Az Alkotmánybírósághoz fordult egy diák az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet miatt

A tanuló szerint a korlátozás sérti a tanulók személyi biztonsághoz való jogát.

  • Székács Linda

Alkotmányjogi panaszban támadta meg a szeptemberben érvénybe lépett iskolai telefonhasználat korlátozásáról szóló kormányrendeletet egy diák - tudta meg az Index.

Ahogy arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, 2024. szeptember 1-től a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközök az oktatási intézményekben "használatában korlátozott" tárgyaknak minősülnek.

A mobiltelefonokat, telefonokat, okosórákat és tableteket ettől kezdve a rendelet szerint nem lehet használni

  • az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap,
  • a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt,
  • az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt,
  • és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt.

Azokat a tanítás elején le kell adniuk a diákoknak, és csak az utolsó órájuk után, vagy a foglalkozások végén kapják vissza őket. Addig az eszközöket az iskola arra kijelölt helyén (pl: tanári szobában, igazgatói irodában) tárolják.

A rendelet ugyanakkor az okoseszközök mellett más tárgyakra is vonatkozik. Tiltólistára kerültek a diákok számára

  • a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm.-rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (például elektromos sokkoló, gázspray, bokszer stb.);
  • olyan tárgyak, amely birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szerepelnek,
  • illetve a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékek

Az Index most azt írja; a rendeletet egy hónappal az életbe lépése után alkotmányjogi panaszban támadta meg egy diák, aki szerint az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát, mivel kulcsfontosságú eszközök lehetnek vészhelyzet esetén, és ha gyors segítségkérésre vagy információátadásra lenne szükség. Sérelmezi emellett azt is, hogy a tiltás kifejezetten a diákokat célozza meg, a tanárokat nem.

"Ez a különbségtétel olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a tanárok olyan tárgyakat birtokolhatnak, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a diákok biztonságára, csökkentve ezzel az intézményen belüli biztonságos környezetet" - indokolta.

Az indítványozó diák a kormányrendelet megsemmisítését kérte. Erre reagált Pintér Sándor belügyminiszter is, aki szerint azonban az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság a panasz kivizsgálása mellett dönt, a belügyminiszter felhívja a figyelmet az UNESCO azon felmérésére, amely szerint az országok negyede tiltja a telefonhasználatot az iskolákban.

Az alkotmányjogi panaszt február 18-án veszi napirendre a teljes ülés. Ennek során arról is dönteniük kell majd, elfogadnak-e indítványt kiskorú személytől.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?