Finnországban már az óvodás gyerekek is tudják, mit jelent az AI-deepfake

Finnországban nemcsak a szövegértés és a matematika alapvető készség, hanem az is, hogy a gyerekek felismerjék az álhíreket és az AI által generált hamis tartalmakat. Az ország most új szintre emelte a médiatudatosság oktatását: a mesterséges intelligencia működését és veszélyeit is beemelték a tantervbe – már egészen fiatal kortól.

Finnországban évtizedek óta a nemzeti alaptanterv része a médiaműveltség. A gyerekek már hároméves kortól tanulják, hogyan értelmezzék a különböző médiatartalmakat, és hogyan ismerjék fel a félrevezető információkat, írja az Euronews.

A cél nem pusztán az, hogy „okosabb internetezők” legyenek, hanem hogy ellenállóbbá váljanak a propagandával és a dezinformációval szemben. Ez különösen fontos Finnország számára, amely több mint 1300 kilométeres határon osztozik Oroszországgal, és az utóbbi években fokozódó információs támadásokkal szembesül.

A hagyományos médiatudatosság mellé most AI-literacy, vagyis mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudás is társul. A tanárok feladata, hogy megtanítsák a diákokat felismerni az MI által generált képeket, videókat és híreket.

Nemzetközi díjat nyert a BME deepfake-ellenes fejlesztése

Helsinkiben egy általános iskolában például a negyedikesek azt gyakorolják, mire kell figyelniük egy online hírnél:

  • ki a forrás,
  • mennyire hihető a kép vagy a videó,
  • vannak-e gyanús részletek,
  • több helyen is megjelent-e az információ.

A 10 éves diákok szerint ez nem mindig könnyű – de pontosan ez a lényeg. A finn oktatási szakemberek szerint a médiaműveltség nem csupán egy tantárgyi elem, hanem állampolgári kompetencia.

A jó médiaműveltség kulcsfontosságú a demokrácia és az ország biztonsága szempontjából

– hangsúlyozzák az oktatásért felelős szakértők. Ha az emberek nem tudják eldönteni, mi igaz és mi hamis, akkor a demokratikus intézmények is sérülékenyebbé válnak.

 

Pixabay

A sajtó is beszállt az oktatásba

Nemcsak az iskolák, hanem a finn médiumok is aktív szerepet vállalnak. Az országban minden évben megrendezik az úgynevezett „Újsághetet”, amikor a fiatalok ingyenesen jutnak hozzá különböző lapokhoz és hírportálokhoz.

2024-ben a Helsingin Sanomat egy külön „Médiaműveltségi ABC”-t is kiadott, amelyet minden 15 éves diák megkapott középiskolai tanulmányai kezdetén. A szerkesztőség szerint a cél az, hogy a fiatalok megtapasztalják: a hiteles újságírás átlátható, ellenőrizhető, és valódi emberek munkája áll mögötte.

Európa egyik legellenállóbb társadalma

Nem véletlen, hogy Finnország évek óta az Európai Médiaműveltségi Index élmezőnyében szerepel. Az oktatási rendszerben nemcsak a gyerekekre, hanem az idősebb korosztályokra is gondolnak: számukra külön képzéseket indítanak, mivel ők gyakran még kiszolgáltatottabbak az online álhírekkel szemben.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?