Nemzetközi díjat nyert a BME deepfake-ellenes fejlesztése
Nemzetközi innovációs díjat nyert a BME és a TC&C közös fejlesztése, a Deepfake Guard, amely élőben leplezi le a deepfake-csalásokat.
Rodler Lili
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének kutatói a TC&C Kft.-vel közösen olyan rendszert hoztak létre, amely élő videó- és hangalapú deepfake-manipulációkat képes leleplezni valós időben – tették közzé az egyetem honlapján. A technológia még nincs kereskedelmi forgalomban, de már elnyerte a Frost & Sullivan 2025-ös Global New Product Innovation díját, amelyet kiemelkedő és piacképes újításoknak ítélnek oda.
A deepfake-technológia ma már arra is képes, hogy élő videóban adjon valakinek a szájába mondatokat, amit sosem mondott.
Egyre gyakoribbak az olyan csalási kísérletek, amikor banki azonosításnál vagy üzleti meetingeken próbálnak hamis identitással visszaélni.
Magyarországon is dokumentáltak már sikeres deepfake-csalásokat, sokszor dark weben vásárolt, könnyen hozzáférhető eszközökkel.
Mi az a deepfake?
A deepfake olyan mesterséges intelligenciával készült hamis kép, videó vagy hang, amely valóságosnak tűnik, de valójában manipulált.
Leggyakoribb formája, amikor egy ember arcát vagy hangját másra cserélik ki – például mintha egy híresség olyat mondana vagy tenne, amit soha nem tett.
Ilyesmikre szokták használni a hétköznapokban:
Politikai manipuláció: előállítanak egy videót, amelyben egy ismert politikus „elmond” olyasmit, amit valójában soha nem mondott – így befolyásolhatják a közvéleményt.
Banki csalások: volt rá példa, hogy egy cég pénzügyi vezetőjét deepfake-hanggal utasították nagy összegek átutalására.
Celebek és influenszerek arca: gyakran készítenek velük hamis reklámokat vagy kompromittáló videókat, amik gyorsan terjednek a közösségi médiában.
Hétköznapi átverések: bárki fényképéből készíthető hamis videó, például egy „videóhívás”, amiben a csaló úgy tesz, mintha egy barát vagy családtag lenne.
Szórakoztatás és humor: nem minden deepfake rosszindulatú – népszerűek azok a videók, ahol például híres színészek arcát helyezik be klasszikus filmjelenetekbe.
A fő veszély abban rejlik, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valóságot a manipulált tartalomtól.
Külön elemzi a hangot és a képet, majd kockázatértékelést ad az operátornak.
A pontossága 98% feletti az ismert módszereknél.
Beépített trükköket is alkalmaz, például arra kérheti a felhasználót, hogy takarja el a száját a kezével – a deepfake-generátorok itt gyakran hibáznak, a száj halványan megjelenik a kézfejen.
Nemcsak banki azonosításnál, hanem vállalati belső kommunikációban is hasznos, ahol nagy összegek vagy üzleti titkok foroghatnak kockán.
A fejlesztést Forstner Bertalan és Kővári Bence egyetemi docensek, valamint Békési Gergő doktorandusz vezették. A TC&C két éve kereste meg a tanszéket, mert call center-szoftverükben sürgetővé vált a valós idejű azonosítás megbízhatóbbá tétele.
A rendszer szervesen illeszkedik a BME korábbi kutatásaihoz: a generatív technológiák és a kézírás-hitelesítés terén elért eredményekhez, amelyeket már a rendőrség is hasznosított. A következő egy évben a finomhangolás és optimalizálás zajlik majd, részben azért, hogy a program kisebb hardvereken – akár egy átlagos laptopon – is fusson, így a szélesebb piaci bevezetés előtt az üzleti felhasználók számára is vonzóvá válhasson.
A BME szakemberei szerint a közeljövőben az üzleti felhasználók világszerte alapkövetelményként fogják elvárni az ilyen biztonsági funkciókat, hiszen a mesterséges intelligencia által generált hamis videók és hangok elleni védelem kulcskérdéssé vált.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
