Podcasteket viszont a többség szívesen hallgat és sokan vélekednek úgy, hogy kevésbé vannak kitéve a megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
A magyar fiatalok 55 százaléka napi szinten jut hozzá hírekhez az interneten keresztül, ami teljesen megfelel a régiós trendeknek, ezalól csak Bulgária kivétel a maga 36 százalékával. Viszont Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában is a fiatalok mintegy 12-15 százaléka – bár vélhetően hozzáférne – csak nagyon ritkán vagy soha nem olvas híreket az interneten, írja a Nyugat.hu, miután a Science+ nemzetközi hálózat nemzetközi kutatási adatbázisok másodelemzésével és saját kvalitatív – fókuszcsoportos – kutatás segítségével vizsgálta a médiafogyasztással és médiával kapcsolatos bizalom kérdését a 15-34 éves magyar fiatalok körében régiós összehasonlításban.
E szerint 2023 elején a magyar fiatalok 60%-a hallgatott podcastet valamilyen rendszerességgel, ez az arány közel 8 százalékkal nőtt egy év alatt.
(Ha te is közéjük tartozol, ajánljuk laptársunk, a hvg.hu podcastjeit.) A 15-19 évesek szeretnek a legjobban elmerülni a beszélgetésekben: közel kétszer annyian hallgatnak podcastet, mint a 20-27 ésa 28-34 évesek. Igaz, ennek a definíciója az anyag szerint nem egyértelmű, hiszen valaki a hanganyagok mellett a videós beszélgetéseket, interjúkat is ide sorolja. „Én szoktam hallgatni podcastokat, de leginkább Youtube-on, a képpel együtt” – mondta az egyik megkérdezett a fókuszcsoportos beszélgetéseken.
A világszerte egyre népszerűbb, bármilyen specifikus témában való elmélyedési lehetőséget ígérő Reddit, ha nem is nagy számban, de többeknél előkerült tematikus hírforrásként. Valaki említette például az r/Hungary magyar felületet, amelyet szokott követni. Bár ezen a platformon is elég jellemzőek a hírportálokról megosztott cikkek, abban, hogy különféle közösségi portálokról tájékozódnak sokan, szerepe lehet az általában a médiába vetett relatíve alacsony bizalomnak is.
A fiataloknak ebben a kutatásban mindössze 35 százaléka mondta azt, hogy inkább megbízik a médiában.
Ez régiós összehasonlításban sem túl magas, igaz, a lengyel és román értékhez hasonlít. Alacsonyabb bizalmi indexe csak a politikai pártoknak van. Egyébként ez az adat hasonló más korosztályokéhoz, de a 15-19 közöttieknél még alacsonyabb, mindössze 24 százalék. A hazai 15-34 éves korosztály 77 százaléka emellett teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy „az internetes közösségi oldalakról származó, politikai ügyekről szóló hírek nem megbízhatók”, ennél csak a 65 felettiek 59 százaléka alacsonyabb. Közben a beszélgetésen a fiatalok többsége úgy vélekedett, a saját korosztályuk jóval kevésbé van kitéve a hamis, megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
