Mikor lehet fotót vagy videót készíteni a diákokról az iskolában?

Szeptemberben a legtöbb óvoda és iskola már a tanév elején aláíratja a szülőkkel, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy gyerekükről fénykép vagy videó készüljön az intézmény rendezvényein. De pontosan mikor engedélyezett a felvétel, és mi számít szabályos megosztásnak?

A gyerekekről készült képek személyes adatnak számítanak

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy korábbi közleménye szerint a gyerekekről készült fényképek és videók személyes adatnak minősülnek, ezért a kezelésükhöz engedély szükséges.

  • 14 év alatt a szülő dönt,
  • 14–16 év között a szülő és a gyerek közösen,
  • 16 év felett pedig már a fiatal maga adhat hozzájárulást.

Ha a szülők elváltak, a nyilatkozatot az a szülő teheti meg, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja. Az intézménynek ugyanakkor nem kell vizsgálni ezt a kérdést, elegendő, ha a szülő tájékoztatja az iskolát.

A NAIH javasolja, hogy az intézmények a tanév elején írásban kérjék be a hozzájárulásokat, és minden egyes fotózás előtt is adjanak tájékoztatást. Ha a szülő vagy a gyerek tiltakozik egy felvétel ellen, a képet haladéktalanul törölni kell.

A közösségi megosztás is nyilvánosságra hozatal

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány korábban felhívta arra a figyelmet, hogy nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak nyilvánosságra hozatalához is külön engedély kell.

Ez azt jelenti, hogy ha például egy óvónő vagy szülő a csoportképet feltölti a Facebookra, az már nyilvánosságra hozatalnak számít – és ehhez külön beleegyezés szükséges.

„A felvétel készítéséhez a hozzájárulás akár ráutaló magatartás útján (pl. az adott személy vagy szülője egyértelműen észreveszi/látja a kép készülését és ez ellen nem tiltakozik) is megvalósulhat, ugyanakkor azonban a felvétel elkészítéséhez való hozzájárulás nem tekinthető automatikusnak a tekintetben, hogy az egyúttal a felvétel közösségi portálon történő felhasználására, hozzáférhetővé tételére vagy nyilvánosságra hozatalára is engedélyt adna” – írja az alapítvány.

Kivétel a tömegfelvétel

Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa szerint csak hozzájárulással készíthető egyéni kép- vagy hangfelvétel az iskolában. Kivételt képez a tömegfelvétel (például iskolai rendezvényen, ahol sok ember szerepel) és a nyilvános közéleti szereplés.

A hivatal kiemeli: engedély nélkül nem készíthető és nem osztható meg fotó vagy videó tanárról, diákról, sőt, tanóráról sem készíthető felvétel beleegyezés nélkül. Azonban a kisokos azt is leírtja, hogy a tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplés esetében nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és a felvétel felhasználásához.

Az önrendelkezési jogunkból eredően a Polgári Törvénykönyv alapján mi dönthetünk arról, hogy készülhet-e rólunk egyedi azonosításra alkalmas felvétel, valamint az milyen nyilvánosság elé kerüljön. „Ez a hozzájárulás adott esetben ráutaló magatartással is megadható, például, ha valaki olyan rendezvényen vesz részt, ahol felvétel készül, a megjelenésével, mint ráutaló magatartással megadja a kép készítéséhez (és akár felhasználásához) a hozzájárulást.”

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.