"Megszoktam, elfogadtam, túléltem” – a diákok többsége beletörődött a telefontilalomba
Egy év telt el a 2024-es iskolai mobiltilalom óta, és kiderült, hogy a diákok többsége túlélte a „digitális detoxot” – de nem mindenki örömmel. Bár a jegyek javultak és a diákok a szünetekben többet beszélgetnek egymással, a szabályok kreatív kijátszása, a hiányérzet és a bizonytalanság új problémákat vetett fel.
A Jójegy portál idén ősszel végezte Magyarország egyik legnagyobb, független oktatási felmérését a mobiltilalom kapcsán, összesen 4.890 diák és 188 tanár válaszait elemezték ki.
Enyhült a kezdeti ellenállás, beletörődtek a diákok
A mobiltelefon tiltása szeptemberben sok diák számára meglepetés volt: a válaszadók 32%-a dühöt vagy szomorúságot érzett. A félelem nem a tiltásból, hanem a biztonsági lánc megszakadásából és az információs vakságból fakadt. Felmerült bennük, hogy fogják ezután megnézni a Krétát és mi lesz, ha nem érik el a szüleiket. A tanulók csupán 6%-a élte meg pozitívan, hogy nem használhatta a telefonját.
Az év során azonban a kezdeti ellenállás enyhült: a diákok közel 44%-a változtatta meg véleményét, és a domináns érzés ma már a pragmatikus beletörődés, amit a kutatás alapján olyan szavakkal jellemeznek, mint a „megszoktam”, „elfogadtam”, „túléltem."
Nem figyeltek jobban az órán, mégis javultak a jegyek
A tiltás hatására a szünetek nem váltak unalmassá: a diákok 52,7%-a nem érzi unalmasabbnak a szüneteket, és közel felük (47,5%) többet beszélget társaival. Érdekes paradoxon, hogy bár 64%-uk szerint nem figyelnek jobban az órákon és nem is szólalnak meg szóban, a jegyek többsége javult: 23,5% számolt be javulásról, míg csak 5,8% a romlásról.
A felmérés szerint a szakképző és általános iskolák diákjai a legnagyobb nyertesek, náluk a jegyek javulása 30% feletti, szemben a gimnáziumok 18%-ával.
A diákok közel fele újra megengedné a telefonhasználatot
A kutatás során azt is megkérdezték a diákoktól, hogyha rajtuk múlna, megengednék-e a telefonhasználatot az iskolákban, erre 54%-uk felelt igennel és 22% nemmel, a többiek pedig nem tudják.
Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák
A diákok az iskolában nem elsősorban szórakozásra használják a telefonjukat, hanem biztonsági és praktikus célokra: fontos számukra, hogy vészhelyzet esetén elérjék a szüleiket és a mindennapi ügyintézéshez, tanuláshoz is nélkülözhetetlen eszköz a készülék, például a Kréta, órarend vagy buszmenetrend ellenőrzéséhez, nyelvtanuláshoz, fotózáshoz. A zenehallgatás is fontos szerepet kap, mint stresszoldó és unaloműző eszköz.
A legnagyobb szociális fellendülést a teljes tiltás hozta
A pedagógusok 79,3%-a támogatja a szigorítást, és kiemelik a közösség újjáéledését (82,2%). A kutatás egyik nagy eredménye, hogy a félmegoldások nem működnek. A legnagyobb szociális fellendülést (51% beszélget többet) nem a laza, hanem a totális szigor (5-ös szint) hozta meg. Ahol a tanárok elnézőbbek (1-es szigor), ott a diákok jóval kisebb arányban (37%) kezdtek el egymással foglalkozni a szünetekben. Valószínűleg mert a kiskapukat keresték.
A telefonok kitiltása nem hozta vissza automatikusan az órai aktivitást. Bár a fegyelmezési esetek száma jelentősen csökkent – különösen a szakképző iskolákban (79%) –, a tanárok kétharmada (66%) szerint a diákok továbbra sem jelentkeznek gyakrabban az órákon. Sok diák így a „digitális zombikból” csendes megfigyelővé vált, vagyis a tiltás önmagában nem növelte a motivációt. Érdekes különbség mutatkozik a tantestületeken belül: a 10 évnél régebben pályán lévő pedagógusok leginkább ragaszkodnak az új rendszerhez (83%), míg a pályakezdő és fiatal tanárok 85%-a inkább bevonná a diákokat a szabályok finomhangolásába.
