AI-beszédszimulációval gyakorolhatnak idegen nyelvet a diákok a KRÉTA-ban

A téli szünet könnyen visszaveti a nyelvtanulást, különösen a beszédkészséget. Pedig napi 20–30 perc célzott gyakorlás elegendő ahhoz, hogy a tanulók januárban ugyanonnan folytathassák, ahol abbahagyták. Ebben segít a KRÉTA rendszerben ingyenesen elérhető Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM).

„A beszéd egy olyan készség, amelyet csak rendszeres, aktív használattal lehet fejleszteni” – mondja Miholics Zoltán, az IFM szakmai vezetője.

A KRÉTA IFM idei újítása, hogy a korábbi chatbot-feladatait AI-alapú beszédszimulációk váltották fel. Ezek nem előre rögzített párbeszédek, hanem életszerű helyzeteket modelleznek, a diák válaszaihoz alkalmazkodnak és valós idejű, személyre szabott visszajelzést adnak.

Miholics szerint a tanulás időzítése is számít: délelőtt, friss állapotban a leghatékonyabbak a rövid, intenzív gyakorlások.

Az IFM-ben szintfelmérők, tematikus beszédgyakorlatok, szókincsfejlesztő leckék és több ezer nyelvtani magyarázat érhető el. A diákok a platform használatát egyszerű módszerekkel is kiegészíthetik – például idegen nyelvű filmekkel vagy podcastokkal.

Az új nyelvtanulókat már nem a nyugati nyelvek érdeklik

A szülők is bekapcsolódhatnak a nyelvtanulásba

A felület nemcsak a tanulók, hanem a szülők számára is ingyen hozzáférhető. „Sok családban a szülők lelkesedése még a diákokét is meghaladja” – emeli ki Miholics. Szerinte a felnőttek motivációját az erősíti, hogy a nyelvtudás ma már elengedhetetlen a munkában és a mindennapokban is.

Az angolon kívül szinte semmilyen más idegen nyelvet nem beszélnek a magyar egyetemisták

Érettségizőknek különösen hasznos időszak a szünet

A végzősök számára a december–januári hónapok ideálisak a célzott vizsgafelkészülésre. Az AI-beszédszimulációk segítségével gyakorolhatók a tipikus érettségi szituációk, gyorsan bővíthető a szókincs, és rövid idő alatt is látványos fejlődés érhető el. Az IFM angol, német, spanyol és francia nyelvet támogat, és bármilyen eszközről – akár telefonról – használható.

A generatív mesterséges intelligenciára épülő beszédgyakorlatokkal a téli szünet már nem a tudásvesztés időszaka: félóra játékos, személyre szabott gyakorlással könnyedén szinten tartható vagy akár fejleszthető a nyelvtudás.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.