A fiatalok többsége tisztában van a közösségi média veszélyeivel, mégsem védekeznek aktívan ellene
Kisebb arányban, de a fiatal fiúkban is kialakulhat megfelelési vágy a közösségi média idealizált tartalmai miatt.
Bár a diákok az iskolai szünetekben nem mobilozhatnak, de otthon igenis fognak.
A Birminghami Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mennyivel szoronganak jobban azok a diákok, akiknél az iskolában él a telefontilalom, mint akiknél nem. A vizsgálat eredményt a Lancet tudományos szaklapban közölték, ami rámutat, hogy szinte teljesen mindegy, hogy elveszik-e a gyerekektől a mobilt az iskolában vagy sem.
Dánia is betiltja a mobilok használatát az iskolákban
A kutatásnál 20 olyan iskolát vontak be a vizsgálatba, ahol tilos volt a mobilok használata és 10 olyat, ahol a szünetekben nem korlátozták, hogy van-e telefon a gyerekeknél. A diákokat (akik jelen esteben statisztikailag reprezentálták az angol diákságot) kérdőívekkel kérdezték ki a mentális állapotukról.
Az adatok szerint semmilyen különbség nincs a két csoport között.
Pontosan ugyanannyi volt a szorongás, a depressziós, a problémás közösségi média használat és az énkép-zavar a fiataloknál, függetlenül attól, hogy a szünetekben náluk van-e a készülékük.

Fontos leszögezni, hogy a kutatással nem azt akarták cáfolni, hogy a telefonhasználat nem káros a mentális egészségre. Csupán azt akarták felmérni, hogy tényleg hatással van-e az iskolai mobilhasználat a szorongás fajtáira.
Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok
A negatív adatok mellett viszont azt kimutatták, hogy erős az összefüggés a diákok mentális egészsége és a telefonhasználat között. Tehát minél többet lógnak rajta, annál nagyobb eséllyel lesznek problémáik. Viszont erre az iskolai telefonozás nincsen nagy befolyással. Eddig sem ott használták a diákok a legtöbbet, hanem otthon a négy fal között. Így a kutatás felveti azt a sokszor használt kérdést újból, hogy nem lenne-e jobb ötlet a gyerekeket a felelős használatra tanítani, mint megvonni az eszközt.
Kisebb arányban, de a fiatal fiúkban is kialakulhat megfelelési vágy a közösségi média idealizált tartalmai miatt.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.