Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kormánybizottság arra is javaslatot tett, hogy a 13 alatti gyerekeknek ne lehessen telefonjuk.
A dán kormány közölte, hogy megváltoztatja a hatályos jogszabályokat, és az összes általános és alsó tagozatos középiskolákat telefonmentessé teszi – írta meg a Guardian. Tehát a törvény értelmében szinte minden 7 és 16-17 év közötti gyereknek tilos lesz a telefonját az iskolába vinnie, sőt az iskola utáni klubokba sem vihetik a készülékeiket magukkal.
A törvény bevezetéséhez nagyban hozzájárult Mette Frederiksen, a 2023-ban létrehozott dán jóléti bizottság miniszterelnökének vizsgálatának eredményei riadalmat keltettek a fiatalok életének digitalizálódása miatt, ezért egy jobb egyensúlyt sürgetett a digitális és az analóg élet között. A jelentés 35 ajánlása között szerepelt az is, hogy a kormánynak törvényben kell tiltania a telefonok használatát az iskolákban és az iskola utáni klubokban.
„Az iskolának ismét oktatási térnek kell lennie, ahol van hely a gondolkodásra, és ami nem a tinédzserek hálószobájának meghosszabbítása.” – nyilatkozta Mattias Tesfaye, a gyerek- és oktatásügyi miniszter Politikennek. Azt is hozzátette, hogy a helyi önkormányzatoknak lehetőségük lesz kivételeket tenni, többek között a sajátos nevelésű gyerekek esetében, de Tesfaye hozzátette, hogy szerinte a mobiltelefonok és a tabletek „nem tartoznak az iskolába, sem a szünetekben, sem a tanítás alatt”.
A bizottság kutatása szerint a fiatalok 94 százalékának már 13 éves kora előtt volt profilja a közösségi médiában, annak ellenére, hogy számos közösségi médiaplatform esetében ez a korhatár a minimum. A 9 és 14 év közötti fiatalok átlagosan napi 3 órát töltöttek a TikTokon és a YouTube-on.
A bizottság szerint ez is jelentősen növeli annak a veszélyét, hogy a gyerekek olyan negatív hatásoknak vannak kitéve, mint a folyamatosan elvárt elérhetőség és a nem megfelelő tartalmak, illetve funkciók. Emellett elvonják a digitális eszközök a figyelmüket az életkoruknak megfelelő és fontos dolgokról, mint például a játék a szabadban, a barátokkal és a családdal töltött személyes időtől, az olvasástól és egyéb elmélyülést igénylő tevékenységektől.
„A technológiai vállalatokat arra kellene kötelezni, hogy megvédjék a gyerekeket a „függőséget okozó” dizájntól és a nem megfelelő tartalomtól, a szülőknek pedig nem szabadna okostelefont vagy tabletet adniuk a gyerekeknek, amíg azok be nem töltik legalább a 13. életévüket” – javasolja a bizottság.
Rasmus Meyer, a bizottság elnöke a telefonok betiltását az iskolákban való dohányzás betiltásához hasonlította. „Abban a pillanatban, ahogy a gyerek telefonhoz jut, az átveszi az élete felett az irányítást” – jelentette ki.
Egy tavaly készült francia felmérés is azt állapította meg, hogy 13 éves korukig nem szabadna megengedni a gyerekeknek az okostelefon használatát. Ráadásul Franciaországban 2018 óta tilos az általános és középiskolásoknak az iskola területén használni a telefonjaikat. 15 éves korig egy úgynevezett digitális szünetet próbálnak tartani, ami annyit jelent, hogy a diákoknak érkezéskor le kell adniuk a telefonjaikat.
Norvégiában is nemrég jelentették be, hogy bevezetik a 15 éves alsó korhatárt a közösségi médiára, hogy megvédje a gyerekeket a fals tartalmaktól. De tavaly Albánia és Ausztrália is beállt a közösségi média korlátozók közé.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.