már négy éve fennálló veszélyhelyzetet, és így tulajdonképpen azt is, hogy kormányrendeletekkel bármikor törvényeket hozhassanak vagy módosíthassanak. De ez az oka a súlyos költségvetési hiánynak és annak is, hogy nem oldják meg a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő, még állami kézben maradt magyar egyetemek, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem helyzetét.
És miközben a magyar politikai kommunikáció szintén gyakran elhangzó kulcsszava a gyermekvédelem, azzal láthatóan aligha törődik bármelyik politikai szereplő, hogy a veszély és a háború folyamatos hangoztatása, a rémisztő plakátok és reklámok milyen hatással vannak a legkisebbekre.
Számos gyermekjogi szervezet felszólalt
"A Gyermekjogi Civil Koalíció, mint a legnagyobb magyarországi gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, aggodalmát fejezi ki a harmadik világháborúval riogató hazai plakátok, a számtalan, kéretlenül felbukkanó háborús reklámok gyerekekre tett traumatikus hatásai miatt, mivel azok
bizonytalanságot, félelmet és szorongást keltenek bennük, és negatívan hatnak lelki és érzelmi jóllétükre, fejlődésükre. A háborús narratívával a gyerekek alapvető szükséglete – a biztonságra, a védelemre, az erőszakmentességre – kérdőjeleződik meg, ami elfogadhatatlan"
- írja a napokban közzétett nyilatkozatában a Gyermekjogi Civil Koalíció.
Míg ugyanis a pártok és politikusok csendben maradtak, több civil szervezet is felszólalt a háborúval riogató propagandák ellen, a gyerekek érdekében.
A Magyar Pedagógiai Társaság a választás vége felé egyre inkább eldurvuló kampányával kapcsolatban felhívást tett közzé, figyelmeztetve a pártokat az ENSZ Gyermekjogi Egyezményére. Ezen belül is arra, hogy ne riogassák a nevelési-oktatási intézmények közelében elhelyezett háborús és választási plakátokkal őket, ne manipulálják hamis vagy álhírekkel a legfiatalabb generációt (és rajtuk keresztül a szüleiket), és ne használjanak a kampányaikban, a fotóikon és videóikon egyfajta "biodíszletként" iskolásokat.
Magyarország legnagyobb gyermekjogi civil szervezete, a 2015-ben az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére megalakult Gyermekjogi Civil Koalíció a nyilatkozatában azt is megjegyezte; a gyerekekből "zsigeri félelmet" vált ki a harmadik világháborúval való fenyegetőzés. Ezektől ráadásul nem tudják megvédeni a szülők sem őket, hiszen mindenhol ott vannak.
A gyermekjogi szervezet azt is hozzáteszi: a gyerekeknek joguk van tudni a világ történéseiről, a háborúval kapcsolatos híreket azonban az életkoruknak megfelelő módon és az érettségüknek megfelelően kellene közvetíteni, lehetőséget adva nekik arra, hogy feltehessék a kérdéseiket. Ami viszont most történik, hogy a gyerekek, kiskamaszok körében népszerű YouTuberek videóit, de akár az internetre feltöltött animációs filmeket is megszakítja a háborús propaganda, egy hosszabb videót akár többször is, az utcákon pedig egyik napról a másikra jelennek meg bombát ábrázoló, fenyegetést sugalló, háborúval fenyegető plakátok. A kérdéseikre pedig a szüleiken kívül senki nem ad választ, pláne nem hiteles információt.
Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus szerint ez depressziót, szorongást is okozhat a gyerekeknél, de akár szomatikus, vagyis testi tüneteket is kiválthat belőlük; gyomorproblémákat, fejfájást. Hosszabb távon pedig akár a személyiségfejlődést is befolyásolhatja.
"Dr. Herczog Mária szociológus rámutatott, hogy miközben szakemberek, pedagógusok és civilek soksága dolgozik azon, hogy a gyerekek kicsi koruktól megtanulják az erőszakmentes konfliktuskezelést és kommunikációt, a háborúval fenyegető környezet éppen ez ellen hat, és az agressziót növeli. A szülői létbizonytalanság, a stressz, a gyermekekkel történő kommunikáció hiánya csak tovább fokozza az előbbieket" - nyilatkozta az Eduline-nak Makai Éva, a Magyar Pedagógiai Társaság tagja.
