„Mihez van jogom?” – a gyerekek jogairól szóló online képzést indított a Hintalovon

A kurzus célja, hogy segítse a gyerekeket jogaik felismerésében és abban, hogy merjenek kiállni magukért – mindezt olyan formában, amely élvezetes és könnyen befogadható számukra.

Új, játékos online képzést indított a Hintalovon Alapítvány Mihez van jogom? címmel, amely közérthető és interaktív módon vezeti be a 8–12 éveseket a gyerekjogok világába.

A tananyag mindennapi példákon és feladatokon keresztül mutatja be a legfontosabb gyerekjogokat, az élethez és fejlődéshez, az egészséghez, az oktatáshoz, a magánélethez, a biztonsághoz és a részvételhez kapcsolódó területeken. Külön hangsúlyt kap az is, mit tehetnek a gyerekek, ha úgy érzik, sérülnek a jogaik, és hová fordulhatnak segítségért.

A képzés fejlesztésében a Hintalovon Alapítvány „Kiskorú Kollégái” is aktívan részt vettek, így a tartalom valóban a gyerekek tapasztalataira és szempontjaira épül. Az alkotók abból indultak ki, hogy a jogtudatosság kulcsszerepet játszik a bántalmazás felismerésében, az önérvényesítésben és egy részvételen alapuló, demokratikus társadalom kialakulásában.

Az alapítvány 5+1 érvben fogalmazta meg, miért érdemes elvégezni a képzést:

  1. Gyakorlati tudást ad: Nem elvont jogszabályokat tanít, hanem azt, hogy mit tehet a gyerek például.az iskolai zaklatás ellen, vagy hogyan védheti meg az adatait a neten.

  2. Kortársaktól tanulhatnak: A tartalom gyerekek bevonásával készült, illetve több ponton is lehetőséget biztosít arra, hogy egy-egy kérdéskört megvitassanak egymással.

  3. Önbizalmat épít: Aki ismeri a jogait, az magabiztosabban áll ki magáért és másokért is.

  4. Fejleszti az empátiát: A képzés során mások helyzetébe is beleélhetik magukat a résztvevők, segítve a kirekesztés és zaklatás elleni küzdelmet.

  5. Bárhol, bármikor elérhető: Az online forma lehetővé teszi, hogy mindenki a saját tempójában, kényelmesen haladjon.

+1. Oklevél: A képzés végén egy virtuális oklevelet kapnak a kurzus elvégzéséről.

A kurzusra itt tudtok jelentkezni.

"Egy telefonerdővel néznek szembe az anyák napi ünnepségen, de a csoportképen nem lehetnek"– sérülhetnek a gyerekek jogai az oviban, iskolában

A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.