Évtizedekre lekötve: csak három százalékos hozamot kap az Óbudai Egyetem alapítványa a befektett 136 milliárdja után

Mire az egyetem alapítványa hozzáférhet a befektetés hozamához, addigra az a pénz már elinflálódik.

Évtizedekre lekötve, mindössze háromszázalékos hozamot hozhat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány befektetése – derítette ki a 24.hu. A 136 milliárd forintnyi vagyon nagy részét olyan magántőkealapokban helyezték el, amelyeknek a hozamát – egy kivétellel – csak a futamidő lejárta után, a 2040-es években láthatja viszont az egyetemi alapítvány.

A helyzet azért is figyelemre méltó, mert a Matolcsy György volt jegybankelnökhöz kötődő Neumann János Egyetemért Alapítványt idén tavasszal az Állami Számvevőszék súlyosan elmarasztalta, amiért szintén alacsony, 2,5 százalékos kamatozású kötvényekbe fektetett. Az Óbudai Egyetem alapítványa hasonló feltételekkel kötötte le vagyonát, így kérdéses, mennyire szolgálja a befektetés az intézmény hosszú távú érdekeit.

Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen

Az alapítvány 200 milliárd forintos induló vagyonából 136 milliárd forintot tartanak négy különböző magántőkealapban. Több esetben csak 2041-ben vagy 2044-ben lehet majd hozzáférni a hozamokhoz. Az alapítvány évekig nem hozta nyilvánosságra, milyen megtérüléssel számolhat, ezért a 24.hu adatigényléssel fordult hozzájuk, majd pert is indított. Végül a kitűzött tárgyalás előtt egy nappal küldték el az adatokat, amelyekből kiderült: az elvárt hozam mindössze évi három százalék.

Az ügy egyik kulcsfigurája a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály, aki a befektetés idején egyszerre volt pénzügyminiszter és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az Óbudai Egyetem alapítványa a kecskeméti modellhez képest kedvezőbb helyzetben volt, hiszen készen kapta a befektetési jegyeket egy, a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cégtől. Varga így mind a kibocsátói, mind a befogadói oldalon szerepet játszott a tranzakcióban.

A vitatott hozamszintet 2021-ben rögzítették, még azelőtt, hogy az állami cég átadta volna a befektetési jegyeket az alapítványnak. Az eddigi adatok alapján a 136 milliárd forintos vagyon hosszú évekre lekötve, szerény hozammal gyarapítja az alapítvány kasszáját.

„Ez megint az átverés kategória, nyugodtan nevezhetjük hülyének, aki ilyen befektetést csinál, hogy a hozamot nem kapja meg, csak a végén elinflálódva”

- nyilatkozta a feltételekről Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.

 

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.