Az új nyelvtanulókat már nem a nyugati nyelvek érdeklik

Megjelent a Duolingo 2025-ös jelentése.

  • Székács Linda

Egyre feljebb mászik a népszerűségi listán a japán és a koreai - ez derül ki legalábbis a Duolingo 2025-ös jelentéséből, amiben azt vizsgálták, melyek a legnépszerűbb idegen nyelvek a saját nyelvtanulóik körében, ami világszinten több millió felhasználót jelent.

Bár az továbbra is változatlan, hogy az angol a világ legnépszerűbb és legtöbbek által tanult idegen nyelve, a jelentés szerint egyre nő azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akiket a kínai, a koreai és a portugál érdekel. A kínai leginkább Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Franciaországban, Németországban és olyan keleti országokban népszerű, mint Dél-Korea. De szintén nagy az édeklődés Argentínában, Kolumbiában és többek között Mexikóban a koreai iránt is, portugálul pedig leginkább a kínaiak és az indiaiak szeretnének megtanulni, aminek feltehetően köze van ahhoz is, hogy közülük egyre többen vándorolnak Brazíliába.

Mindezek alapján a Duolingo 2025-ös jelentése szerint a felhasználóik között ezek a legnépszerűbb idegen nyelvek:

  • angol
  • spanyol
  • francia
  • japán
  • német
  • koreai
  • olasz
  • kínai
  • portugál
  • hindi.

A legelkötelezettebbek között vagyunk

A felmérésben azt is vizsgálták, mely országokban élnek a legelkötelezettebb nyelvtanulók.

Az első helyre 2024 után idén is japán került, és bár ez a nyelvvizsgát szerzők számában nem látszik, a második helyen Magyarország áll, amit Fehéroroszország, Oroszország és Németország követ.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.