Módosítanak az iskolai mobiltelefon-használatának korlátozásán? Válaszolt a Belügyminisztérium

A minisztérium szerint a bombariadóhoz hasonló esetekben nem a diák feladata értesíteni a szülőket.

Nincs napirenden az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásáról szóló szabályozás felülvizsgálata – közölte a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium.

A lap azt követően kereste meg a Belügyminisztériumot, hogy január 23-án több mint 300 oktatási intézményben volt bombariadó egy fenyegető email miatt. Ezért az iskolákat kiürítették, azonban a szülők közül volt, aki csak a hírekből értesült az esetről, mivel sok gyereknél nem volt mobiltelefon, az iskola pedig csak kis idővel később tudott tájékoztatást küldeni.

2024. szeptember 1-jén érvénybe lépett rendelet szerint ugyanis a diákoknak az okoseszközeiket a tanítási nap elején át kell adni a tanáraiknak, akik azokat a tárolásra kijelölt, korábban felsorolt helyekre viszik. A rendelet bevezetésekor azonban a bombariadóhoz hasonló helyzetekre feltételezhetően nem találtak ki megoldást.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nemcsak a szabályozás felülvizsgálatát, hanem a korlátozó rendelkezések visszavonását követelte annak érdekében, hogy fenyegetettségi helyzetben a szülők fel tudják venni a kapcsolatot gyermekeikkel.

A szaktárca a lappal ezzel kapcsolatban azt köz:

„A gyermekek felügyeletéről és a szülők értesítéséről az iskolának kell gondoskodnia, ez nem a gyermek feladata, tehát a mobiltelefonok gyermekeknek való visszaosztása egy ilyen veszélyhelyzetben indokolatlanul lassítaná az iskolák kiürítését”.

- írta a szaktárca a lapnak. Majd azt is hozzátették, hogy a vészhelyzet elmúltával az igazgatók döntik el, folytatódhat-e az oktatás, a mobiltelefonokkal kapcsolatban is „a döntésnek megfelelően járnak el”. A pedagógusok pedig oktatási célra és ilyen helyzetekben is használhatják telefonjaikat, esetükben a jogszabály „csak a magáncélú használatot korlátozza.”

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.