Módosítanak az iskolai mobiltelefon-használatának korlátozásán? Válaszolt a Belügyminisztérium

A minisztérium szerint a bombariadóhoz hasonló esetekben nem a diák feladata értesíteni a szülőket.

Nincs napirenden az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásáról szóló szabályozás felülvizsgálata – közölte a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium.

A lap azt követően kereste meg a Belügyminisztériumot, hogy január 23-án több mint 300 oktatási intézményben volt bombariadó egy fenyegető email miatt. Ezért az iskolákat kiürítették, azonban a szülők közül volt, aki csak a hírekből értesült az esetről, mivel sok gyereknél nem volt mobiltelefon, az iskola pedig csak kis idővel később tudott tájékoztatást küldeni.

2024. szeptember 1-jén érvénybe lépett rendelet szerint ugyanis a diákoknak az okoseszközeiket a tanítási nap elején át kell adni a tanáraiknak, akik azokat a tárolásra kijelölt, korábban felsorolt helyekre viszik. A rendelet bevezetésekor azonban a bombariadóhoz hasonló helyzetekre feltételezhetően nem találtak ki megoldást.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nemcsak a szabályozás felülvizsgálatát, hanem a korlátozó rendelkezések visszavonását követelte annak érdekében, hogy fenyegetettségi helyzetben a szülők fel tudják venni a kapcsolatot gyermekeikkel.

A szaktárca a lappal ezzel kapcsolatban azt köz:

„A gyermekek felügyeletéről és a szülők értesítéséről az iskolának kell gondoskodnia, ez nem a gyermek feladata, tehát a mobiltelefonok gyermekeknek való visszaosztása egy ilyen veszélyhelyzetben indokolatlanul lassítaná az iskolák kiürítését”.

- írta a szaktárca a lapnak. Majd azt is hozzátették, hogy a vészhelyzet elmúltával az igazgatók döntik el, folytatódhat-e az oktatás, a mobiltelefonokkal kapcsolatban is „a döntésnek megfelelően járnak el”. A pedagógusok pedig oktatási célra és ilyen helyzetekben is használhatják telefonjaikat, esetükben a jogszabály „csak a magáncélú használatot korlátozza.”

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.