Podcasteket viszont a többség szívesen hallgat és sokan vélekednek úgy, hogy kevésbé vannak kitéve a megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
A magyar fiatalok 55 százaléka napi szinten jut hozzá hírekhez az interneten keresztül, ami teljesen megfelel a régiós trendeknek, ezalól csak Bulgária kivétel a maga 36 százalékával. Viszont Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában is a fiatalok mintegy 12-15 százaléka – bár vélhetően hozzáférne – csak nagyon ritkán vagy soha nem olvas híreket az interneten, írja a Nyugat.hu, miután a Science+ nemzetközi hálózat nemzetközi kutatási adatbázisok másodelemzésével és saját kvalitatív – fókuszcsoportos – kutatás segítségével vizsgálta a médiafogyasztással és médiával kapcsolatos bizalom kérdését a 15-34 éves magyar fiatalok körében régiós összehasonlításban.
E szerint 2023 elején a magyar fiatalok 60%-a hallgatott podcastet valamilyen rendszerességgel, ez az arány közel 8 százalékkal nőtt egy év alatt.
(Ha te is közéjük tartozol, ajánljuk laptársunk, a hvg.hu podcastjeit.) A 15-19 évesek szeretnek a legjobban elmerülni a beszélgetésekben: közel kétszer annyian hallgatnak podcastet, mint a 20-27 ésa 28-34 évesek. Igaz, ennek a definíciója az anyag szerint nem egyértelmű, hiszen valaki a hanganyagok mellett a videós beszélgetéseket, interjúkat is ide sorolja. „Én szoktam hallgatni podcastokat, de leginkább Youtube-on, a képpel együtt” – mondta az egyik megkérdezett a fókuszcsoportos beszélgetéseken.
A világszerte egyre népszerűbb, bármilyen specifikus témában való elmélyedési lehetőséget ígérő Reddit, ha nem is nagy számban, de többeknél előkerült tematikus hírforrásként. Valaki említette például az r/Hungary magyar felületet, amelyet szokott követni. Bár ezen a platformon is elég jellemzőek a hírportálokról megosztott cikkek, abban, hogy különféle közösségi portálokról tájékozódnak sokan, szerepe lehet az általában a médiába vetett relatíve alacsony bizalomnak is.
A fiataloknak ebben a kutatásban mindössze 35 százaléka mondta azt, hogy inkább megbízik a médiában.
Ez régiós összehasonlításban sem túl magas, igaz, a lengyel és román értékhez hasonlít. Alacsonyabb bizalmi indexe csak a politikai pártoknak van. Egyébként ez az adat hasonló más korosztályokéhoz, de a 15-19 közöttieknél még alacsonyabb, mindössze 24 százalék. A hazai 15-34 éves korosztály 77 százaléka emellett teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy „az internetes közösségi oldalakról származó, politikai ügyekről szóló hírek nem megbízhatók”, ennél csak a 65 felettiek 59 százaléka alacsonyabb. Közben a beszélgetésen a fiatalok többsége úgy vélekedett, a saját korosztályuk jóval kevésbé van kitéve a hamis, megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
