Dánia is betiltja a mobilok használatát az iskolákban

A kormánybizottság arra is javaslatot tett, hogy a 13 alatti gyerekeknek ne lehessen telefonjuk.

  • Rodler Lili

A dán kormány közölte, hogy megváltoztatja a hatályos jogszabályokat, és az összes általános és alsó tagozatos középiskolákat telefonmentessé teszi – írta meg a Guardian. Tehát a törvény értelmében szinte minden 7 és 16-17 év közötti gyereknek tilos lesz a telefonját az iskolába vinnie, sőt az iskola utáni klubokba sem vihetik a készülékeiket magukkal.

A törvény bevezetéséhez nagyban hozzájárult Mette Frederiksen, a 2023-ban létrehozott dán jóléti bizottság miniszterelnökének vizsgálatának eredményei riadalmat keltettek a fiatalok életének digitalizálódása miatt, ezért egy jobb egyensúlyt sürgetett a digitális és az analóg élet között.  A jelentés 35 ajánlása között szerepelt az is, hogy a kormánynak törvényben kell tiltania a telefonok használatát az iskolákban és az iskola utáni klubokban.

„Az iskolának ismét oktatási térnek kell lennie, ahol van hely a gondolkodásra, és ami nem a tinédzserek hálószobájának meghosszabbítása.” – nyilatkozta Mattias Tesfaye, a gyerek- és oktatásügyi miniszter Politikennek. Azt is hozzátette, hogy a helyi önkormányzatoknak lehetőségük lesz kivételeket tenni, többek között a sajátos nevelésű gyerekek esetében, de Tesfaye hozzátette, hogy szerinte a mobiltelefonok és a tabletek „nem tartoznak az iskolába, sem a szünetekben, sem a tanítás alatt”.

A bizottság kutatása szerint a fiatalok 94 százalékának már 13 éves kora előtt volt profilja a közösségi médiában, annak ellenére, hogy számos közösségi médiaplatform esetében ez a korhatár a minimum. A 9 és 14 év közötti fiatalok átlagosan napi 3 órát töltöttek a TikTokon és a YouTube-on.

A bizottság szerint ez is jelentősen növeli annak a veszélyét, hogy a gyerekek olyan negatív hatásoknak vannak kitéve, mint a folyamatosan elvárt elérhetőség és a nem megfelelő tartalmak, illetve funkciók. Emellett elvonják a digitális eszközök a figyelmüket az életkoruknak megfelelő és fontos dolgokról, mint például a játék a szabadban, a barátokkal és a családdal töltött személyes időtől, az olvasástól és egyéb elmélyülést igénylő tevékenységektől.

„A technológiai vállalatokat arra kellene kötelezni, hogy megvédjék a gyerekeket a „függőséget okozó” dizájntól és a nem megfelelő tartalomtól, a szülőknek pedig nem szabadna okostelefont vagy tabletet adniuk a gyerekeknek, amíg azok be nem töltik legalább a 13. életévüket” – javasolja a bizottság.

Rasmus Meyer, a bizottság elnöke a telefonok betiltását az iskolákban való dohányzás betiltásához hasonlította. „Abban a pillanatban, ahogy a gyerek telefonhoz jut, az átveszi az élete felett az irányítást” – jelentette ki.

Egy tavaly készült francia felmérés is azt állapította meg, hogy 13 éves korukig nem szabadna megengedni a gyerekeknek az okostelefon használatát. Ráadásul Franciaországban 2018 óta tilos az általános és középiskolásoknak az iskola területén használni a telefonjaikat. 15 éves korig egy úgynevezett digitális szünetet próbálnak tartani, ami annyit jelent, hogy a diákoknak érkezéskor le kell adniuk a telefonjaikat.

Norvégiában is nemrég jelentették be, hogy bevezetik a 15 éves alsó korhatárt a közösségi médiára, hogy megvédje a gyerekeket a fals tartalmaktól. De tavaly Albánia és Ausztrália is beállt a közösségi média korlátozók közé.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?