A jó partnerségi kapcsolattal indokolja az NJE alapítványa, miért fektettek be 128 milliárd közpénzt egy kirívóan alacsony kamatozású cégbe

Az Állami Számvevőszék szerint a Neumann János Egyetemért Alapítvány felelőtlen gazdálkodást folytatott és kockára tette az összeget, amit egyebek között nem is arra kapott, hogy befektessen.

  • Székács Linda

Azért nem vettek igénybe befektetési tanácsadót, mert a közel 128 milliárd forintos kötvényvásárlást "a PADME alapítvánnyal fennálló több mint tíz éves kiváló partnerségi kapcsolat, valamit számos egyeztetés előzte meg” - írja a 444.

Ahogy azt korábban az Eduline-on is megírtuk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése szerint a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE Alapítvány) 127,5 milliárd forintos befektetései során felelőtlen gazdálkodást folytatott, mert a teljes összeget az Optima Befektetési Zrt. 10 éves futamidejű, fix 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvényeibe fektette, ami az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony" kamatszintnek minősül.

A cég az MNB alapítványának, a Pallas Athéné Domus Meritinek (PADME) Alapítvány a tulajdonában van, ami a PADME pénzét is kezelte és fektette jelentős részben olyan külföldi ingatlanos cégekbe, amelyek Matolcsy Ádám, az egykori jegybankelnök Matolcsy György fiának üzleti köreihez köthetőek.

Az Állami Számvevőszék már tavaly vizsgálódni kezdett a Neumann János Egyetem és az MNB alapítványi gazdálkodása körül. A jelentés azt követően jelent meg, hogy Varga Mihály váltotta Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élén. Ebben az ÁSZ azt kifogásolja, hogy az NJE Alapítvány nem foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a befektetés diverzifikált legyen, ami csökkenthette volna a kockázatokat, továbbá nem vette figyelembe a jövőbeli tendenciákat, az alapítvány könyvelője pedig ugyanaz a személy volt, aki az Optima tulajdonosánál, a PADME alapítványnál is.

Azzal, hogy az egyetem alapítványa a vagyonát egyféle formába fektette be, az ÁSZ szerint kockára tette azt, sőt, azt nem is az eredeti célnak megfelelően használta, ugyanis a pénzt befektetési céllal kapta, hanem az alapítvány és az egyetem működésére, fejlesztésére, infrastruktúra-fejlesztésre.

Az ÁSZ rámutatott arra is, hogy ha a NJE Alapítvány alacsonyabb kockázatú, vagy kockázatmentes befektetési lehetőségeket választott volna, például állampapírokat, akkor magasabb hozamot érhetett volna el, hiszen az állampapírpiaci hozamok 2021 novemberétől növekedni kezdtek, 2022 januárjában meghaladták a 3,5 százalékot, 2022 májusában pedig a 6 százalékot is.

A jelentés szerint az alapítvány 2022 novemberében független szakértői véleményt kapott, amely az Optima kötvényeinek visszaváltását és a befektetések diverzifikálását javasolta. Ennek ellenére a kuratórium figyelmen kívül hagyta a javaslatot, és csak 2024 januárjában döntött a kötvények visszaváltásáról, de hiába kérték, azóta sem kapták vissza a pénzt.

A 444 szerint az egyetem nagyon szerette volna elérni, hogy az ÁSZ ne hozza nyilvánosságra a jelentését. Öt oldalon keresztül soroltak fel érveket, többek között azt is, hogy a jelentésben szereplő információk alkalmasak az MNB-be vetett bizalom gyengítésére és fokozhatják a forint elleni spekulációs támadások kockázatát. Tovább, hogy még nem egy kiforrott működési rendszerről van szó, nincs mindenre hivatalos útmutatás, ilyen rendszerek még nem is voltak eddig a költségvetés alrendszerében, ezért nem várható el a tökéletes, hibátlan működési környezet.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.