Volt, ahol már a szülőket is értesítették a várható ellenőrzésről.
A tankerületi központok munkatársai ellenőrzéseket indíthatnak az iskolákban, hogy kiderüljön az intézmények betartják-e a mobil- és okostelefonok használatának korlátozását – tudta meg a Népszava.
A lapot a Váci Tankerületi Központhoz tartozó egyik iskola pedagógusa arról tájékoztatta, hogy az igazgatótól megtudták, a közeljövőben számítani lehet majd ilyen ellenőrzésekre. Azonban ennek kapcsán a tankerület részéről még nem érkezett hivatalos tájékoztatás.
Egy másik budapesti intézményben pedig már a szülők is értesültek arról, hogy ellenőrizhetik, az iskola tényleg beszedi-e a tanítás előtt a diákoktól a mobiltelefonjaikat.
Az értesülések szerint az ellenőrzések elsősorban a középiskolákat érintenék. Ezzel kapcsolatban a Népszava megkereste valamennyi fővárosi tankerületi központon, akik közül egyelőre csak a Belső-Pesti Tankerületi Központ reagált. Ők azt nyilatkozták, hogy mindenben a jogszabályok szerint járnak el, de ellenőrzést „jelenleg” nem terveznek.
A Klebelsberg Központ is válaszolt a felmerült ellenőrzésekkel kapcsolatban, ahol elmondták, hogy „az iskolákban nincs egységes szabályozás a mobiltelefonokkal kapcsolatban. A tankerületi központok véleményezték az iskolák házirendjét és “folyamatos egyeztetés zajlik a tapasztalatokról”.
A Belügyminisztérium közlése szerint pedig:
“a nevelési-oktatási intézményekben a használatukban korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások betartatását a pedagógusok, a házirend betartását az intézmények vezetői jogosultak ellenőrizni”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint elképzelhető, hogy egy-egy túlbuzgó tankerületi igazgató magánakciójáról van szó.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
