Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok

A felmérések szerint napi körülbelül 4 órát, de az Eduline által megkérdezett diákok ennél jóval többet. Ők is meglepődtek azon, pontosan mennyit.

  • Székács Linda

Naponta átlagosan 234 percet, azaz közel 4 órát telefonoznak a 8-15 év közötti magyar diákok – világított rá 2023 decemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Fabricula kutatócég az említett iskolás korosztály mobiltelefon-használatát és online viselkedését vizsgáló, 80 fő bevonásával készült kutatása során.

Az NMHH cikke szerint a napi képernyőidő ideje a megkérdezett korosztály körében napi 9 perc és majdnem a teljes nap között változott.

A telefonok aktív képernyőidejének közel 60 százalékát a közösségi média és a különböző kommunikációs alkalmazások, böngészők használata tette ki. A legnépszerűbb közösségi-média platformok ekkor a Facebook, Instagram, TikTok, Snapchat, YouTube és Messenger voltak.

„A teljes adatbázisra kiszámolva a gyermekek telefonjukkal eltöltött összidejének 18 százaléka a TikTok-on zajlik, további 12 százalék pedig a YouTube-on. A tiktokozás napi átlaga 80 perc, a YouTube-é 37 perc, a Messenger és az Instagram pedig napi 21 perc. A Facebookon 17 percet, míg a Snapchaten napi átlagban 11 percet töltenek az applikációt használó gyermekek” – írták.

Minél idősebbek, annál többet telefonoznak délelőtt

A kutatás eredményei szerint a telefonozás csúcsidőszakai a vizsgált korosztályban a reggel 5:30-6:30 közötti idő, majd a napközbeni visszaesést követően 19:30-20:00 között a legaktívabbak.

„Hétköznapokon, tanítási időben viszonylag alacsony mértékű a telefonhasználat, bár életkor alapján elég nagy eltérések figyelhetők meg. Minél idősebb a gyermek, annál nagyobb eséllyel használja a telefonját hétköznap délelőtt” – derült ki a felmérésből.

Január elején az Educatio Kiállításon mi is megpróbáltunk utánajárni, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Az eredmények sokkolóak lettek; a legtöbb esetben a napi képernyőidejük jóval meghaladja a 4 órát. Vannak köztük, akik például napi 7-10 órát használták az okostelefonjaikat. A lányok leginkább a közösségi médiára, míg a fiúk játékokra.

 

@eduline.hu

2-3 órát vagy napi akár 10 órát is? Az Educatio Kiállításon arra voltunk kíváncsiak, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Ti mennyire tippeltek? #egyetem #felveteli2025 #felveteli #foryou #magyar #magyartiktok #fyp #fy #nekedbemenjen

♬ original sound - eduline.hu
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.