Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Podcasteket viszont a többség szívesen hallgat és sokan vélekednek úgy, hogy kevésbé vannak kitéve a megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
A magyar fiatalok 55 százaléka napi szinten jut hozzá hírekhez az interneten keresztül, ami teljesen megfelel a régiós trendeknek, ezalól csak Bulgária kivétel a maga 36 százalékával. Viszont Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában is a fiatalok mintegy 12-15 százaléka – bár vélhetően hozzáférne – csak nagyon ritkán vagy soha nem olvas híreket az interneten, írja a Nyugat.hu, miután a Science+ nemzetközi hálózat nemzetközi kutatási adatbázisok másodelemzésével és saját kvalitatív – fókuszcsoportos – kutatás segítségével vizsgálta a médiafogyasztással és médiával kapcsolatos bizalom kérdését a 15-34 éves magyar fiatalok körében régiós összehasonlításban.
E szerint 2023 elején a magyar fiatalok 60%-a hallgatott podcastet valamilyen rendszerességgel, ez az arány közel 8 százalékkal nőtt egy év alatt.
(Ha te is közéjük tartozol, ajánljuk laptársunk, a hvg.hu podcastjeit.) A 15-19 évesek szeretnek a legjobban elmerülni a beszélgetésekben: közel kétszer annyian hallgatnak podcastet, mint a 20-27 ésa 28-34 évesek. Igaz, ennek a definíciója az anyag szerint nem egyértelmű, hiszen valaki a hanganyagok mellett a videós beszélgetéseket, interjúkat is ide sorolja. „Én szoktam hallgatni podcastokat, de leginkább Youtube-on, a képpel együtt” – mondta az egyik megkérdezett a fókuszcsoportos beszélgetéseken.
A világszerte egyre népszerűbb, bármilyen specifikus témában való elmélyedési lehetőséget ígérő Reddit, ha nem is nagy számban, de többeknél előkerült tematikus hírforrásként. Valaki említette például az r/Hungary magyar felületet, amelyet szokott követni. Bár ezen a platformon is elég jellemzőek a hírportálokról megosztott cikkek, abban, hogy különféle közösségi portálokról tájékozódnak sokan, szerepe lehet az általában a médiába vetett relatíve alacsony bizalomnak is.

A fiataloknak ebben a kutatásban mindössze 35 százaléka mondta azt, hogy inkább megbízik a médiában.
Ez régiós összehasonlításban sem túl magas, igaz, a lengyel és román értékhez hasonlít. Alacsonyabb bizalmi indexe csak a politikai pártoknak van. Egyébként ez az adat hasonló más korosztályokéhoz, de a 15-19 közöttieknél még alacsonyabb, mindössze 24 százalék. A hazai 15-34 éves korosztály 77 százaléka emellett teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy „az internetes közösségi oldalakról származó, politikai ügyekről szóló hírek nem megbízhatók”, ennél csak a 65 felettiek 59 százaléka alacsonyabb. Közben a beszélgetésen a fiatalok többsége úgy vélekedett, a saját korosztályuk jóval kevésbé van kitéve a hamis, megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.