A magyar fiatalok alig több mint harmada bízik a médiában

Podcasteket viszont a többség szívesen hallgat és sokan vélekednek úgy, hogy kevésbé vannak kitéve a megtévesztő információknak, mint az idősebbek.

  • Tarnay Kristóf

A magyar fiatalok 55 százaléka napi szinten jut hozzá hírekhez az interneten keresztül, ami teljesen megfelel a régiós trendeknek, ezalól csak Bulgária kivétel a maga 36 százalékával. Viszont Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában is a fiatalok mintegy 12-15 százaléka – bár vélhetően hozzáférne – csak nagyon ritkán vagy soha nem olvas híreket az interneten, írja a Nyugat.hu, miután a Science+ nemzetközi hálózat nemzetközi kutatási adatbázisok másodelemzésével és saját kvalitatív – fókuszcsoportos – kutatás segítségével vizsgálta a médiafogyasztással és médiával kapcsolatos bizalom kérdését a 15-34 éves magyar fiatalok körében régiós összehasonlításban.

E szerint 2023 elején a magyar fiatalok 60%-a hallgatott podcastet valamilyen rendszerességgel, ez az arány közel 8 százalékkal nőtt egy év alatt.

(Ha te is közéjük tartozol, ajánljuk laptársunk, a hvg.hu podcastjeit.) A 15-19 évesek szeretnek a legjobban elmerülni a beszélgetésekben: közel kétszer annyian hallgatnak podcastet, mint a 20-27 ésa 28-34 évesek. Igaz, ennek a definíciója az anyag szerint nem egyértelmű, hiszen valaki a hanganyagok mellett a videós beszélgetéseket, interjúkat is ide sorolja. „Én szoktam hallgatni podcastokat, de leginkább Youtube-on, a képpel együtt” – mondta az egyik megkérdezett a fókuszcsoportos beszélgetéseken.

A világszerte egyre népszerűbb, bármilyen specifikus témában való elmélyedési lehetőséget ígérő Reddit, ha nem is nagy számban, de többeknél előkerült tematikus hírforrásként. Valaki említette például az r/Hungary magyar felületet, amelyet szokott követni. Bár ezen a platformon is elég jellemzőek a hírportálokról megosztott cikkek, abban, hogy különféle közösségi portálokról tájékozódnak sokan, szerepe lehet az általában a médiába vetett relatíve alacsony bizalomnak is.

Science+

A fiataloknak ebben a kutatásban mindössze 35 százaléka mondta azt, hogy inkább megbízik a médiában.

Ez régiós összehasonlításban sem túl magas, igaz, a lengyel és román értékhez hasonlít. Alacsonyabb bizalmi indexe csak a politikai pártoknak van. Egyébként ez az adat hasonló más korosztályokéhoz, de a 15-19 közöttieknél még alacsonyabb, mindössze 24 százalék. A hazai 15-34 éves korosztály 77 százaléka emellett teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy „az internetes közösségi oldalakról származó, politikai ügyekről szóló hírek nem megbízhatók”, ennél csak a 65 felettiek 59 százaléka alacsonyabb. Közben a beszélgetésen a fiatalok többsége úgy vélekedett, a saját korosztályuk jóval kevésbé van kitéve a hamis, megtévesztő információknak, mint az idősebbek.

(Kiemelt kép: Túry Gergely)

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.