Évtizedekre lekötve: csak három százalékos hozamot kap az Óbudai Egyetem alapítványa a befektett 136 milliárdja után

Mire az egyetem alapítványa hozzáférhet a befektetés hozamához, addigra az a pénz már elinflálódik.

Évtizedekre lekötve, mindössze háromszázalékos hozamot hozhat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány befektetése – derítette ki a 24.hu. A 136 milliárd forintnyi vagyon nagy részét olyan magántőkealapokban helyezték el, amelyeknek a hozamát – egy kivétellel – csak a futamidő lejárta után, a 2040-es években láthatja viszont az egyetemi alapítvány.

A helyzet azért is figyelemre méltó, mert a Matolcsy György volt jegybankelnökhöz kötődő Neumann János Egyetemért Alapítványt idén tavasszal az Állami Számvevőszék súlyosan elmarasztalta, amiért szintén alacsony, 2,5 százalékos kamatozású kötvényekbe fektetett. Az Óbudai Egyetem alapítványa hasonló feltételekkel kötötte le vagyonát, így kérdéses, mennyire szolgálja a befektetés az intézmény hosszú távú érdekeit.

Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen

Az alapítvány 200 milliárd forintos induló vagyonából 136 milliárd forintot tartanak négy különböző magántőkealapban. Több esetben csak 2041-ben vagy 2044-ben lehet majd hozzáférni a hozamokhoz. Az alapítvány évekig nem hozta nyilvánosságra, milyen megtérüléssel számolhat, ezért a 24.hu adatigényléssel fordult hozzájuk, majd pert is indított. Végül a kitűzött tárgyalás előtt egy nappal küldték el az adatokat, amelyekből kiderült: az elvárt hozam mindössze évi három százalék.

Az ügy egyik kulcsfigurája a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály, aki a befektetés idején egyszerre volt pénzügyminiszter és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az Óbudai Egyetem alapítványa a kecskeméti modellhez képest kedvezőbb helyzetben volt, hiszen készen kapta a befektetési jegyeket egy, a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cégtől. Varga így mind a kibocsátói, mind a befogadói oldalon szerepet játszott a tranzakcióban.

A vitatott hozamszintet 2021-ben rögzítették, még azelőtt, hogy az állami cég átadta volna a befektetési jegyeket az alapítványnak. Az eddigi adatok alapján a 136 milliárd forintos vagyon hosszú évekre lekötve, szerény hozammal gyarapítja az alapítvány kasszáját.

„Ez megint az átverés kategória, nyugodtan nevezhetjük hülyének, aki ilyen befektetést csinál, hogy a hozamot nem kapja meg, csak a végén elinflálódva”

- nyilatkozta a feltételekről Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.