A szülők ráadásul hiába tesznek bármilyen erőfeszítést annak érdekében, hogy legalább az iskolák és óvodák közelében ne találkozzanak a gyerekek háborús plakátokkal. Ezt bizonyítja az is, hogy az orosházi városvezetés és a szülők között kész plakátháború alakult ki a kampányidőszak utolsó napjaiban a Fidesz Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola előtt elhelyezett plakátja miatt, amit a szülők minden nap lefednek és egy macskás rajzot ábrázoló képpel eltakarnak, és amit a helyi városvezetés aztán minden egyes alkalommal letép róla.
Az ombudsmannak kellene, a Nemzeti Választási Iroda tudna cselekedni
"Magyarországon 1,8 millió gyerek él, akik a háborús plakátokat, a szórólapokat, a mese közbeni fizetett hirdetéseket ugyanúgy látják és hallják, mint a szüleik. Nem veszik figyelembe, hogy milyen sok gyerek van, akikben ezek a plakátok, a rádióból, TV-ből hallható fenyegető szövegek félelmet és szorongást keltenek" - írja a felszólalásában a Hintalovon Alapítvány.
A háborús retorika és félelemkeltés ráadásul sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat, amik az erkölcsi jólét és a szellemi egészség fejlődését szolgáló tájékoztatás követelményét hangsúlyozza, és ami előírja az egyezményt aláíró államoknak - így Magyarországnak is - hogy dolgozzanak ki olyan irányelveket, amik a gyerekek védelmét szolgálják a jóllétükre ártalmas információk ellen.
Éppen ezért a Gyermekjogi Civil Koalíció a felhívásában arra kéri az Alapvető Jogok Biztosát és a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy nyilvánítsanak véleményt, amennyiben a jelenleg zajló választási kampány során a gyermekjogokat sértő politikai megnyilvánulásokat tapasztalnak, illetve vegyék igénybe a rendelkezésükre álló jogi eszközöket "a gyermeki jogok védelme és a további jogsértések megelőzése érdekében."
Lux Ágnes jogász, a Gyermekjogi Civil Koalíció koordinátora szerint bár az alapvető jogok biztosa bírságot nem tud kiszabni ilyen esetekben, de mivel magas közjogi rangú személy, aki ráadásul a gyermekjogok védelmére is hivatott, megtehetné, hogy felhívja a pártok figyelmét arra, hogy ne használjanak ezekhez hasonló félelemkeltő propagandákat.
Míg azonban a jogász szerint az ombudsmannak csak szimbolikus ereje lenne, a Nemzeti Választási Iroda már komolyabb intézkedéseket is hozhatna. Tiltott zónákká nyilváníthatná például az iskolák, óvodák és játszóterek környékét, sőt, ennek tiltására akár jogszabály-módosítást is lehetne kezdeményezni.
Hogy ez érne-e egy bármit is egy olyan világban, ahol az interneten egyébként is mindennel találkoznak a gyerekek és fiatalok, az már más kérdés, jelenleg azonban a civil szervezetek kiállásain és a szülők magánakcióin kívül nem történik semmi annak érdekében, hogy a gyerekek ne háborútól rettegve, félelemben éljenek.
Azzal kapcsolatban, hogy terveznek-e bármilyen lépést tenni annak érdekében, hogy a gyerekeket ne használják egyfajta békét és reményt sugalló díszletként a kampányokban, és hogy legalább az iskolák környékén ne találkozzanak riogató kampányokkal, megkerestük a Nemzeti Választási Irodát is. Lapunknak küldött válaszukban azt írják;
"A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Ezen felül a jogszabály egyéb rendelkezést a gyermekek kampány során történő megjelenéséről nem tartalmaz, illetve választási jogszabályok a plakát tartalmáról nem rendelkeznek."Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
