Podcasteket viszont a többség szívesen hallgat és sokan vélekednek úgy, hogy kevésbé vannak kitéve a megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
A magyar fiatalok 55 százaléka napi szinten jut hozzá hírekhez az interneten keresztül, ami teljesen megfelel a régiós trendeknek, ezalól csak Bulgária kivétel a maga 36 százalékával. Viszont Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában is a fiatalok mintegy 12-15 százaléka – bár vélhetően hozzáférne – csak nagyon ritkán vagy soha nem olvas híreket az interneten, írja a Nyugat.hu, miután a Science+ nemzetközi hálózat nemzetközi kutatási adatbázisok másodelemzésével és saját kvalitatív – fókuszcsoportos – kutatás segítségével vizsgálta a médiafogyasztással és médiával kapcsolatos bizalom kérdését a 15-34 éves magyar fiatalok körében régiós összehasonlításban.
E szerint 2023 elején a magyar fiatalok 60%-a hallgatott podcastet valamilyen rendszerességgel, ez az arány közel 8 százalékkal nőtt egy év alatt.
(Ha te is közéjük tartozol, ajánljuk laptársunk, a hvg.hu podcastjeit.) A 15-19 évesek szeretnek a legjobban elmerülni a beszélgetésekben: közel kétszer annyian hallgatnak podcastet, mint a 20-27 ésa 28-34 évesek. Igaz, ennek a definíciója az anyag szerint nem egyértelmű, hiszen valaki a hanganyagok mellett a videós beszélgetéseket, interjúkat is ide sorolja. „Én szoktam hallgatni podcastokat, de leginkább Youtube-on, a képpel együtt” – mondta az egyik megkérdezett a fókuszcsoportos beszélgetéseken.
A világszerte egyre népszerűbb, bármilyen specifikus témában való elmélyedési lehetőséget ígérő Reddit, ha nem is nagy számban, de többeknél előkerült tematikus hírforrásként. Valaki említette például az r/Hungary magyar felületet, amelyet szokott követni. Bár ezen a platformon is elég jellemzőek a hírportálokról megosztott cikkek, abban, hogy különféle közösségi portálokról tájékozódnak sokan, szerepe lehet az általában a médiába vetett relatíve alacsony bizalomnak is.
A fiataloknak ebben a kutatásban mindössze 35 százaléka mondta azt, hogy inkább megbízik a médiában.
Ez régiós összehasonlításban sem túl magas, igaz, a lengyel és román értékhez hasonlít. Alacsonyabb bizalmi indexe csak a politikai pártoknak van. Egyébként ez az adat hasonló más korosztályokéhoz, de a 15-19 közöttieknél még alacsonyabb, mindössze 24 százalék. A hazai 15-34 éves korosztály 77 százaléka emellett teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy „az internetes közösségi oldalakról származó, politikai ügyekről szóló hírek nem megbízhatók”, ennél csak a 65 felettiek 59 százaléka alacsonyabb. Közben a beszélgetésen a fiatalok többsége úgy vélekedett, a saját korosztályuk jóval kevésbé van kitéve a hamis, megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
