Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák

Bár a diákok az iskolai szünetekben nem mobilozhatnak, de otthon igenis fognak.

  • Rodler Lili

A Birminghami Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mennyivel szoronganak jobban azok a diákok, akiknél az iskolában él a telefontilalom, mint akiknél nem. A vizsgálat eredményt a Lancet tudományos szaklapban közölték, ami rámutat, hogy szinte teljesen mindegy, hogy elveszik-e a gyerekektől a mobilt az iskolában vagy sem.

Dánia is betiltja a mobilok használatát az iskolákban

A kutatásnál 20 olyan iskolát vontak be a vizsgálatba, ahol tilos volt a mobilok használata és 10 olyat, ahol a szünetekben nem korlátozták, hogy van-e telefon a gyerekeknél. A diákokat (akik jelen esteben statisztikailag reprezentálták az angol diákságot) kérdőívekkel kérdezték ki a mentális állapotukról.

Az adatok szerint semmilyen különbség nincs a két csoport között.

Pontosan ugyanannyi volt a szorongás, a depressziós, a problémás közösségi média használat és az énkép-zavar a fiataloknál, függetlenül attól, hogy a szünetekben náluk van-e a készülékük.

 

Shutterstock

Fontos leszögezni, hogy a kutatással nem azt akarták cáfolni, hogy a telefonhasználat nem káros a mentális egészségre. Csupán azt akarták felmérni, hogy tényleg hatással van-e az iskolai mobilhasználat a szorongás fajtáira.

Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok

A negatív adatok mellett viszont azt kimutatták, hogy erős az összefüggés a diákok mentális egészsége és a telefonhasználat között. Tehát minél többet lógnak rajta, annál nagyobb eséllyel lesznek problémáik. Viszont erre az iskolai telefonozás nincsen nagy befolyással. Eddig sem ott használták a diákok a legtöbbet, hanem otthon a négy fal között. Így a kutatás felveti azt a sokszor használt kérdést újból, hogy nem lenne-e jobb ötlet a gyerekeket a felelős használatra tanítani, mint megvonni az eszközt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.