Évtizedekre lekötve: csak három százalékos hozamot kap az Óbudai Egyetem alapítványa a befektett 136 milliárdja után

Mire az egyetem alapítványa hozzáférhet a befektetés hozamához, addigra az a pénz már elinflálódik.

Évtizedekre lekötve, mindössze háromszázalékos hozamot hozhat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány befektetése – derítette ki a 24.hu. A 136 milliárd forintnyi vagyon nagy részét olyan magántőkealapokban helyezték el, amelyeknek a hozamát – egy kivétellel – csak a futamidő lejárta után, a 2040-es években láthatja viszont az egyetemi alapítvány.

A helyzet azért is figyelemre méltó, mert a Matolcsy György volt jegybankelnökhöz kötődő Neumann János Egyetemért Alapítványt idén tavasszal az Állami Számvevőszék súlyosan elmarasztalta, amiért szintén alacsony, 2,5 százalékos kamatozású kötvényekbe fektetett. Az Óbudai Egyetem alapítványa hasonló feltételekkel kötötte le vagyonát, így kérdéses, mennyire szolgálja a befektetés az intézmény hosszú távú érdekeit.

Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen

Az alapítvány 200 milliárd forintos induló vagyonából 136 milliárd forintot tartanak négy különböző magántőkealapban. Több esetben csak 2041-ben vagy 2044-ben lehet majd hozzáférni a hozamokhoz. Az alapítvány évekig nem hozta nyilvánosságra, milyen megtérüléssel számolhat, ezért a 24.hu adatigényléssel fordult hozzájuk, majd pert is indított. Végül a kitűzött tárgyalás előtt egy nappal küldték el az adatokat, amelyekből kiderült: az elvárt hozam mindössze évi három százalék.

Az ügy egyik kulcsfigurája a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály, aki a befektetés idején egyszerre volt pénzügyminiszter és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az Óbudai Egyetem alapítványa a kecskeméti modellhez képest kedvezőbb helyzetben volt, hiszen készen kapta a befektetési jegyeket egy, a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cégtől. Varga így mind a kibocsátói, mind a befogadói oldalon szerepet játszott a tranzakcióban.

A vitatott hozamszintet 2021-ben rögzítették, még azelőtt, hogy az állami cég átadta volna a befektetési jegyeket az alapítványnak. Az eddigi adatok alapján a 136 milliárd forintos vagyon hosszú évekre lekötve, szerény hozammal gyarapítja az alapítvány kasszáját.

„Ez megint az átverés kategória, nyugodtan nevezhetjük hülyének, aki ilyen befektetést csinál, hogy a hozamot nem kapja meg, csak a végén elinflálódva”

- nyilatkozta a feltételekről Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.