Az április 27-én elfogadott törvényekkel a kormány öt intézmény híján kisajátította a magyar felsőoktatást - írja közleményében az Oktatási Hálózat, szerintük az új rendszer eddig is okozott már komoly károkat.
Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült, ezzel kiteljesítve a felsőoktatásban tíz éve zajló autonómia-szűkítést
- írja az Oktatói Hálózat friss összegző közleményében, amiben az utóbbi hónapok nagy egyetemi átalakításainak hatásait és "valódi természetét" foglalják össze. Ehhez idézik Orbán Viktor április 30-i rádióinterjúját is, amiben a miniszterelnök azt mondta, azt várja a kuratóriumoktól, hogy az általa megfelelőnek tartott eszmei irányba vezessék az egyetemeket: "És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el."
Az Oktatói Hálózat szerint ebből egyértelmű, hogy az egyetemeket is a kultúrharc terepévé szeretné tenni, ezt pedig a kuratóriumokra mint fenntartói testületekre kívánja bízni.
"Az alapítványok fenntartói szerepe két alapvető tekintetben különbözik az állam eddigi, minisztérium által gyakorolt fenntartói szerepétől: egyrészt a felsőoktatási törvény többszöri módosítása folytán a kuratóriumok jóval erősebb jogokkal rendelkeznek, mint az állami fenntartó, másrészt pedig a kormánnyal, minisztériummal, miniszterrel ellentétben nincsen politikai felelősségük, nem válthatók le se választásokon, se másképp" - összegzik.
Mivel a jelenlegi fenntartók kizárólag anyagi felelősséggel tartoznak az egyetem gazdálkodásáért - teszik hozzá -, szerintük az egyetemek oktatást, kutatást érintő stratégiai döntéseiben a financiális szempontok el fogják nyomni a szakmai és kulturális szempontokat.
Kiemelik azt is, hogy az alapítványi felsőoktatásban elveszett az egyetemi oktatók közalkalmazotti státusza, és "nem került helyébe semmi, ami garantálhatná egyrészt az oktató- és kutatómunkához, az akadémiai szabadság gyakorlásához szükséges biztonságot, másrészt az oktatás és kutatás műhelyeinek stabilitását, folytonosságát".
Az egyetemnek, azaz az oktatók és hallgatók közösségének ezután már azért is harcot kell vívnia, hogy valódi egyetem módjára létezhessen, de ez a harc nem reménytelen és kilátástalan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
