Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár a diákok az iskolai szünetekben nem mobilozhatnak, de otthon igenis fognak.
A Birminghami Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mennyivel szoronganak jobban azok a diákok, akiknél az iskolában él a telefontilalom, mint akiknél nem. A vizsgálat eredményt a Lancet tudományos szaklapban közölték, ami rámutat, hogy szinte teljesen mindegy, hogy elveszik-e a gyerekektől a mobilt az iskolában vagy sem.
Dánia is betiltja a mobilok használatát az iskolákban
A kutatásnál 20 olyan iskolát vontak be a vizsgálatba, ahol tilos volt a mobilok használata és 10 olyat, ahol a szünetekben nem korlátozták, hogy van-e telefon a gyerekeknél. A diákokat (akik jelen esteben statisztikailag reprezentálták az angol diákságot) kérdőívekkel kérdezték ki a mentális állapotukról.
Az adatok szerint semmilyen különbség nincs a két csoport között.
Pontosan ugyanannyi volt a szorongás, a depressziós, a problémás közösségi média használat és az énkép-zavar a fiataloknál, függetlenül attól, hogy a szünetekben náluk van-e a készülékük.

Fontos leszögezni, hogy a kutatással nem azt akarták cáfolni, hogy a telefonhasználat nem káros a mentális egészségre. Csupán azt akarták felmérni, hogy tényleg hatással van-e az iskolai mobilhasználat a szorongás fajtáira.
Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok
A negatív adatok mellett viszont azt kimutatták, hogy erős az összefüggés a diákok mentális egészsége és a telefonhasználat között. Tehát minél többet lógnak rajta, annál nagyobb eséllyel lesznek problémáik. Viszont erre az iskolai telefonozás nincsen nagy befolyással. Eddig sem ott használták a diákok a legtöbbet, hanem otthon a négy fal között. Így a kutatás felveti azt a sokszor használt kérdést újból, hogy nem lenne-e jobb ötlet a gyerekeket a felelős használatra tanítani, mint megvonni az eszközt.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.